Miért kell címerezni a kukoricát? Mi az, hogy címerezés?

A ma használatos vetőmagokat az úgynevezett hibrid módszerrel állítják elő. Annak idején, még a huszadik század elején észrevették, hogy a kukoricának nyilván rengeteg helyi változata létezik, ám ha ezeket keresztezik, az utódok első nemzedéke sokkal előnyösebb tulajdonságokkal rendelkezik, mint a szülői törzsek. Ráadásul ezek a tulajdonságok attól függnek, milyen két szülői törzs keresztezéséből jön létre az utód.

A hibrid vetőmag előállításának az alapja az, hogy a szülői törzsek tiszta vonalak, azaz törzsen belül keresztezve őket az utódaik egyformák, nem szegregálnak, vagyis a lényeges tulajdonságaikat meghatározó génekre nézve homozigóták. Ezek a törzsek így korlátlan ideig fenntarthatóak, ám lényegesen rosszabb tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a hibridek. Ha két ilyen törzset kereszteznek, az utódaikban megjelennek a kívánt előnyös tulajdonságok, így készül a vetőmagnak való kukorica, a következő évben ezt vetik el, ennek a termését esszük meg. Ezek úgy készülnek, hogy egymás mellé vetik az egyik szülői törzset és a másik szülői törzset, majd az anyanövények porzós virágzatát még éretlen állapotban eltávolítják, azért, hogy ne termékenyíthesse meg önmagát, így az utódok biztosan a két szülői törzs keresztezéséből jönnek létre. (Ez a címerezés)

Nyilván a hibridek előnyös tulajdonságai onnan eredeztethetőek, hogy az adott tulajdonságokat kialakító génekre nézve heterozigóták, az egyik szülőjüktől az egyik allélt öröklik, a másiktól a másikat. Ha őket beltenyésztjük, azaz önmagukkal keresztezzük, ez az állapot már csak kis eséllyel áll újra helyre, mert a szüleiktől minden génre nézve két allélt is örökölhetnek. (Tehát AA X aa keresztezés utódai kizárólag Aa genotípusúak, míg az Aa X Aa keresztezés utódainak negyede AA, negyede aa, fele Aa) Innentől kezdve annak az esélye, hogy a hibridkukorica utódai ugyanazt a fenotípust mutassák, mint a szüleik, csak attól függ, háy gén felelős az adott fenotípus kialakításáért. Ha egy, akkor az utódok fele mutatja a szülők fenotípusát, ha kettő, csak a negyede (0,5x0,5), ha három, akkor csak a nyolcada (0,5x0,5x0,5), ha négy, akkor csak a tizenhatoda, ha öt, csak a harminckettede és így tovább. Nyilvánvaló, hogy a hibridek beltenyésztéséből származó utódok nagy része már nem mutatja a kívánt fenotípust, így minden egyes évben újra el kell végezni a hibrideket létrehozó keresztezést, azaz újra keresztezni kell az eredeti tiszta vonalú apai és anyai növényeket, így évente újra kell címerezni is.

Ezért üzlet a vetőmag előállítása, mivel ezt a munkát a nagy biotechnológiai cégek végzik, a vetőmagot pedig eladják a termelőnek, akinek évente újat kell vennie, hiába tesz félre vetőmagot és veti el újra, az abból kikelő növények nem olyanok lesznek, mint a szüleik.

[link]

[link]

[link]

[link]