Van-e még olyan közvetítő közeg (a levegőn kívül) ahol tűzszerű "anyagot" lehetne létrehozni?

Színes lángokat tudsz csinálni most is, bár inkább nem adnék tippeket nehogy felgyújtsd apád házát. De a net tele van házi tippekkel, pl. http://www.youtube.com/watch?v=xlrhIiu1IWw

A levegőnek két dologban van szerepe, egyrészt ott van benne az oxigén ami tulajdonképpen az égés katalizátora (az égés oxigénnel való kémiai reakció); azonkívül a levegő nehezebb mint a pára, ami az égés során keletkezik ami így felfelé száll és létrehozza a láng alakját.

Megpróbálok a hiányos kémia tudásomból valamit válaszolni. Azért ha közben megjelenik egy hozzáértőbb, csapj le rá. :D

Ja és ha a színes lángokról akarsz hallani ugorj a végére mert kicsit hosszúra sikeredett.

Az oxigénnek nem a belobbantásnál van szerepe; maga az égés az oxigénnel (vagy más oxidálóanyaggal) reakcióba lépés folyamata. Ha van az égésnek katalizátora akkor az a hőmérséklet.

Az égéshez alapvetően egy szentháromság kell, amit a tűzoltóknak is tanítanak: hő, éghető anyag és oxidálóanyag (többnyire oxigén).

A hő az első feltétel. Ami történik az az hogy ahogy a mulekulák energiája növekszik a felvet hővel, egyre gyorsabban kezdenek rezegni ami fokozza a reakcióképességüket mert a korábbi kötéseik kezdenek felbomlani. (Ha elég magas hőmérsékletre hevítenéd őket, elérnéd azt a pontot, amikor még az elektronjaik is szétrepülnek és csak a meztelen atommag marad; ezt hívják úgy, hogy plazma.)

A második dolog a fűtőanyag (vagy "energiahordozó", ahogy földrajzórán tanultuk). Ezeket ismered, hiszen mi is termesztjük és bányásszuk őket mindenhol: fa, szén, olaj. Ezeknek az a különleges tulajdonságuk hogy valamennyi látens energiát tartalmaznak. Minden kémiai kötést bizonyos mennyiségű energia tart össze, de ez az energiaszint változik ahogy az atomok másfajta kombinációkba rendeződnek. Az energiahordozóknak az a különlegességük (az ember számára), hogy át le a keletkező anyagok kémiai energiája kisebb lesz, mint amire eredeti formájukban szükség volt. Ezt a felszabaduló energiát aztán az ember ellopja, mondjuk megmelegszik mellette (hő).

A harmadik fontos tényező az oxidálóanyagok, amiknek az a tulajdonsága hogy nagyon éhesek plusz elektronokra. Ezért amikor látják hogy a többi atom nem olyan szorosan fogja az elektronjait, megpróbálják lenyúlni őket. Ezzel beindítanak egy kémiai reakciót, ami egyrészt átalakítja az anyagokat valami teljesen mássá, másrészt kémiai energiát szabadít fel.

Nézzük például a fa oxidációját, amit mindenki jól ismer:

C6H10O5 + 6O2 => 6CO2 + 5H2O

fa + oxigén => széndioxid + víz(pára)

(A fában amúgy nem csak cellulóz (C6H10O5) van, hanem kálium és kalcium karbonátok, nyomokban különböző fémek, ezekből lesz az amit úgy hívunk: hamu.)

Minden elem rendelkezik egy elektronegativitásnak nevezett mutatóval, ami mutatja hogy mennyire hajlamos rá hogy oxidáljon más anyagokat. Itt találsz egy táblázatot:

[link]

Láthatod hogy az oxigén mutatója (3,44) az egyik legmagasabb. Valójában a második legnagyobb, kiesnek ugyanis a nemesgázok (szürke szín), amik túl stabil kötésben vannak önmagukkal hogy kémiai reakciókba lépjenek. Marad a jobb felső sarokban az oxigén, aklór és a fluor. A fluorgáz valóban rendkívül elektronegítív, olyannyira hogy még a saját magával kötött fluor-fluor kötésből is önállóan kilép alacsony hőmérsékleten,és olyan erős kötésű dolgokkal is képes reakcióba lépni, mint különféle fémek vagy a víz. Ezért is nincs nagy mennyiségben a légkörben. Az oxigén viszont boldogan elvan gázként a levegőben egy oxigén-oxigén kötésben, és csak akkor bomlik fel ha kicsit rásegítesz. A klórgáz szintén jó, de az oxigén (ami gyakoribb és reakcióképesebb) többnyire nem hagyja szóhoz jutni, ezért ha klóros reakciót akarsz először minden oxigént el kell távolítanod a közelből.

Itt van egy fluorral előidézett láng:

http://www.youtube.com/watch?v=d2zP4jxTL4s

Most jön a szomorú rész: bár sokféle tűz van, nem mindegyik hoz létre látható lángot. A látható fényhez az szükséges, hogy legyenek felhevült de nem teljesen elégett részecskék. A tűznél apró koromszencséket visz magával a felszálló keletkezett pára és széndioxid. Mivel ezek rendkívüli módon fel vannak hevülve, életbe lép egy feketetest-sugárzás nevű dolog: [link]

ami azt mondja ki lényegében hogy a forró dolgok sugároznak, fénylenek.

Na ez az első rész volt a duma hogy mi a tűz és miért pont az oxigén, mindjárt rátérünk a lényegre.

(Közben eszembe jutott hogy egyszer már pofáztam korábban a tűzről itt: http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

Színes lángot sokféleképpen lehet gyártani. különféle anmyagok különböző módon égnek. Pl. az említett zöld láng előállítható így:

réz szulfát + oxigén

http://www.youtube.com/watch?v=asVKHUm7vzY

Mást magamtól nem tudtam, de itt ez a remek cikk

[link]

az alábbi tippet adja:

"Valódi színes lángokat nem tudtak előállítani 1786-ig, amikor C.L. Berthollet elkészítette a kálium-kloridot mint oxidálóanyagot.[...] C.F. Ruggieri javasolta először, hogy adjanak fém sókat a lángok színezésére 1801-ben.[...] Ma az általános eljárás az hogy a lángban végbemenő folyamat egy keverékkel kezdődik, ami minimális mennyiségben tartalmaz oxidálóanyagot, fűtőanyagot, színezőket, klóros adalékot (ahol szükséges) és kötőanyagokat. Az irodalomban többféle recept létezik.[...]A vörös, sárga, narancs és zöld fény előállítása aránylag egyszerű, de a kék és lila lángoké nehezebb."

Azonkívül mivel kíváncsi voltam mi lehet az a "klór adalék", ezt az angol fórumot találtam (ez kimondottan pirotechnikusoknak való fórumnak tűnik:

[link]

ahol ezeket az adalékokat adja különböző színekhez:

SrCl sötétvörös

CuO halvány vörös

SrOH narancs-vörös

CaOH narancs

CaCl narancs

Na sárga

BaO szürkés sárgás zöld

CuOH halványzöld

BaCl sötétzöld

CuCl sötétkék és kékeslila

KCl halványlila

SrCl + CuCl lilásrózsaszín

Al2O3 fekete test sugárzó (???)

MgO fekete test sugárzó

MgCl átlátszó