Szigettenger?

. . . . . .. . . . . . . . . . . ,.-‘”. . . . . . . . . .``~.,

. . . . . . . .. . . . . .,.-”. . . . . . . . . . . . . . . . . .“-.,

. . . . .. . . . . . ..,/. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ”:,

. . . . . . . .. .,?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .\,

. . . . . . . . . /. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ,}

. . . . . . . . ./. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ,:`^`.}

. . . . . . . ./. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ,:”. . . ./

. . . . . . .?. . . __. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . :`. . . ./

. . . . . . . /__.(. . .“~-,_. . . . . . . . . . . . . . ,:`. . . .. ./

. . . . . . /(_. . ”~,_. . . ..“~,_. . . . . . . . . .,:`. . . . _/

. . . .. .{.._$;_. . .”=,_. . . .“-,_. . . ,.-~-,}, .~”; /. .. .}

. . .. . .((. . .*~_. . . .”=-._. . .“;,,./`. . /” . . . ./. .. ../

. . . .. . .\`~,. . ..“~.,. . . . . . . . . ..`. . .}. . . . . . ../

. . . . . .(. ..`=-,,. . . .`. . . . . . . . . . . ..(. . . ;_,,-”

. . . . . ../.`~,. . ..`-.. . . . . . . . . . . . . . ..\. . /\

. . . . . . \`~.*-,. . . . . . . . . . . . . . . . . ..|,./.....\,__

,,_. . . . . }.>-._\. . . . . . . . . . . . . . . . . .|. . . . . . ..`=~-,

. .. `=~-,_\_. . . `\,. . . . . . . . . . . . . . . . .\

. . . . . . . . . .`=~-,,.\,. . . . . . . . . . . . . . . .\

. . . . . . . . . . . . . . . . `:,, . . . . . . . . . . . . . `\. . . . . . ..__

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .`=-,. . . . . . . . . .,%`>--==``

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _\. . . . . ._,-%. . . ..`

Szigettenger:

(Archipelagus), a Görögország és Kis-Ázsia közt fekvő szigetvilág neve. A déli, Cerigo (Kythera), Cerigotto (Antikythera), Kréta, Karpatosz, Kaszosz és Rodus által alakított szigetsortól eltekintve, megkülönböztetik benne a Kikladokat (l. o.), a Sporádokat (l. o.), az É.-i Sporádokat (Szkirosz, Szkiatosz, Szkopelosz stb.), amelyek Tesszáliától K-re terülnek el és végre a trákiai szigeteket (Taszosz, Szamotrake, Imbrosz, Lemnosz), amelyek az Egei-tenger É-i partja közelében vannak. Mindezen szigetek, néhány vulkáni képződésütől eltekintve, egy előbbi geologiai korszakban Kis-Ázsiával, illetőleg Görögországgal egy szárazföldet alkottak. Történeti fejlődésük is e két földhöz köti. Kr. e. 475-től az egoszpotámoszi csatáig (405) Athén, későbben Spárta uralma alatt állott, azután visszakerült Athénhez; a keroneai ütközet (376) után pedig Makedonia vette birtokba. Ennek és a diadochok országainak meghódítása után római birtokká lett; a római birodalom megosztásakor pedig Bizánchoz került és annak birtokában maradt a 4. keresztes hadjáratig. 1207. a velencei Marco Sanudo elfoglalta Naxosz, Parosz, Antiparosz, Szantorin, Anafi, Milo stb. szigeteket és mint a konstantinápolyi latin császár hűbérese a dodekanneszoszi vagyis Sz.-i herceg címét vette föl. utódai 1383-ig naxoszi hercegek címén uralkodtak a fennevezett szigetek nagyobb részén. Dinasztiáját 1383. a Crispo-család követte az uralomban. Ezen új dinasztia megmaradt a szigetek birtokában mindaddig, míg 1566. II. Szelim szultán az utolsó naxoszi herceget IV. Crispo Jakabot el nem fogatta és a szigeteket zsidó bankárjának Miquez Juannak nem adta, aki Don Naszi József néven uralkodott rajtuk. Midőn ez új herceg 1579 aug. 2-án meghalt, a Sz. az oszmán birodalomba kebeleztetett be. A görög szabadságharcban végre a Kikladok, az É.-i Sporádok és Szkirosz az új királyság tulajdonaivá lettek.