Mikor nyugszik le a nap Magyarországon nagyjából derékszögben?
Remélem érthető a kérdés, gondolom nem csak tavaszi napéjegyenlőségkor egyenlítőnél van erre lehetőség.
Hol lehet ennek utána nézni. Nyáon minél északabbra megyünk, annál hosszabb ideig tart a napnyugta. Júniusban például Skóciában északnyugatra nyugszik le este 11 körül.
Északi féltekén 40 és 60 fok között van olyan, hogy észak-nyugaton(nyár) és van olyan, hogy dél-nyugaton(tél), ebből adódik, hogy kell lennie tökéletes nyugati napnyugtának. Napnyugtának veszem azt a pillanatot, amikor sík terepen a nap optikailag érinti a Földet.
Erre nem lehet találni semmi információt, mindenki napéjegyenlőséggel jön, meg nyári és téli napfordulóval. Ez csak a delelési szöget érinti. Egyenlítőnél és északi ponttól húzunk egy egyenest, találkozási pont derékszög lesz, 0-90 fok, ezzel nem tudonk mit kezdeni ezek a koordináták, csak meg tudnak határozni egy területet, vagy pontot hosszúsággal együtt. Nincs köze a csillagászathoz, hiába tudjuk azt is, hogy -+ 23.26'32 közt fordul elő az, hogy derékszögban delel a nap és hiába tudjuk azt, hogy északi sarkon fél év sötét, fél év világosság van (+-66.33'39)
A fogalmazásmód rendkívül zavaros, nehéz megérteni, ki mit akar mondani. De ha jól értem, az a kérdező problémája, hogy az egyes napokon, napnyugtakor a nap a horizontnak az iránytű szerint kimérhető valamilyen pontján van. Ez a pont nálunk évszaktól függően változik, ő az év azt a napját keresi, amikor a naplemente pontja pontosan nyugat.
Ez a nap attól is függ, milyen szélességi körön tartózkodunk.
A választ a naprendszert térbeli koordináta-rendszerében találhatjuk meg. A Föld keringési síkjához képest az a tengely, ami körül a Föld forog, a merőlegeshez képest kb. 23 fokot zár be. Emiatt vannak az évszakok. Ha most a Föld gömbjén kijelölünk egy pontot (itt áll a megfigyelő) és itt bejelöljük az égtájakat, megkapjuk azt, amit az adott ember lát.
Definíció szerint, amikor a nap a megfigyelő nézőpontjából a horizontra ér, évszaktól függően a Föld más pontjánál tűnik el. A megfigyelő ezt viszonyítja a rögzített NY-vonalhoz képest. A pontos levezetés elég bonyolult, a tér egyes irányait és pontjait kell vetíteni a földgömbre, hogy megkaphassuk a látszólagos adatokat. Ezt most nem vezetném le, de az jön ki, hogy az északi féltekén a nap akkor megy le pontosan nyugaton, amikor a nap látszólagos mozgása során az egyenlítőt metszi, azaz március 21 és szeptember 22. Nyáron a nap egyre északabbra megy le, június 21-én a legészakabbra (itt kb. ÉNY irányban), majd "jön vissza" a nyugathoz, télen ugyanez dél felé fordítva. Minél északabbra vagyunk, a nap annál északabbra megy le, Norvégiában a sarkkörön túl már májusban elérheti a legészakibb pontot (pontosan északon nyugszik), utána már le sem nyugszik.
#2,6,10 vagyok.
Kérdező, akkor fogadd el, hogy azért jön mindenki a napfordulókkal, mert a tavaszi, és az őszi napfordulón, az egész Földön keleten kel, nyugaton nyugszik a nap pontosan!!!! Ez nem azt jelenti, hogy 90°-ban megy le, mert aznap csak az egyenlítő mentén megy le úgy. Északabbra, délebbre egyre kisebb szögben megy le, de a tökéletes K-i és Ny-i ponton metszi a horizontot.
az a baj, hogy nem jól tudod a dolgokat, és ha meg akarunk győzni, akkor a saját butaságaidat szajkózod.
" ő az év azt a napját keresi, amikor a naplemente pontja pontosan nyugat."
Ez a nap a tavaszi és az őszi napforduló időpillanata. Csillagászatilag jól meghatározott, kiszámított, és ahogy írtam ez a pillanat március 19 és 21 között, ősszel pedig Szeptember 22 és 23. közötti. Az időpillanat másodpercre pontos idejét a csillagászati évkönyv is megadja. Ez igaz a földfelszín teljes egészére földrajzi helytől FÜGGETLENÜL.
"Ez a nap attól is függ, milyen szélességi körön tartózkodunk. "
Nem! Nem függ tőle ! Mégegyszer: ez az időpillanat teljesen független a megfigyelés földrajzi helyzetétől. (Maximum abban tér el, hogy (mivel az adat másodperc törtrésze pontosságú), lesznek a Földfelszínen olyan helyek, ahol előzőnap naplementéje még déli irányban tér el a pontosan kijelölt nyugattól, és másnap már egy kicsit északi irányban tér el.
Hogy értsd: Ha pl. a tavaszi napforduló KÖZEI (Közép Európai Idő) szerint március hó 20. napján 18:47 kor következik be, akkor nyilván a Föld átellenes pontján ez az eset gyönyörűen jelentkezik, hiszen ebben a pillanatban náluk a Nap magasan jár, és mire a látóhatárra ereszkedik már túl vagyunk a kérdéses időpillanaton, azaz az irány már nem tökéletesen nyugati, hanem paraszthajszálnyit északra eltér, míg előzőnap (lévén erősen az időpont előtt éri el a Nap a látóhatárt) kicsit délebbre volt a pontos nyugati iránytól)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!