Ha elméletileg az abszolut nulla fokot elérnénk, akkor az atomok rezgése megállna, tehát a lehűtött test "elporladna", vagyis atomjaira hullana?

14:41

Ne haragudj, de ez pont olyan, mintha azt mondanád, hogy nem tudjuk, milyen a szélcsend, hiszen abszolút mozdulatlan levegőt még senki sem látott...

Igen, abban igazad van, hogy az abszolút nulla fokot nem tudjuk elérni - de tetszőlegesen megközelíteni igen. És mivel a mozgásállapotok között NINCS diszkrét váltás, csak folyamatos átmenet, ezért igencsak jól meg tudjuk saccolni, hogy mi is fog (vagy NEM fog) történni, ha elérjük.

Pontosan úgy, ahogy azt is meg tudjuk mondani, hogy nagy valószínűséggel az abszolút szélcsendet is túlélnénk.

Pedro

Nem ertem mi ez a nagy "tudomanyszkepticizmus" itt a forumon...

Miert van az, hogy azok az emberek, akik vigan hasznaljak a mobiltelefonjukat, interneteznek, GPS-t hasznalnak, huzak a szajukat egy csomo olyan tudomanyos eredmeny hallatan, aminek talan most nincs semmi kezzel foghato eredmenye, de ugyanazokon a megismeresi modokon jutottunk el hozzajuk, ugyanolyan validalasi felteteleket kellet kialljanak, mint a felhasznalt technikak. Miert fogad el valaki egy megalapozott tudomanos allitast, mig egy masik, hasonloan megalapozottat nem?

Divat ellentmondani? Azt hiszik, hogy az osszes tudos hulye? De ok persze ranezesre megmondjak a tutit... Es meg vannak sertodve, ha azt mondja nekik valaki, hogy huzzanak vissza tanulni.

14:41

Kezdjük kicsiben: mi is az az "elemi részecskék Brown-mozgása"?

"... hogy mi is fog (vagy NEM fog) történni, ha elérjük.

Pontosan úgy, ahogy azt is meg tudjuk mondani, hogy nagy valószínűséggel az abszolút szélcsendet is túlélnénk..."

Tudod Pedro ezzel az a baj, hogy az anyag alapvető jellemzője ez a mozgás. Ez szűnne meg teljesen. Tehát máris felvetődhet joggal a kérdés, hogy anyag-e egyáltalán egy -273.15° C hőmérsékletű akármi. Másrészt rossz a példád, hiszen a szélmozgásnak létező változata, határértéke a nulla mozgás azaz a szélcsend.

Mivel nem ismerünk olyan anyagot, részecskét, semmit, ami ezen mozgás nélkül létezne, bátor dolog kijelenteni hogy pontosan tudjuk mi történne az adott feltételek esetén. Nem tudjuk. Lehet hogy az atomok közötti távolság megtartásában is alapvető szerepe van ennek a mozgásnak (hiszen ha csökken a mozgás a részecskék közötti távolság is csökken) Csak gondoljunk arra, hogy egy akármilyen eseményt leíró egyenletben, összefüggésben valahol a nevezőben szerepel ez a mozgás. Mindaddíg, amíg van mozgás semmiféle probléma nem merül fel, és vígan egyeztethető a valósággal. De amikor nulla... Akkor ugye érdekes lesz az osztás eredménye. Még azzal együtt is hogy nincs túl nagy különbség egy pikokelvin hőmérsékletű részecske valós mozgása, és a mozdulatlanság között.

12:43

A szőrszálat hasogathatjuk... De azzal nem megyünk sokra.

"az anyag alapvető jellemzője ez a mozgás."

Ez nem igaz. Az anyag nem attól az, ami, mert van hőmozgása. Ezt nem is tudom, honnan vetted...

"Lehet hogy az atomok közötti távolság megtartásában is alapvető szerepe van ennek a mozgásnak"

Erről már tudjuk, hogy nincs hozzá köze.

"egy akármilyen eseményt leíró egyenletben, összefüggésben valahol a nevezőben szerepel ez a mozgás."

Mondanál egy példát?

"nincs túl nagy különbség egy pikokelvin hőmérsékletű részecske valós mozgása, és a mozdulatlanság között."

A világegyetem két állapota akkor különböztethető meg egymástól, ha BÁRMILYEN eltérés közöttük nagyobb, mint a Planck-távolság. És ez a hőmozgásra is érvényes. Ha a hőmozgás mértéke a Planck-távolság alá csökken, akkor GYAKORLATILAG elértük az abszolút nulla fokot. Ennek KIZÁRÓLAG technológiai akadálya van. Elvi akadálya egyáltalán nincsen.

Pedro

"Erről már tudjuk, hogy nincs hozzá köze. "

Pontosítok, mielőtt belekötsz: Nem ez a fő oka. A magerők ennél SOKKAL, több nagyságrenddel erősebbek.

Pedro

"..Ez nem igaz. Az anyag nem attól az, ami, mert van hőmozgása."

Nem is állítottam ilyet. Annyit mondtam, hogy az anyag alapvető tulajdonsága ez a mozgás. Ez csupán annyit jelent hogy az anyag részecskéi mozognak. Nincs olyan anyag amire ez nem volna igaz. Ez nem jelent se többet se kevesebbet.

"..Erről már tudjuk, hogy nincs hozzá köze..."

Ezt akkor tudhatnánk, ha sikerülne elérni ezt a hőmérsékletet. Addig amíg ez nem sikerül ez a mondat, illetve a tartalma maximum feltételezés.

"...Mondanál egy példát?"

Nem mondok példát rá. Ezzel csupán azt mutattam meg, hogy óriási a különbség, a két mozgásállapot között. Amikor valaminek a mozgásállapota egyforma csak a mozgás nagysága tér el, illetve amikor valami mozog vagy nem mozog.

"Ennek KIZÁRÓLAG technológiai akadálya van. Elvi akadálya egyáltalán nincsen. "

A tény az tény: nem értük el az abszolút nulla fokot. És valószínűleg nem is fogjuk.

Egyébként érdekes, amikor pont azt írod, hogy tetszőlegesen meg tudjuk közelíteni, aztán kijelented hogy ezt csak addig kell tenni amíg a különbség eléri a Planck távolságot. Szerintem ez a két mondatod üti egymást.

"És mivel a mozgásállapotok között NINCS diszkrét váltás, csak folyamatos átmenet,"

Ha elfogadjuk létezőnek a Planck távolságot, Planck hossz fogalmát, akkor ez a mondatod máris nem igaz...

Fenntartom viszont, amit mondtam, nem tudhatjuk, hogy az anyag hogyan viselkedne az ominózus hőmérsékleten. Lehet teljesen más "jellemzője", hiszen egy alapvető anyagi tulajdonság, az elemi részecskék mozgás szűnne. Tetszik vagy sem :)

15:49

Semmi probléma, maradjunk abban, hogy különbözik a véleményünk, és nem tudtuk meggyőzni egymást. Nem kötelező egyetértenünk... :-)

Pedro

12:46

Alapvetően a fermionokat sorolnám ide.

Más. A vita alapvetően meddő, de nem a matematikai modellezés miatt. Az abszolút nulla fok valami hasonló határérték, mint a fénysebesség. Így nyilván valóan csak arról beszélhetünk, hogy mi történik akkor, amikor elérjük azt az állapotot, hogy jó közelítéssel azt mondhassuk: elértük "állást". A többit fent Pedro-tól olvashatod.

És még egy dolog: valószínűleg a legelemibb részecske valami elektromágneses rezonancia/rezonanciák. Azt meg hűtheted...