Létezünk egyáltalán? Mikor álmodunk és mikor vagyunk ébren? Nem lehet, hogy ez az egész csak valaki képzeletében "él"?

Ezt a hangya mondja. Az előbbit meg a lepke.

Az benne a szép, aki azt gondolja, hogy álmodjuk, nem akar (mert úgy gondolja nem is lehet) cselekedni. Így aztán, aki úgy gondolja, hogy nem álmodik, hanem valóságosan cselekszik, nyugodtan veheti palira az álmodót, az legfeljebb rosszabbat álmodik, de vissza nem üt.

Létezünk is, meg nem is. Világunk jelenleg kettős princípiumra van feszítve.

Mindegyik létezésünk álomszintű és mindegyik létezésünkkel (=világunkkal) állandó kölcsönhatásban vagyunk:

teremtjük környezetünket és a környezetünk viszontteremt minket.

Jelenleg még álomszerű létben vagyunk, de valamennyire már ébredezünk.