Elképzelhető, hogy az evolúcióelmélet és a kvantummechanika ellentmond egymásnak?

Semennyire nem értek a kvantumfizikához, bár olvastam róla néhány könyvet. Evolúció biológiával sem foglalkozom a szószoros értelmében, bár felhasználom a evol.biol. eredményeit munkám során.

Nade vissza a kérdéshez. Mi történik a megfigyeléskor: a legegyszerűbb elrendezésben van a kétrés, a résben detektor, és egy ernyő a rés túloldalán, hogy lássuk, miként viselkedett a foton vagy elektron. És egy foton vagy elektron forrás, ami egyesével bocsájtja ki a részecskéket. Az OKés, hogyha be van kapcsolva a detektor, akkor összeomlik a hullámfüggvény, ha ki van kapcsolva, akkor lesz interferencia. Az is vili, hogy itt a figyelő figyel.

Nade, mi van akkor, ha a detektor be van kapcsolva, csak kihúzzuk az adatkábelt, és így az adat, az áthaladás információja nem jut el hozzánk. Akkor milyen képet kapunk az ernyőn? Mit csinál ilyenkor a tudat? A TUDAT ilyenkor nem figyel meg, mivel nem jut a tudtahoz az információ, szerintem ilyenkor nincs megfigyelés, tudatos biztosan nem. Ha összeesik a hullámfüggvény, az lehet, hogy a detekor miatt van? Szerintem lehet, mert ebből az elrendezésből hiányzik a tudatos megfigyelő. Ha nem esik össze a hullámfüggvény, akkor visszadugjuk az adatkábelt, de a számítógépet nem kapcsoljuk be. És így tovább, szisztematikus szűréssel el lehet jutni ahhoz a minimális rendszerhez, ami szükséges a hullámföggvény összeomlásához. És én nem hiszem, hogy a _TUDAT_ benne lesz.

De nem tudom, hogy mi történik. Lehetne csinálni egy csomó kísérletet, ami segíthetne eldönteni, hogy mi a helyzet, de nem tudom ezen kísérletek eredményét.

De hát az egyik kísérlet pont erről szólt a kétrés kísérletekben! Megmérték detektorral majd "eldobták" a mérési eredményt (azaz nem használták fel) és láss csodát kialakult az interferencia kép, majd amikor más esetben ugyanezen összeállításban ugyanezen - korábban elvetett - mérési eredményeket mégis felhasználták, nem volt interferencia. Az egyedüli különbség a két eset között ugye az volt, hogy a mérési eredményt "megnéztük", illetve nem néztük meg.

Hab a tortán, hogy mindezt úgy, hogy a szétválasztott fotonpár eredmény fotonja (ami ugye az ernyőbe csapódik) sokkal rövidebb optikai utat futott be, mint az amelyiknél a mérést végezték. Magyarul az eredmény foton becsapódása UTÁNI döntés, miszerint felhasználjuk a kapott eredményt vagy sem, befolyásolta csupán, hogy kialakult-e az interferencia kép vagy sem!

"De hát az egyik kísérlet pont erről szólt a kétrés kísérletekben! Megmérték detektorral majd "eldobták" a mérési eredményt (azaz nem használták fel) és láss csodát kialakult az interferencia kép"

Erre tudnal linkelni egz hivatkozast, mert nagyon erdekesen hangzik, de nekem kicsit hihhetetlen.

"Erre tudnal linkelni egz hivatkozast, mert nagyon erdekesen hangzik, de nekem kicsit hihhetetlen."

igen:

[link]

Valahol a lap közepén találhatod a leírást. A mérési jegyzőkönyveket pedig itt találod:

[link]

Angol nyelvű wiki oldala:

[link]

A

"ha elkapsz egy távoli égitestből érkező fotont, akkor azzal óhatatlanul megváltoztatod annak a viselkedését"

és hasonló mondatok a legjobb példái annak, amikor egy laikus a népszerűsító szakirodalomból és/vagy ismeretterjesztő tévécsatornák (az időtartam miatt szükségszerűen) felületes műsoraiból úgy hámoz ki egyes részleteket, hogy azok valahogy véletlenül mindig igazolják a világnézetét - pedig a tudomány lényege éppen az, hogy világnézettől függetlenül, a közmegállapodás alapján évszázadok alatt kiforrt logikai módszerek (dedukció, indukció stb.) segítségével jut el némely állításoktól másokig. Ha valaki ezt az alapszabályt nem tartja be, ahhoz szíve (sőt, emberi, állampolgári) joga, de a gondolkodását nem hívhatja tudományosnak.

Ezért nem jutnak el az ilyen kérdések a Nature-be vagy az Élet és Tudomány-ba.