Hogy keletkezett az élet?

Ez egyelőre a tudomány egyik nagy kérdése, ha valaki megválaszolja, biztosan kinéz neki egy Nobel.

Azt már kimutatták, hogy a földi őslégkörben keletkezhettek szerves molekulák (ezt hosszú lenne itt részletezni, ha érdekel, nézz utána a Miller-Urey kísérletnek), de hogy ezek hogyan kapcsolódtak össze egy működőképes prokariótává, arról még csak találgatások vannak.

Az evolúció elmélete is kezd megdőlni,a molekuláris biológia fejlődésének segítségével.A baktérium nem csak egy halom plazma,hanem egy precízen összerakott szerkezet.Akárcsak az egérfogó,ha nem működik az egyik része,akkor az egész baktérium "selejt" lesz.Így a puszta feltevés az élet keletkezéséről értelmetlen (mint ahogy Darwiné),nem tudunk mást,mint várni,hogy a tudósaink egyre előrébb jussanak a molekuláris biológiában,hátha még a mi korunkban megtalálják az élet eredetét.

Arról amit fentebb írtam van egy kis film a youtube-on,legalább egy éve néztem,így sajnos címet nem tudok mondani,hátha a többi válaszoló segít.

Mivel nem volt jelen értelmes lény, és nem dokumentálta lépésről lépésre a történteket, ami még fenn is maradt volna, nem tudhatjuk hogy pontosan hogyan jött létre az élet. És soha nem is fogjuk tudni, bár elméleteket gyárthatunk rá, amik még hihetőek is lehetnek, de ténylegesen 'tudni' sosem fogjuk.

"Az evolúció elmélete is kezd megdőlni,a molekuláris biológia fejlődésének segítségével."

Hát kedves válaszoló nem tudom, milyen hülyeségeket nézel, de a 'molekuláris biológia' eredményei csak erősítették az evolúcióelméletet.

valóban nem foglalkozott az eredettel (bár lett volna ideje, de mikor kész lett könyv, onnantól nem finomította tovább és nem kutatott.)

És azt is írta a könyvében, hogy amennyiben később a tudósok találnak olyan sejteket amik nem jöhettek létre az evolúció segítségével, úgy az evolúciós elmélet megdől.

Azt az anyagot ami a fennmaradásához maga köré szervezi a többi anyagot nevezzük élő lénynek amennyiben kizárod az Isten szellem teremtés stb kategóriákat vagyis materialista vagy.Te maximum felismerheted egy mozgó anyagban az életet és rámondhatod az anyag viselkedéséből levonva hogy az nagy valószínűséggel élő anyag. Még mondhatod azt is hogy születéssel keletkezik egy új élő anyag de azt boncolgatni hogy a semmiből hogy lett élő fogalom ,fölösleges mert materialista válasz nincs rá csak logikai következtetéses ,mégpedig az hogy veszel egy példát:példa ember hogy csinál új életet ,az eljárás ismert,ezt az eljárást ráülteted saját létedre és mindíg az jön ki hogy valakinek el kellett határozni a léted megalkotását de ez már nem fér bele a materializmusba.

A furcsa a dologban hogy az élettelen anyagra is ez jön ki mert ha megkérdezem hogy hogy jött létre a periódusos rendszer akkor azt fogod mondani hogy az nem jött létre mert mindig volt mivel az csak egy információ ami leírja az anyag tulajdonságait és mivel információt nem lehet létrehozni és megsemmisíteni ezért az állandó.

Tehát ha volt ősrobbanás akkor abban már benne volt minden információja az univerzumnak,viszont ki rakta bele és ki nyomta meg a piros gombot?:D

#5 vagyok

ez tetszik :)

"de mikor kész lett könyv, onnantól nem finomította tovább és nem kutatott"

Nyilván ezért van a Fajok eredetének hat különböző kiadása. Nyilván ezért írt még egy könyvet az ember eredetéről. Nyilván ezért publikált cikkeket a növényi sejtek felépítéséről.

copy&paste:

" …

A gordiuszi csomó megoldására a 20. század húszas éveiben John Burdon Sanderson Haldane angol filozófus-genetikus-biológus és Alexandr Ivanovics Oparin szovjet biokémikus elmélete kínált kardot. Mindketten arra voltak kíváncsiak, kimutatható-e legalábbis az elvi lehetősége annak, hogy az élettelen anyagok átalakulhatnak élővé oxigénmentes környezetben. A válaszuk: bizonyos feltételek mellett igen. (Oparin-Haldane-hipotézis) Hogy milyen is lehetett a fold légköre az élet keletkezésének idő-teret adó második évmilliárd valamelyik évmilliójában (…), azt a Chicagói Egyetem Nobel-díjas professzora, Harold Clayton Urey kémikus vázolta fel The Planets (A Bolygók) c. könyvében. Tanítványa, Stanley Miller ennek alapján, s az Oparin-Haldane-hipotézis ihletésére végezte el 1953-ban - nem sokkal később kötelező középiskolai tananyaggá vált - őszivatar-kísérletét. A kísérletnek rendeltetése szerint igazolnia kellett, hogy laboratóriumi körülmények között lehet modellezni az élet előtti élet első építőköveinek létrejöttét.

