egyfélét, mint minden test. Semmi sem tud egyszerre kétféleképpen mozogni, hacsak szét nem szakad.
Tudom, arra gondolsz, hogy hányféle keringésre bontható szét a mozgása, de szerintem ezt nem lehet pontosan megmondani. Nyilván kering a galaxis magja körül, de azon belül keringhet kisebb csillaghalmazok részeként is, a galaxis is keringhet egy nagyobb halmazon belül. Aztán módosítják a pályáját a közeli csillagok, a bolygók.
Szóval nem hiszem, hogy ezt így van értelme megkérdezni, minden test olyan pályán mozog, amit az összes többi rá ható test megszab neki.
A Nap mozgása is kétféle, akárcsak a Föld, a Hold, vagy más bolygók mozgása. A Nap is forog a képzeletbeli tengelye körül. Forgásának iránya nyugat–keleti mint a többi bolygóé. Azért mégis van, amiben más ez a mozgás. Még a többi égitest forgási ideje a forgástengely minden pontján egyenlő, addig csillagunk Egyenlítője mentén 25 nap alatt fordul meg egyszer a tengelye körül, a sarkokhoz közel mindehhez azonban már 34 nap kell! Ez a furcsaság is bizonyítja, hogy a Nap nem szilárd, hanem gázból áll.
A Nap keringése is érdekes. Miközben a Föld és a többi nagybolygó ellipszis alakú pályán kering a Nap körül, addig csillagunk is kering a Tejút középpontja körül úgy, hogy egy másodperc alatt 250 km-es utat tesz meg. Keringésének ideje elképesztően hosszú: még nagy sebessége ellenére is 230 millió esztendő!
Először is kellene viszonyítási pont. A Földhöz képest? Más csillaghoz képest? A galaxis magjához képest? Mivel tudomásunk szerint nincs fix pont az univerzumban (vagy multiverzumban), ezért nem lehet felállítani koordináta rendszert, ami állandó lenne. Inerciarendszer nélkül értelmetlen a kérdés.
de azér:
Végez forgást a tengelye körül, ami kissé imbolyog a körülötte keringő bolygók miatt. Forog a galaxis középpontja körül. Kb ennyi. A galaxis középpontjához képest lehet pályát rajzolni, de mint tudjuk ez sem fix, szóval más inerciarendszerből más lesz a pályája.
Például egy kerékpár abroncsára teszel egy jelet. Egyenletes sebességgel haladva azt tapasztalod, hogy a jel egyenletes körmozgást végez, de aki az út széléről nézi, annak ilyen a jelzés pályája:
És akkor még nem volt szó a precessziós forgásról (bár valaki már említette korábban a bolygók tengelyirány-módosító hatását), nem volt szó a szubdukciós mozgásról (amely a Nap belsejéből a felszín felé tartó hőáramlást jelenti), nem volt szó a pulzálásról (a Napban keletkező, a középpontból felszínre törő energiamennyiség nem egyenletes kibocsátásáról), és nem volt szó a felszíni hullámzásról.
Ráadásul a Nap nem forog, hanem kering a csillagvárosunk központi SMBH-ja (szupermasszív fekete lyuka) körül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!