Fogas kérdés evolucionistáknak - valami cáfolat erre?
Lenne egy érdekes kérdésem, mégpedig a következő.
A faj definíciója: A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint. A leggyakoribb értelmezés szerint élőlények olyan csoportja, melynek egyedei képesek szaporodni egymással, és termékeny utódokat létrehozni.
Wikipedia a forrás.
Na most, képzeljük el a következő szituációt. Egy fajból mutáció útján kialakul egy új faj (pontosabban egy újszülött állat már ehhez az új fajhoz tartozik).
Ez az újszülött állat NEM képes termékeny utód létrehozására (arra gyakorlatilag nulla az esély, hogy egy másik újszülött állat pontosan ugyanezeken a mutációkon essen át). Ennélfogva az új "faj" (mely egy egyedből áll) legkésőbb a második generáció (a nem szaporodóképes utód) után ki fog halni.
Ezek alapján lehetetlenség, hogy új állatfaj alakuljon ki.
Válaszok, melyeket szeretnék előre megválaszolni:
1. "A faj definíciója nem is ez, hanem..."
Lehet. Tudom, hogy a fajnak sok definíciója van, mindazonáltal egy ilyen határvonalnak léteznie kell; még akkor is, ha ezt nem a fajok közötti határvonalnak nevezzük.
2. "Már megfigyeltük új fajok létrejöttét..."
Ezt is tudom, de azok egysejtűek vagy növények voltak. Egysejtűek osztódással szaporodnak, náluk ennek a definíciónak nincs értelme; növények közül sok be tudja porozni önmagát. Azt viszont elég nehezen tudom elképzelni, hogy egy állat önmagának nemz gyereket. Ez még hímnős állatoknál is képtelenség.
Előre is köszönöm a válaszokat!
De akkor rengeteg átmeneti egyed lenne két faj között, amik pedig nincsenek sehol. És a múltban sem voltak, csakis különböző fajhoz tartozó fosszíliákat találnak vagy olyanokat, amiket más fajhoz sorolnak csak azért, mert más méretűek vagy más tulajdonságú földrétegben találták.
Ez az állandó "Isten beleteremtette a fölbe a különböző C14-es fosszíliákat" meg már unalmas.
Tudom, hogy nem fogjátok a fáradtságot venni elolvasni a tudományos özönvíz-elméleteket és az izotóp-mérések módszerteni hibáiról szóló írásokat, pedig elhihetitek, hogy sokkal több tudomány van bennük, mint az evolúciós hablatyokban.
Előző: az új kromoszómákat nem csak úgy leakasztják a sifonból, általában egy régi eltörik, megduplázódik, vagy két régi összeolvad. A lényeg, hogy lesz vele hasonló szekvenciájú másik kromoszóma amivel párba állhat a meiózis során.
Még előző: a világ tele van átmeneti fajokkal. Klasszikus példák a gyűrűfajok.
De olyan, látszólag egyértelmű és elkülönülő faj mint a gímszarvas is megindult a több fajjá való szétválás útján, ami miatt még egynek számít csak az, hogy megvannak az átmeneti formák. A kis termetű vörösebb, vékony agancsú skóttól a szürke, vastag agancsú, nagy termetű kaukázusiig folyamatos a populációk átmenete, de ha a közbensők kihalnának, akár külön fajnak is vehetné egy buzgó taxonómus.
Érdemes elolvasni ezeket a válaszokat is, van köztük jónéhány igen figyelemre méltó!
http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..
Pedro
„A faj definíciója”
Ebbe már sok biológusnak is beletört a bicskája, ezért jelenleg több különböző fajfogalom van, amelyek alapvetően más kiindulási alapból definiálják a fajt.
[link] (és mint annyi más esetben az angol wiki sokkal bővebb)
Mint előttem leírták az emberek szeretnek kategóriákban gondolkodni, viszont azt nem tudhatjuk, hogy ezek a kategóriák mennyire felelnek meg a valóságnak. Illetve ebben az esetben tudjuk, mert nagyon nem illeszkednek.
„De akkor rengeteg átmeneti egyed lenne két faj között, amik pedig nincsenek sehol.”
De vannak, csak utána kellene nézni annak, hogy mit mondasz (a gyűrűfajokól már linkeltek hivatkozást, de a legtöbb faj politipikus).
„És a múltban sem voltak, csakis különböző fajhoz tartozó fosszíliákat találnak vagy olyanokat, amiket más fajhoz sorolnak csak azért, mert más méretűek vagy más tulajdonságú földrétegben találták.”
Igen, mert az embereknek rendszereznie kell a meglévő ismereteket, hogy a későbbiekben is meg tudja találni azokat. A taxonómusok pedig szeretik a nevüket a következő generációkra hagyni, ezét gyakran minden apróság miatt leírnak egy új taxont, csak hogy a nevüket hozzáírhassák. Annak a megvitatása, hogy ez mennyire tükrözi a valóságot ... hát nehéz kérdés.
A fosszíliák érdekes kérdés, mert speciális feltételek kellenek a kialakulásukhoz, emiatt viszont a teljes sokaságnak csak kis részéből lesz fosszília. Így valóban nehezebb átmeneti formákat találni, hiszen a teljes változatosság nem maradt ránk, de ez nem azt jelenti, hogy nem is volt.
A kérdező erősen provokátornak tűnik.
Ez már az ötödik ilyen jellegű kérdése rövid idő alatt.
Köszönöm még egyszer a válaszokat, bár látom hogy nagyjából mindegyik ugyanazt írja, azért meggyőző.
Mindenesetre ehhez: "A kérdező erősen provokátornak tűnik.
Ez már az ötödik ilyen jellegű kérdése rövid idő alatt."
szeretném hozzátenni, hogy ez az első és mindezidáig egyetlen kérdésem...
A "cáfolat" mindössze annyi, hogy rosszul teszed fel a kérdést. Egy faj nem úgy keletkezik, hogy hipp-hopp egy egyed hirtelen új fajjá alakul, hanem legtöbbször lassan, fokozatosan. Állatokban is megfigyelhető a fajkeletkezés, szóval talán inkább példákon keresztül mutatnám be:
Klasszikus egymástól földrajzilag elkülönülő populációk:
Egy élősködő baktérium hatására történt fajkeletkezés:
Fajkeletkezés egy végletekig specializált ragadozó hatására:
Fajkeletkezés hibridekből lepkékben:
Halakban az új élőhelyre költözés hatására:
Fajkeletkezés körfajokon keresztül:
Szóval az a bizonyos fogas kérdés nem is olyan fogas, egyszerűen megválaszolható, hogyan keletkeznek új fajok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!