Miller lombikrendszerében metán, nátriumhidrát és hidrogén szulfát vízgőzzel elnyeletett elegyével szimulálta az őslégkört, amelynek összetevőiből elektromos kisülésekkel kényszerítette ki a vegyülési hajlamot. A vízgőz reakcióba lépett a gázeleggyel, és két hét után bekövetkezett a heuréka-pillanat: a lombikban kimutathatóan létrejöttek azok a vegyületek, amelyeknek további származékai (nukleinsav-bázisok, szénhidrátok stb.) az őstörténet során alkalmasak lehettek arra, hogy az ősóceánba belemosódva az ősi élet keresett őseredetét képezhessék.

(…)

Ezután már ment minden, mint a karikacsapás.

Az élet ősmolekulái az ősóceánban ősreakcióba lépnek az ott leví ősvegyületekkel, az őscseppek őselegye feldúsítja az ősvizeket, létre hozva az őslevest (…); az aminosavak és a nukleotidok spontán polimerizálódnak; a polinukleotidok már saját szintézisüket képesek irányítani; a specializált RNS-ek biokémiai reakciókat katalizálnak; az önreprodukáló molekulák automatikusan elszaporodnak és közöttük megindul a természetes szelekció, a rátermettebb fennmarad; az RNS-ek maximalizálják katalitikus aktivitásukat, önzetlen alapon segítik olyan RNS-ek másolását, amelyeknek nincs katalitikus funkciójuk, de így immár a polipeptidek szintézisének irányítására specializálódhatnak; kialakulnak a komplementer bázispárok, létrejöhet az ősi proteinszintézis; a nukleinsav-szekvencia egy máig érvényes közös kód alapján meghatározza a fehérje aminosavsorrendjét; a fehérjék átveszik a nukleinsavak katalizátor-szerepét; a prebiotikus levesben a spontán aggregálódó foszfolipidek körülveszik a replikáló RNS- és fehérjemolekulákat; membrán definiálja az első sejtet; valamikor az evolúció során az RNS-molekulák átadják információhordozó szerepüket az időközben létrejött DNS-nek, közvetítő kapocskínt maradva fenn a DNS és a fehérjék között; kialakulnak és fejlődnek a prokarioták, elkülönül két csoportjuk: az ősbaktériumok és a valódi baktériumok; az oxigénmentes környezetben létrejött baktériumok életműködésükkel átalakítják a környezetet előbb nitrogén-, majd oxigénválságot okozva; azok a baktériumok, amelyek időben tudnak elrejtőzni vagy az alkalmazkodás mechanizmusát képesek kifejleszteni, túlélik a válságokat; az ősi prokarioták egy csoportjából kialakulnak a gazdag belső struktúrával rendelkező eukariota sejtek; a membrán által határolt sejtorganellumok képesek tovább részletezni a feladatmegosztást, amelynek újabb minőséget jelentő állomása a mitokondriumok kialakulása egy prokariota sejt és egy őseukariota sejt szimbiózisával; az egyre komplikáltabb szerkezetű sejteknek létkérdésévé válik mozgásképességük és alaki állandóságuk biztosítása, filamentumokból belső vázat építenek; megnövekedett DNS-ük biztonsága érdekében örökítőanyagukat hisztonokba csomagolják, ezzel kromoszómákat képeznek; megszületik a sejtosztódás legfontosabb feltétele, nyitva az út a többsejtűek előtt; a soksejtűek állatköre sejthalmazosokra, álszövetesekre és szövetesekre tagozódik; utóbbiak egyik altagozata testüregessé válik; ebből egyeseknél a táplálék be- és kimenetelének iránya egy idő után megváltozik, kialakul az újszájúak hét törzset magában foglaló csoportja, melynek egyik törzse eléri a gerinces rangot; ez két altörzsre szakadva a koponyás gerincesek útján vesz irányt a csúcs felé; a tökéletesedés útjelzője innen a tökéleteskoponyások ágazata, annak is a magzatburkosok ága felé mutat; ezen a nyomvonalon rövidesen az emlősök osztályának rendszertani fennsíkjához érkezünk; itt, tovább szűkítve a kiválasztottak körét, a méhlepényes emlősök alosztályát illethetjük pozitív diszkriminációval, emelvényükről már jól kivehetők a főemlősök vonulatának ormai, melyek közül a magasabbak az emberszabású majmoknak jutottak, persze a legmagasabb rangnak kijáró legmagasabb csúcsok kivételével, amelyeket az emberfélék (Hominidae) családjának rezerválta az evolúció, de az egyetlenegy legeslegmagasabb hiperszupermega magaslaton, a hierarchia legtetején maga az ember foglal helyet trónusán, a Homo sapiens sapiens, teljes hatalmában és méltóságában. Ecce homo.

…"

ekkora gyökeret, hogy így lehúz, csak mert nem azt írom amit ő gondol...

nem azt mondom, hogy semmiben nem lehet igaza Darwinnak, de nézz már utána, hogy sokszor milyen hanyagul végezte a munkáját, ami egy tudóstól elfogadhatatlan.

tehát nem mondom, hogy nincs evolúció, se azt hogy van.