A relativitás elméletnek milyen gyakorlati haszna van?

- A GPS rendszerben

- A részecskegyorsítókban és részecskefizikai számításokban

Máshol nem nagyon.

Az hogy itt ülhetsz a monitor előtt.

Az áramot mozgási indukcióval állítják elő.

A mozgó elektromos töltés mágneses teret kelt.

De a töltéssel együtt mozgó koordináta rendszerben ezt a teret 0-nak mérjük!

Akkor most van mágneses tér vagy nincs?

[link] 2.6

Bár a relativitással megmagyarázhatók a Maxwell-egyenletek, de azok már Einstein előtt is léteztek és kerek elméletet alkottak, tehát az elektromossághoz, mágnességhez Einsteinre nem volt szükség.

Ez olyan, mint ha azt mondanád, hogy a gravitáció törvényét is csak az általános relativitás óta tudjuk bármire használni, mert ő magyarázta meg mélyebben.

Kis adalék a GPS-hez:

Relativisztikus hatások miatt naponta 38 µs-ot csalna a GPS-ek órája, ami nagyon sok, mert az 5-10 méteres pontossághoz 20-30 nanosec pontosságra van szükség. Vagyis ha nem kompenzálnák az órát, akkor egy nap után meglepően sokat, olyan 10 kilométert (!) tévedne a GPS.

Lásd pl. itt:

[link]

A GPS pontosságához sem kell tudni a relativitást.

A földi irányító állomások mérései alapján anélkül is folyamatosan állítgatják a pályát és az időt.

Hogy milyen gyakorlati haszna van? A relativitáselmélet a modern fizika egyik alappillére a kvantumelmélet mellett. Minden, ami ezen alapul és gakorlati haszna van, az tekinthető a relativitáselmélet gyakorlati hasznának is.

Az elsődleges gyakorlati haszna, hogy a fizikusok jobban értik a természet működését, és egy többé-kevésbbé egységes keretbe tudják foglalni azokat. Ezt a hétköznapi ember nem érzékeli és talán nem is értékeli, de fontos dolog, hiszen ez a tudomány további fejlődésének biztosítéka.

Másrészről, mivel a relativitáselmélet csak a nagyon nagy sebességek, tömegek és energiák világában jósol számottevő eltérést a nemrelativisztikus fizikától, ezért a hétköznapi, nemrelativisztikus életben kevés közvetlen gyakorlati haszna van. Már előttem elmondták a GPS-rendszer folyamatos korrekcióját, ami valóban fontos. Illetve a részecskegyorsítókban naponta végzett kísérletekben is alapvető szerepet játszik. S ki tudja, hogy az ilyen kísérletekből kibontakozó elméletknek később milyen gyakorlati haszna lehet. A kozmológiai elméletek egyik alapja is a relativitáselmélet, azaz minden olyan kísérlet, amely a világegyetem keletkezéséről, fejlődéséről akar megállapítani valamit (Univerzum tágulása, anyageloszlása, galaxisok kialakulása, kvazárok, stb.) szintén felhasználja.

Ennél közvetlenebb hasznot nehéz felsorolni. Mivel egy alapvető elméletről van szó, amely inkább szemléletformáló hatású és más elméletek kiindulópontja, valószínűleg sohasem fogja mondjuk a turmixgép működését forradalmasítani.