Mitől állt le az evolúció folyamata? Ma miért nem látjuk a majomból-ember lett folyamatot?

Csatlakozom az előttem szólóhoz.

Nem volt ez olyan rossz kérdés, mert elég

sokáig napirenden maradt, ráadásul többi

kérdésre adott átlagos 5-6 válasszal

szemben, messze toronymagasan vezet az adott

válaszok számában is. Javaslom, hogy a kérdezők se

próbálják a válaszokat már előre a kérdésben

prejudikálni, a válaszadók pedig tartózkodjanak

mind a kérdezők, mind a válaszadók személyeskedő

minősítésétől! Okos, érveket - ellenérveket

felsoroltató vitákat szívesen olvasom el - és

akár meg is fontolom azok tartalmát. Életem során

előfordult olyan eset is, hogy adott pillanatban egy

ötletet teljesen bugyutának gondoltam, majd újra-

és újra gondolva hasznos részeket sikerült belőle

kiemelnem. Mások ezt úgy is megfogalmazták "sikerült

a szarva között megtalálnom a tőgyét". Visszatérve az

alapkérdésre: Abban bízom, hogy némely kérdésekre adott

személyeskedő válaszokra tekintve az ember agyának

evolúciója nem állt meg és ennek köszönhetően a jővőben egyre jobb kérdésekre, egyre magasabb szintű válaszok

születnek majd. Egy kis humor, azért szakszerűség kárára

beleférhet, így talán olvasmányosabbá válik a dolog és

szélesebb rétegeket foghat meg magának egy-egy adott téma.

Na, ki a hülye majom????

1. elsőként ezt nézzétek meg:

[link]

2. aztán jöhet ugyanaz a TESZT általatok:

[link]

Utána várom azokat azok észrevételét, akik ezt a

meccset megnyerték a majommal szemben.

Feladat egyszerű: Egyszámjegyű számokat felvillantanak

egy pillanatra, melyeknek a helyét memorizálni kell.

Kitakarás után a kitakaró mezőket növekvő számsorrendben

kell leszedegetni. Bevallom őszintén nekem még van mit

gyakorolnom. Lehet, hogy több Cavintonra van szükségem?

[link]

Szinte emberi képességeket figyeltek meg a Szenegálban élő csimpánzoknál. Az állatok egyáltalán nem félnek a tűz közelében, és csak akkor állnak tovább, ha már túl közel vannak a lángok.

A csimpánzoknál olyan új képességet figyeltek meg, amelyből megtudhatjuk, hogy az emberek miként tanulták meg a tűz használatát. A főemlőskutató Jill Pruetz Szenegálban élő szavannai csimpánzok viselkedését figyelte meg 2006-ban, amikor az emberek bozóttüzeket gyújtottak. Ezt minden évben megismétlik, mert így tisztítják meg a földeket. Ilyenkor a csimpánzok lakhelyének egy része is a lángok martalékává válik.

Szinte emberi képességeket figyeltek meg a Szenegálban élő csimpánzoknál. Az állatok egyáltalán nem félnek a tűz közelében, és csak akkor állnak tovább, ha már túl közel vannak a lángok.

A csimpánzoknál olyan új képességet figyeltek meg, amelyből megtudhatjuk, hogy az emberek miként tanulták meg a tűz használatát. A főemlőskutató Jill Pruetz Szenegálban élő szavannai csimpánzok viselkedését figyelte meg 2006-ban, amikor az emberek bozóttüzeket gyújtottak. Ezt minden évben megismétlik, mert így tisztítják meg a földeket. Ilyenkor a csimpánzok lakhelyének egy része is a lángok martalékává válik.

"A száraz évszak vége volt, a fák gyorsan elégtek, de a csimpánzok nyugodtak maradtak. Sokkal nyugodtabbak voltak, mint én" - mondta Pruetz. Az állatok általában félnek a tűztől, de ezek a csimpánzok egyáltalán nem aggódtak. Egyszerűen elkerülték a tüzet, amikor az a közelükbe ért.

Meglepő volt, hogy milyen profin kezelik a 3-6 méteres lángokat. Azt is ügyesen megjósolták, hogy a tűz merre terjed tovább.

Az emberek háromféleképpen tudják kezelni a tüzet: megjósolják a terjedését, ezért a közelében is tudnak dolgozni, meg tudják fékezni a lángokat, és tüzet is tudnak gyújtani. A csimpánzoknál csak az első fázist figyelték meg, ami a másik két lépéshez alapkövetelmény.

A csimpánzoknak még tűztáncuk is van. Korábban megfigyelték, hogy a hímek vihar előtt esőtáncot járnak, ezzel fejezik ki a dominanciájukat. A Pruetz által megfigyelt csimpánzcsoport hasonló táncot járt a tűzzel szemben.

Pruetz szerint nem valószínű, hogy a vadon élő csimpánzok maguktól megtanulnak tüzet gyújtani, de az állatkertekben élő állatoknál már megfigyelték, hogy könnyedén meggyújtanak és eloltanak egy cigarettát, anélkül, hogy megégetnék magukat.