Hogy jelentek meg az új fajok?

Természetesen nem olyan, hogy az egyik faj tojásából egy másik faj egyede kel ki. Az átmenetek mindig lassúak, és sok-sok generáción keresztül tartanak.

Itt kicsivel többet olvashatsz róla:

[link]

Pedro

Von Bertalanffyt linkelni... Akkor inkább a Critical Biomass oldala, annak fiatalosabb a hangvétele.

Igazad van, nem ilyen az átmenet. Az őstörténeti (múzeumi) fajfogalom kicsit egyszerűbb, mint a biológiai, mivel az csak csontokkal, lenyomatokkal foglalkozik, hiszen nem élnek ma dínók. (Szerencsére. Különben az egyik benézne az ablakon és halálra rémítene.) A múzeumi fajfogalom anatómiai jegyekkel, alakkörökkel foglalkozik, azaz van hat csontváza, ha ebből a hatból öt hasonlít egymásra, mint pl. két macska hasonlít egymásra (kisebb változások, más a testméret, de ha ránézel, tudod, hogy macskák), akkor őket egy fajba sorolhatja. Ha a hatodik valami tök más (pl. macskához képes tigris), akkor az egy másik faj. Ezzel szakértők foglalkoznak, de még ők is tudnak tévedni, ezért pl. a dínóknál gyakori, hogy ugyanannak a fajnak a fiatal egyedeit más fajba sorolták, és csak később egy tüezetes vizsgálat mutatta ki, hogy azok egy faj.

Ez az "X millió évvel ezelőtt jelent meg és ebből a fajból fejlődött ki" része a dolognak. Látják az átmeneti formákat a csontokon. Az X milliót meg kormeghatározással döntik el (a legkorábbi lelet korát veszik referenciának, földtörténeti skálán pár millió év semmiség). Ilyesmit még te is tudsz, ez gyakorlatilag kirakós. Ilyenek segítségével jöttek létre az első fejlődési, fajleszármazási elméletek (Lamrack pl. tényleg így kirakózott a múzeumban). Ilyenkor láthatóak az átmeneti formák is. Ha a sor végén lévő két fajt nézed, az "átmeneti formák" azok a köztes fajok, mivel azok el elkülöníthetőek egymástól annyira, hogy külön faji rangot kapjanak.

Ez az egyszerűbb, mivel a múzeumi fajok nem szaporodnak, csak bizonyos példányokat vizsgálhatunk, nem mindenki kövesedett meg stb. A biológiai fajfogalom sokkal bonyolultabb, mivel a fajok folyton szaporodnak, és minden, amit látsz ma, az egy ősibb faj és egy még létre sem jött faj közti átmeneti alak, illetve egy kihalásra ítélt forma. Ilyenkor a határt igen kényesen kezelik, hogy mi számít új fajnak... lassan, sok változás után egyszer létrejön egy populáció (egy csapat egyed), ami más, mint az eredeti, kiindulási populáció. Ha eléggé különbözik, kimondják rá, hogy faj. Ez az "eléggé" valami olyasmi, amire nincs recept. Ha a nagy koponyák egyetértenek abban, és ezt senki sem vétózza meg, akkor lesz új faj. :)

Például a wikipedia egész szócikket szentel ennek:

[link]

Ahogy ma is meg szoktak jelenni:

Klasszikus egymástól földrajzilag elkülönülő populációk:

[link]

Egy élősködő baktérium hatására történt fajkeletkezés:

[link]

[link]

Fajkeletkezés egy végletekig specializált ragadozó hatására:

[link]

Fajkeletkezés hibridekből:

[link]

Halakban az új élőhelyre költözés hatására:

[link]

Fajkeletkezés körfajokon keresztül:

[link]

A lényeg mindössze annyi, hogy ha egy fajnak több populációja létezik, amelyek egymással nem keverednek, nyilván mindegyikben különböző mutációk jönnek létre, amik nem tudnak átjutni egyik populációból a másikba, így az egyes populációk szép lassan távolodni fognak egymástól. Amikor eléggé különböznek már egymástól ahhoz, hogy ne tudjanak utódot létrehozni, vége is a fajkeletkezésnek, az addigi egy faj szétvált kettőre.