Vannak az evolúció-elméletnek gyenge pontjai? Illetve van-e olyan, amire az evolúció-elmélet nem ad választ, pedig kellene?

"Hogyan jöhettek volna létre apránként, kiválogatódás útján az olyan radikális átváltozások, amelyek egy faj életciklusai során következnek be (például a hernyók bebábozódása és lepkékké való teljes átalakulása)?"

Az evolúció nagy tételben lottózik. A 2 milliárd év alatt számtalan generáció, hatalmas mennyiségű rovar élt. Azért nem írok számokat, mert még azt se tudjuk ma hány faj létezik.

"Hogyan jöhettek volna létre apránként, kiválogatódás útján az olyan radikális átváltozások..."

Egyszercsak hallod, hogy meletted kipukkan egy lufi, felkiáltasz: hú de radikális változás történt! Közben arról már nem emlékezel meg, hogy azt a lufit egy emberke már 10 perce fújja. Remélem éthető a lényeg, egy nem a végeredményt alapján ítálj, míg magát a folyamatot nem is veszed figyelembe.

"miért létezik sok olyan faj, amely nyilvánvalóan „élő kövület”,"

alapvetően kétféle túlélési stratégia létezik, generalista és specialista, tehát olyan élőlény, ami sok környezetben életképes, de ott igazán nem képes sikereket elérni, és olyan élőlény, ami csak egy adott környezetben, de ott igen erősen jelen van. Kédezhetnéd akkor mért nem mindenki genralista ha nekik olyan ideális az az alak? Mert egyszerűen nem jut neki élettér, hiszen ha már van ott egy krokodik, akkor nem lehet csak úgy kitúrni, pláne nem akkor, ha mi csak most kezdünk alkalmazkodni. Mi marad, legyünk jobbak a krokodilnál abban az egy mocsárban, legyünk specialisták.

De a kedvedért meg is fordíthatom a dolgot, a krokodilt se olyan környezeti szelekciós tényezők, se olyan versenytársaktől érkező nyomás nem befolyásolja, ami jelentős változásra kényszerítené.

Hogyan hozhatna létre a természetes szelekció olyan tulajdonságokat, amelyek csak akkor működhetnek hatékonyan, ha ezekkel egy időben más tulajdonságok sokasága is jelen van.

Fokozatosan és egyszerre. Közkeletű tévelképzelés, hogy az evolúció létrehoz egy fajt, majd abból kifejlődik egy másik. Valójában létrejön egy faj, szétválik és mindekettő fejlődik a maga útján tovább. Pontosan olyan mint egy fa. Figyelted már, hogy ahogy nő hogyan fejlődnek az ágai? Amit fiatalon növeszt ott lesz idősebben is, de sokkal vastagabb, miközben az egész lombkorona alakja is változik.

"Miért hiányzik az (állítólag létezett) milliárdnyi átmeneti alak a kövületben megtalált fajok között?"

Kövületben ismert faj nagyon kevés van ahhoz képest, hogy mennyi létezett valójában. Kb 250 000 fosszilis faj ismert, és csak ma alsó hangon ötmilliárd faj létezik, eddig pedig ha nagyon szigorú vagyok legalább százmilliárd létezett a soksejtűek kialakulása óta, vagyis ezeknek a 0.25%-a ismert. Ehhez képest csoda hogy így is tudunk leszármazási sorokat felállítani (annak köszönhető hogy főleg azok a fajok fosszilizálódnak amelyeknek csontja vagy mészhéja van). De vannak átmeneti alakok.

"Hogyan jöhettek volna létre apránként, kiválogatódás útján az olyan radikális átváltozások, amelyek egy faj életciklusai során következnek be (például a hernyók bebábozódása és lepkékké való teljes átalakulása)?"

Úgy, hogy nem utólagosan alakul ki egy olyan új stádium, mint a hernyó, hanem a az életciklusok egy nagyon ősi dolog, már az egysejtűeknél is gyakori, és a férgek (a rovarok ősei) is gyakran élnek vele, csak ott a stádiumok közötti különbség sokkal kisebb. A különbség viszont fokozatos, kis változásokkal könnyen növekedhet (btw életciklus-stádiumok ott is vannak ahol az ember nem várná, például a virágpor az nem csak egy ivarsejt, hanem egy teljes felnőtt növény, csak végletesen leredukálódva. A páfrányoknál még szépen kettéválik a két stádium)

"Ha a környezeti feltételek nagy változásokon mentek keresztül az idők során, az élőlények pedig állandóan változnak a természetes szelekció nyomására, akkor miért létezik sok olyan faj, amely nyilvánvalóan „élő kövület”, vagyis százmillió évek óta elismerten változatlan"

Változás akkor van, ha kényszer van rá, ha egy faj megtalálta a maga ökológiai fülkéjét és ráspecializálódott, akkor nehéz onnan kiütni. Például lehetsz te nagyon okos, erős és ügyes, de a macska mindig jobban fog tudni egeret fogni. Emberi társadalmak is meg tudnak maradni kőkorszaki szinten, ha nincs külső okuk a változásra.

"Hogyan hozhatna létre a természetes szelekció olyan tulajdonságokat, amelyek csak akkor működhetnek hatékonyan, ha ezekkel egy időben más tulajdonságok sokasága is jelen van (például a szem, amely többek közt megfelelő lencsét, izomszerkezetet, ideghálózatot is igényel)?"

Úgy, hogy ezek mind fokozatosan fejlődnek egymást erősítve. A szem remekül szuperál fényérzékelőnek ha csak pár idegsejtvégződés van a bőrön (lásd laposférgek). Ha a folt bemélyedést alkot, meg tud különböztetni árnyfoltokat (nautilus). Ha a bemélyedésbe fénytörő anyagot választ ki, élesebb lesz a kép (csigák). Ha a bőrben mindenütt ott levő izomsejtek a szem köré tömörülnek és mozgathatóvá teszik, még flexilibisebb lesz a látás (minden fejlettebb faj).