Hogyan bizonyítható be a tudomány mai állása szerint, hogy van tested és az történik amit történni érzel?

A tudomány mai állása szerint ez nem bizonyítható be (mármint, hogy van tested), lehetsz agy egy befőttesüvegben, vagy egy program egy számítógépben, akármi.

Bebizonyítani is magával az "agyaddal" tudnád, azaz a bizonyítás maga is csak az elmédben létezne... márpedig a "tudomány mai állása szerint", ahogy írod semmilyen zárt rendszeren belülről nem kaphatsz biztos információt arról, hogy mi van a rendszeren kívül...

Ergó az elméddel nem határozhatod meg, hogy az elméd miben van... lehet, hogy tényleg egy dobozban...

Az már filozófia, hogy ez változtat e bármin is. Szerintem életünk szempontjából (sajnos/nem sajnos) tök mindegy, hogy agyak vagyunk egy dobozban, vagy tényleg van testünk, az érzéseink ettől nyilván nem változnak, ha egyszer a dobozban levő agy azt hiszi, hogy van testünk, akkor olyan mintha lenne, nem? Mindez a lényegen itt a monitor előtt ülve nem sokat változtat... :)

Természetesen nem lehet bizonyítani a "világ" "létezését", ráadásul ez nem tudományos kérdés (mivel a tudományok a világ létezésének hogyanját vizsgálják, és nem azt a tényt, hogy létezik), hanem filozófiai, és a filozófiában a megválaszolhatatlan kérdések közé tartozik.

Az, hogy van-e külvilág, és ha van, akkor hogy kell érteni, hogy van, egy metafizikai kérdés. Az, hogy hogyan kell élni ebben a (vagy létező, vagy nem létező, vagy létező, de nem úgy) világban: az etika, morálfilozófia, axiológia.

Az nem biztos, hogy egy metafizikai meggyőződésből (pl. abból, hogy a világ anyagi természetű, vagy hogy a világot mi mindannyian együtt álmodjuk, vagy az én álmom az egész) következik egy etikai vagy axiológiai meggyőződés (pl.: értékes-e az élet? Szabad-e ölni?). Éppen ezért nem nyilvánvaló, hogy gyakorlati tétje van annak, hogy pl. 'létezik'-e a testünk és ha igen, akkor hogyan kell érteni a 'létezik'-et.

Persze vannak egyszerűnek tűnő esetek, pl. ha csak én vagyok, és titeket is csak álmodlak, akkor lehet, hogy szabad ölnöm (mert csak álomképeket ölök meg, akiknek nincs saját, értékes tudatuk). De még ez a morális szabály is csak akkor áll fenn, ha mondjuk nem olyan etikám van, ami deontikus és tiltja az emberölést, hanem mondjuk egy értékalapú-utilitarista, és nektek nincs értéketek, csak nekem.

Tehát lehet amellett érvelni, hogy ha hiszel más emberek létezésében, akkor más lesz az etikád, mintha úgy gondolod, hogy ők csak a te képzeleted objektumai és a világ csak a te játszótered.