Miért jelentek meg a többsejtű élőlények? Milyen evolúciós előnyt jelent?

Mit milyen szinten kell nézni?

A többsejtűség irdatlan lehetőségeket nyitott meg: lehetővé vált a munkamegosztás a sejtek között, ezáltal specializálódhattak bizonyos feladatokra, és így az egész közösség fennmaradt. Természetesen ehhez le kellett mondani az egyéni szaporodási sikerről, de ha közelrokon sejtekről beszélünk, és ez van a többsejtűek esetében, akkor nincs lényeges genetikai különbség, vagyis nem ér senkit sem hátrány. (Ez kissé antropomorf volt a végén.) A specializálódás miatt könnyebb az adaptáció, illetve hatékonyabb a forrásfelhasználás.

Lényegében egy nagyon egyszerű példán keresztül képzeld el. Van egy sejt: mindent maga kell csináljon. Eszik, növekszik, szaporodik osztódással, aztán ohanhat, hogy utolérje önmagát, megint ehet, növekedhet, hogy megint szaporodhasson. Namármost van két sejt, amik valami határozott kocsonyás burokban együtt vannak. Leánysejtek (egy osztódás során létrejött két ugyanolyan sejt), de egy kis különbség van: munkamegosztás. Az egyik csak szaporodik, cserébe a másik "lemond erről az előjogáról", és veszettül termeli a kocsonyát, amibe beleragad a táplálék, és azt a másik is fel tudja venni. Nem hatákonyabb így? Ott a kaja, nem kell utána futni, nőhet gyorsabban, és ezért rövidebb idő múltán fog tudni osztódni. A másik a védelem (erre van biológiai példa is): pár sejt körbeveszi a többit, amik csak szaporodnak, és ők mozgatják az egész kupacot, mennek a táplálék után, illetve védelmet bizotsítanak a reproduktív sejteknek, hogy azok tényleg csak a növekedés-szaporodás részre koncentrálhassanak. Ilyen élőlény a Volvox (ez egy nemzetség, az összes idetartozó faj ilyen), ha rékeresel a neten, és nem a Volvox zenekarral találkozol, akkor láthatod: van egy pöttyös zöld burok: ezek a védelmi funkciójú sejtek, és belül azok a nagy gömbök a reproduktív sejthalmazok. A szaporodás ott történik, később, ha eléggé megnőtt, kiszakít egy darabot a külső részből, és leválik.

Ez csak egy formája a többsejtűségnek, konkrétan növényi. Az állati többsejtűek feltehetően az előbb vázolt "kocsonyás burokban a haverokkal" módszert követték, chonaocyták (galléros-ostoros sejtek) lehettek, végül elérték az álszövetes szervezettségi szintet, amit te is ismersz, mert ezek a szivacsok. Nagyjából az sem egy bonyolult valami, egy réteg bőrsejt, egy kevés "valami" (némi kitöltő anyag, nevezzük mondjuk kocsonyának), ahol különféle sejtek úszkálhatnak (pórusképző sejtek, támasztósejtek, amöboid mozgású változatos feladatú sejtek, amik szaporodnak és emésztenek is egyben), végül egy réteg galléros-ostoros sejt. Lényegében ennyi, mindenféle formákba szerveződve.

A munkamegosztás a kulcsszó, illetve a spcializáció. Hogy milyen szinten kell nézni? Még mindig nem vagyok biztos benne, hogy értem... nem sejtszinten, hiszen két sejt kolóniájában is már csak az egyik szaporodik (lásd példa - bár ilyen élőlény tudtommal nincs). Viszont génszinten mindenképpen evolúciós előny, hiszen több kópia képződhet. Ez vezet ahhoz, hogy fajszinten is evolúciós előnye van egy többsejtűnek az egysejtűekkel szemben.

Például:

[link]

[link]