A következő csoportokra gondoltam: szivacsok, csalánozók, fonalférgek, laposférgek, gyűrűsférgek, csigák, kagylók, fejlábúak, pókszabásúak, rákok, rovarok, tüskésbőrűek, előgerinchúrosok, fejgerinchúrosok, halak, kétéltűek, anapsidak, diapsidak, emlősök;
mohák, harasztok, nyitvatermők, egyszikűek, kétszikűek;
prokarióták, protoctiszták.
Az élet maga valamikor az Archaikum időszakában (3.8-2.5 milliárd évvel ezelőtt) kezdődött. Ekkor alakult ki az élőlények három, ma is jól ismert ága: az ősbaktériumok (Archaea), a valódi baktériumok (Prokaryota) és a sejtmagvasok (Eukaryota). A sejtmagvas élőlények sokirányú evoluciója szintén ezen időszak vége felé indulhatott meg (ekkor jöttek létre a növények, a gombák, az állatok és még sok más nagy csoport ősei). Fosszíliákat ebből a szakaszból sajnos alig-alig ismerünk.
A legtöbb "nagy" állatcsoport valamikor a késő Proterozoikumban (1 milliárd ével ezelőtt - 550 millió évvel ezelőtt) alakulhatott ki, de ebből az időszakból csak kevés használható fosszília ismert, mert nagyon kevés élőlénynek volt még szilárd váza. A vízben élő soksejtű növényekre (zöldalgák, csillárkamoszatok, stb.) ugyanez igaz. A szárazföldi életformák nagyjából talán 450 millió évvel ezelőtt jöttek létre: Így a növények közül a mohák és a szállítószövettel rendelkező növények (amelyek később korpafüvekre, páfrányokra és magvasnövényekre váltak szét). Az első szárazföldi állatok ezzel egy időben jelentek meg: az ízeltlábúak közül a százlábúak, ezerlábúak, rovarok és pókszabásúak, a gerincesek közül pedig a négylábúak. A legkorábbi egyértelműen szárazföldi életre utaló fosszíliák a Szilur időszak (450-420 millió évvel ezelőtt) végéről származnak, a Devon időszakból (420-360 millió évvel ezelőtt) már jóval több fosszíliát találtak. A szárazföldi élőlények evoluciója elég gyors volt: már a Devonban megjelentek a magvasnövények és az első magzatburkosok ("hüllők"), de ezek a csoportok csak később váltak uralkodóvá. A zárvatermők közvetlen őseit sajnos nem ismerjük, de - "genetikai órák" szerint valamikor a Karbon időszakban (360-300 millió évvel ezelőtt) kellett különválniuk a többi magvasnövény-őstől ("nyitvatermők"). Az első ismert zárvatermő-fosszíliák csak jóval későbbről, a Jura időszakból származnak (200-145 millió évvel ezelőttről). Hasonló igaz az emlősökre is: noha a fejlődési vonaluk már a Karbonban különvált a többi magzatburkostól ("Hüllők + Madarak"), csak a Triász időszaktól élnek egyértelműen emlősnek tekinthető állatok (250-200 millió évvel ezelőtt). A madarak, amelyek a hüllők fejlett ágát alkotják (= repülő dinoszauruszok), még ennél is későbbiek, az első röpképes madarak mindössze a Jura időszaktól mutathatóak ki (200-145 millió év). Noha már korábban számos formát hoztak létre, emlősök és a zárvatermők széles térhódítása a Mezozoikum végén (65 millió évvel ezelőtt) bekövetkezett katasztrófa után vált csak lehetővé. Az emberi nem pedig mindösszesen kb. 2 millió éve létezik, ebből a modern ember csak 200 000 éve.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!