Az ember agya miért nem tudja felfogni a "végtelen"t?

Azért nem tudja felfogni, mert az emberi agy csak egy eszköz az emberi elmének, eszköz, hogy legyen tapasztalat. De mivel az emberi elme magát korlátozva, egy határral bíró valamire redukálja magát, ezért nem meglepő, hogy csak azt képes felfogni (még), aminek határa van. Mihelyst kiszabadítja magát a "húsdarab" fogságából, rögtön felfoghatóvá válik bármi, többek közt a határtalan és végtelen is.

üdv

27/F

LastOne.Left

Azért nem tudjuk felfogni, mert a végtelennek soha, semmilyen formáját nem tapasztaljuk meg. A "végtelen" egy absztrakció, csak absztrakcióként létezik, így azt sem mondhatjuk biztosan, hogy az univerzum végtelen (sem azt, hogy véges).

Aprócska megjegyzés: az, hogy az ember nagyon kevés %-át használja ki az agyának, nem igaz. Urban legend. :)

"Na de a végtelent, egyáltalán van olyan ember aki el tudja képzelni?"

Persze, reál szakon egyetemeken sok ember. Mondhatni hogy ott ez egy egyszerű rész, ennél bonyolultabb dolgokat kell felfogni.

A végtelenről még néhány szót:

A végtelen a véges objektumok felett áll, mint a görög mitológiába az emberi lét feletti istenek birodalma.

A matematika is foglalkozik vele és sok minden nem úgy van benne mint ahogy a véges dolgoknál megszokott, nem úgy mint ahogy az emberi intuíció diktálná.

pl. vannak a természetes számok végtelen sokasága, ha ehhez hozzáveszem a negatív egész számokat akkor azt gondolná az ember hogy akkor több szám mint csak a természetes számok, vagy ha csak a páros természetes számokat vesszük akkor az kevesebb, pedig dehogy is ezek közül mindegyik megegyező számosságú.

Ez még nem minden. Nem csak egy fajta végtelen van. Van ennél még végtelenebb azaz még magasabb rendű végtelen.

Pl a valós számok halmaza, kontinuum sok valós szám van. Ami még meghökkentő hogy 2 különböző, egymáshoz tetszőlegesen közel lévő szám között is kontinuum sok valós szám van, vagyis ugyan annyi mint amennyi valós szám összesen van.

A természetes számokat ha egy-egy természetes szám egy-egy gyöngyszem(re van ráírva) akkor felfűzhető az összes egy végtelen hosszú damilra.

Ugyan ezt a játék csak valós számokkal nem lehetne felfűzni az összes valós számot egy végtelen hosszú damilra sem, ami fel van fűzve az egyfajta sorrendbe helyezkedik el,tekinthetem hogy amit először fűztem fel az az első, utána a második ... vagyis a valós számokat nem lehet megsorszámozni.

Ezeknek nagyon precíz (örökre megdönthetetlen) matemaika bizonyításai vannak, még a bizonyítást is értem, még le is tudnám vezetni.

9-es, azért az még nem tisztázott, hogy két végtelen ugyanakkora, vagy lehet-e az egyik nagyobb a másiknál. Vannak akik az előbbit, és vannak akik az utóbbit tartják inkább elképzelhetőbbnek.

Itt van például egy probléma Rajzoljunk két kört, közös origóval, tetszőlegesen eltérő sugárral egymás köré. Ezután húzzunk egyeneseket az origóból a kisebbik kör vonalának minden pontjába, majd hosszabbítsuk meg ezeket tovább, hogy átmenjenek a nagy kör vonalán is. Azt fogjuk látni, hogy ahány pontja van a kis körnek, annyi egyenest húzhatunk kifelé. Ezek tehát annyi ponton fogják metszeni a nagy kört, ahány pontja van a kis körnek. Viszont szükségszerű, hogy a nagy kör vonalán számos pont kimarad, mert két szomszédos egyenes közé esik.

Most fordítsuk meg a műveletet és húzzunk egyeneseket a nagy kör minden pontjából az origóba. Ekkor is azt látjuk, hogy a kis körnek minden pontján keresztül halad egy egyenes. Vagy mégsem? Azt elmondhatjuk, hogy az első esetben, a kis kör pontjain át húzva kifelé az egyeneseket a nagy kör vonala több pontból áll, mint a kicsié. Ez normális (természetes), mert a kerülete is nagyobb. De a nagy kör pontjaiból húzva befelé az egyeneseket azt látjuk, hogy elvileg a kis kör minden pontján átmegy valamelyik. A kis kör tehát ugyanannyi pontból áll, mint a nagy kör, ami nem tűnik normálisnak.