Egy kőzetbolygó max mekkora lehet?

Mivel a Föld kb századrésze a Nap tömegének, és a Nap tömegének kb. a tizede kell a fúzió beindulásához, a 14-szeres földtömeg mint határ legalábbis nagyságrendileg jó becslés lehet. Efelett ugyanis már nem bolygóról, hanem önálló fénnyel rendelkező égitestről, tehát csillagról beszélünk.

[link]

Pedro

Pedro!

Ne már... A gondolatmenetet jó, de...

A Jupiter 333-szor nagyobb tömegű anyagot tartalmaz mint a Föld. A barna törpe csillagok alsó határát 13 JUPITER tömegének együtt létére teszik a csillagászok.

Tehát 13X333 Föld tipusú bolygót kellene "egybe lapátolni" ahhoz, hogy elérjük a "barna törpe" tömeghatárát... ez 4329 Föld tömege.

De... a természetes folyamatok számára rendelkezésre álló anyag összetételét tekintve kb. kilencvennyolc százalékban hidrogén-hélium keverék. (Az arány LÉNYEGÉBEN akkor sem változik, ha akár az atomok fajtáinak számát, akár fajtáinak tömeg arányát nézzük.)

Kőzet bolygókról van szó. Tehát a kérdés erősen ezoterikus, mert a "valóságban" igen kicsi az esélye, hogy megtörténhessen számottevő hidrogén és hélium nélküli - csupán nehezebb elemekből álló - anyagmennyiség ekkora méretű összeállásának.

Na akkor innen...

Igen fejlett civilizáció elvégzi a kísérletet a valóságban. :DDD Össze gyűjti a megfelelő mennyiségű a8és összetételi arányú!) "nehéz" elemekből álló anyagot. (4329 Föld tömeg) Mi történik akkor... és ott... :DDD

Én nem tudom. Gatyám nincs hozzá... :DDD

Pedró! Szerinted?

dellfil

Igen, igazad van... visszaolvastam amit írtam, marhaság... Onnan kezdve, hogy "a Föld kb századrésze a Nap tömegének" - mert nem a tömege a századrésze, hanem az átmérője...

Bocs, nagyon tévútra mentem!

Minden téves tanomat visszavonom, mint Galilei - de én is megjegyzem halkan, hogy "és mégis mozog a söntés!"

Pedro

"Össze gyűjti a megfelelő mennyiségű a8és összetételi arányú!) "nehéz" elemekből álló anyagot. (4329 Föld tömeg) Mi történik akkor... és ott... "

Szerintem semmi... A hidrogén fúzió beindításához elég ez a tömeg, de ha nehéz elemekből hordjuk össze, akkor nincs hidrogén...

Nem is beszélve róla, hogy a fúzió csak a vasig exoterm, onnan tovább már endoterm folyamat, tehát a tüzijáték elmaradna. Vagy pedig JÓVAL több anyagot kell összehordani, és akkor megfelelő mozgásterápiával talán rá lehetne venni az anyaghalmazt némi fekete lyukká, vagy neutroncsillaggá való átalakulásra. De az még néhány nagyságrenddel több anyagot igényel.

Pedro

Legyen úgy... :DDD

Írd a számlámra - ha túl pikírt lettem volna - a soproni sör sort amit már ma a szervezetemmel közöltem...

Egyébként a kérdés elgondolkodtató. Tényleg - mondjuk színtiszta vasat - mennyit kellene összehozni, (összehozás közben felfüggesztve a fizikai törvényszerűségeket) hogy I-es típusú szupernóvát kapjunk eredményül... :DDD

Bocsi...

dellfil

Na, még egy dobozzal... egészségetekre!

Kun Bélától szabadon: be a szervezetbe...

Pedro!

Nem a gravitációs potenciál az aminek a "változása" fedezi az energetikai "költségeket"?

Lehet, hogy baromságot kérdezek?

dellfil

"Írd a számlámra - ha túl pikírt lettem volna"

Semmi baj, teljesen igazad volt. Én írtam baromságot.

"- a soproni sör sort amit már ma a szervezetemmel közöltem... "

De EZ viszont már szemtelenség, amit objektív okok miatt csak úgy tudok megtorolni, hogy én is iszom egyet. (Egy-két dologban igaza volt Kun Bélának!)

"mondjuk színtiszta vasat - mennyit kellene összehozni, ... hogy I-es típusú szupernóvát kapjunk eredményül.."

Nem igazán a mennyiségtől függ szerintem. Hiszen a szupernóva robbanáskor ugye a BEFELÉ ZUHANÓ anyag mozgási energiája melegíti fel magát az anyagot.

(Azaz, mint később fogtad megkérdezni, VALÓBAN a gravitációs potenciál változása adja az energiát...)

A felforrósodó anyagban beinduló különféle reakciók (pl. szénfúzió) sugárnyomása, illetve a kvantumnyomás képezi azt a "falat", amiről a magába roskadó anyag mintegy visszapattan és ez adja az elsődleges gázfelhőt, illetve a belső reakció megfutása miatt felrobban mint egy hatalmas atombomba.

Tehát ennek a kialakulásához alapvető lenne a befelé zuhanó anyag, és annak a mozgási energiája.

Szerintem ha ez az energia változás (azaz a grav.pot. vált.) nincs meg, akkor nem lesz robbanás, csak fekete lyuk.

De ez csak az én tippem, nem egy tudományos nézet!!! :-D

Pedro

Kérdező, most éppen két -nagyon- művelt koponya "értekezését" olvashattad. Én ugyan inkább a számtech. kategóriában tevékenykedem, viszont az biztos, hogy ez egy érdekes eszmecsere volt. Kérdésed válasza is megtalálható a felni hozzászólásokban, de ne várd, hogy majd leírja neked valaki, hogy "A földnél [...] x-szer nagyobb tömegű kőzetbolygó még létezhet, de már [...] x+1-gyel nagyobb nem.".

G.

Attól függ, mit nevezel kőzetnek.

Egy bizonyos gravitáció fölött a kőzetek már nem bírják el a saját súlyukat, és folyékony lenne a felszín is.