Mitől áramlanak az elektronok a vezetékekben?

Azon pedig nagyon keményen dolgoznak, hogy viszonylag állandónak tűnjön.

Amúgy maga a hálózati feszültség nem ez a sima egyirányú áramlás.

Úgy képzeld el az egészet, mint egy láncsort, ami benne van egy csőben, és a sort lehet húzni ide-oda.

Az egyenáram úgy nézne ki, hogy az egyik végén csak úgy kihúzzuk.

A hálózati azonban váltakozó feszültség, ami olyan,mintha a gyöngyfüzért ide-oda ráncigálnák másodpercenként ötvenszer.

Kiegyenlítődik az, gondolj csak az elemekre, ha lemerül, akkor nincs feszültség a két pólusa között.

A generátor azért képes korlátlanul áramot szolgáltatni, mert van utánpótlása más jellegű, például forgómozgásban lévő energiából.

A feszültség két pont közötti potenciálkülönbség, tehát ha a két pont közé (pl az elem két pólusa) vezetőt teszünk, akkor elindul az áram a feszültség hatására.

Ez az áram pedig attól függ, hogy mekkora a feszültség és mekkora ellenálláson próbálják átfolyatni. Minél kisebb az ellenállás, annál nagyobb áram tud áthaladni rajta, ugyanez az eredmény, ha a feszültség nő. Ez pont olyan, mintha egy nagyobb keresztmetszetű csövön akarnánk vizet átfolyatni, akkor gyorsabban folyik, de ha ugyanakkora keresztmetszeten többet akarunk átfolyatni, akkor nagyobb nyomással kell.

A pontos meghatározáshoz kvantumfizikai ismeretek kellenek, ami nekem még nincs.:)

Mivel senki nem tudta normálisan elmondani majd én leszek aki megint elmondja.

Először is nem feltétlen elektronokról beszélünk.

Amire te kíváncsi vagy az semmi egyéb mint mechanikai hullám terjedése.

Az elektromos áram tárgyalásánál ez a hullám vagy szabad azaz lekötetlen elektronok ,vagy lyukak azaz elektron hiányok formájában terjed.

Ezt az energiahullámot előlehet állítani kémiai áram néven lásd elemek, vagy indukció révén lásd generátorok (és nem transzformátor ahogy az egyik írta).

A különbség a kettő közt hogy egyiknél kémiai úton hozzuk létre a potenciálkülönbséget azaz a feszültséget (nem is kell hozzá áram pl elemek) és ez az elem miközben leadja a munkát tehát átvándorolnak az elektronok ,az leírható egy nagyon lassú negyedhullámként.(persze ha ez akkummulátor akkor töltheted is azaz már egy félhullámról beszélünk).

Az indukciós áramnál más a helyzet ,az ami a falban megy otthon.

Ezt fizikai munkával hozzák létre.

Az atomerőműben vizet forralnak ,gőzt termelnek és forgó generátorokat hajtanak meg.Maga a generátor leegyszerűsítve semmi mást nem csinál mint próbálja tolni-húzni azt a füzért vagy láncot amit az egyik írt a vezetékben , és ezt 50szer végzi másodpercenként.

A forgó rész úgy van kialakítva hogy a tekercsei folyamatos mágneses teret keltenek (mert bele van vezetve egy gerjesztő áram) és az álló részben vannak speciális alakzatban az álló tekercsek de ezek fordigatva helyeződnek el így egy adott fordulatszámon pörgetve a forgótekercseket azok szabályos 50Hz es szinusz hullám formában leírva tolják és húzzák felváltva az állórész tekercseiben az elektronokat vagy a lyukakat (tök mindegy). Maga a mágneses erővonalak azok amik Lenz hatásként belemásznak az atomba és mechanikailag próbálják eltolni a réz vezeték azon részecskéit amik hajlandók arrébb mozdulni.Az egész rendszer ,a vezetékek matematikailag méretezve vannak hisz ha nagyobb erővel mozgatnád a mágneses teret akkor el is olvadnának a tekercsek illetve Lenz törvény értelmében vissza is hatnak a forgó részre tehát az is lassulna. Ha ezt nem érted gondolj bele a régi villanyórára amiben egy alu tárcsa forgott , ha lefognád a tárcsát akkor fölmelegedne, vagy gondolj az indukciós főzőlapokra amik pont ezen az elven működnek.

Az erőműben valójában nem is egy ilyen hullámot állítanak elő hanem mindjárt 3 at ,ezt nevezzük 3fázisnak ,ennek az a lényege hogy a fázisok 120°al elvannak tolva és ha van egy ilyen 3fázisú motorod az attól fog forogni hogy van ez a3 eltérő idejű hullám ,de egyenként mind a három ugyan olyan közönséges 50Hz mint ami a falban megy.

Tehát attól áramolnak az elektronok a vezetékben hogy valaki munkát végzett a vezeték másik végén és van egy fogyasztó ,egy induktivitás ami képes kicsatolni a befektetett munkát ,mert ha senki nem kapcsolja be otthon a számítógépet akkor az erőmű fölrobban hisz a távvezeték direkt úgy van konstruálva hogy az ne viselkedjen fogyasztóként , ezért írtó magasra transzfromálják a feszültséget azaz a hullám csúcsát vagy a töltéssűrűséget (lyuksűrűséget) és a vezeték induktivitása is nagyon alacsonyra van megépítve.

A hullám nem tud eljutni a fogyasztóhoz és a gerjesztett tekercsek atomjai olyan szintre lépnek hogy elolvad a vezeték még ott helyben ,esetleg a transzformátor állomáson is felrobbannak a trafók mivel ott is indukció van folyamatban (csak az áramnak nem az a forrása és a kérdésed sem arra vonatkozott)

Ugyan ilyesmi a helyzet kémiai áramnál is pl a rövidre zárt akkumlátorok veszélyei .Akkummulátoroknál megadják a maximális áramlás értékét pl 2000mAh .

Azért arra kíváncsi lennék, a kérdező ezekből mit értett meg. Ugyanis a kérdezőnek van egy tudásszintje (nemcsak az elektromos árammal kapcsolatban). Ha ez alatti módon magyarázzuk, már úgy is tudja. Ha viszont nagyon felette, akkor bármilyen tetszetős a magyarázat, a felét se érti (ami rosszabb, félreérti).

Itt a magyarázatok az általános iskola felső tagozatától az elsőéves egyetemi szintig terjedtek. Ezért lennék kíváncsi az eredményre.