Mendel miért nem vette fel Darwin-nal a kapcsolatot, hogy beszámoljon neki a génekről?

Hát azért ne felejtsük el, hogy a 19. századról beszélünk, tehát a tudomány sokkal zártabb volt, nem tudtál felmenni a ResearchGate-re és elolvasni egy tetszőleges publikációt. De maga a tudományos élet sem volt ennyire nyitott, nemzetközi mint most (közel sem), minden ország inkább a maga tudományos életével volt elfoglalva. Különösen az angolok elég zárkózottak voltak ebben a tekintetben (lásd Newton Leibniz konfliktus, bár az kicsit korábban volt). Mendel a brünni tudományos társaságnál adta elő és publikálta eredményeit (Verhandlungen des naturforschenden Vereines in Brünn). Viszonylag nehezen tudom elképzelni, hogy ezt Darwi olvasta volna (de javítsatok ki ha tévedek). És természtesen Mendel németül publikálta ezeket, Darwin meg nyilván angol volt, tehát egy nyelvi gát is lett volna. Továbbá Darwin már korában egy nagyon elismert, rendkívül jelentős tudósnak számított (már a Fajok eredete előtt egyébként!), Mendel pedig közel sem. Az pedig köztudott, hogy Mendel munkásságát újra fel kellett fedezni később, csak aztán vált mindenki számára ismertté. A sors fintora egyébként, hogy még Mendel előtt Festetics Imrének is voltak nagyon komoly genetikai felfedezései, amelyeket a Oekonomische Neuigkeiten und Verhandlungen című folyóiratban publikált (Die genetischen Gesetze der Natur címmel). Magát a genetika szót egyébként Festetics találta ki, továbbá felfedezte Mendel második törvényét, sőt még a mutációkra vonatkzóan is voltak megfigyelései (amiket még Mendel sem ismert fel (amiket Hugo de Vries nevéhez kötünk). Az ő munkássága sajnos azonban méginkább feledésbe merült, és ma is csak kevesen ismerik a nevét, munkásságát.

A jó hír azonban az, hogy Darwin evolúciós elméletéhez nem kellett ismernie az öröklődés pontos menetét, elegendő volt az a tény, hogy öröklődő változatok léteznek. Ez egyébként ma is így van, egy evolúciós rendszert úgy definiálhatunk, ha azt azt alkotó entitások (az evolúciós egységek) rendelkeznek a szaporodás, öröklődés és változatsság tulajdonságokkal. Darwini evolúció pedig akkor van ha bizonyos öröklődő tulajdonságok befolyásolják a túlélési sikert és/vagy utódszámot (tehát a fitnesst).

Darwine egyébként a pángenezisben hitt, azaz abban, hogy a test különböző részeiből kis részecskék (gemmulák) vándorolnak az ivarszervekbe, s úgy öröklődnek tovább a tolájdonságok. Ezt persze ma már tudjuk, hogy nem igaz, de még egyszer, ez az elmélethez nem kellett ismerni szerencsére az öröklődés pontos mechanizmusát.

Tehát ez a hosszú válaszom, a rövid pedig az, hogy a tudományban is nagyon nagy szerepe van a véletlennek, emberi tényezőnek. Ha már itt tartunk Darwin eredetileg orvosnak készült, csak nagyon rosszul lett egy műtéttől, mivel akkor még nem volt érzéstelenítő, ezért be is fejezte orvosi tanulmámyait. Lehet ha ez nem történik meg, akkor nem is dolgozza ki az evolúciós elméletét, nem tudhatjuk...

"akkor nem is dolgozza ki az evolúciós elméletét"

És akkor ma wallace-izmus lenne. Vagy akkor is, ha Wallace nem akkora úriember és mégis előbb publikálja az elméletét.

#8

Ez azért nem olyan biztos. Nem eltagadva Wallace eredményeit, azért Darwin sokkal alaposabb volt, mélyebben értette az evolúciót. Pl. Darwin külön foglalkozott Malthus nyomán a biológiai populációk exponenciális növekedésével. Ez az elméletnek egy nagyon fontos része, mivel emiatt a hatalmas utód 'túltermelés' miatt van a létért való küzdelem (struggle for existence), mert két exponenciálisan növekvő változat küzöl az egyik kiszorul, amennyiben különböző a növekedési rátájuk (fintessük). Tudomásom szerint erről Wallace nem tudott. Illetve az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy Darwin evolúciós gondolata már kb. 20 évvel a Fajok eredete előtt megvolt, csak nagyon hosszú ideig írta a könyvet. És valóban még 1859-ben sem akarta kiadni, csak Wallace miatt kellett. Az tény, hogy mindkét tudós úriemberként járt el az ügyben.