Egy szupernóva robbanása után mi marad meg egész pontosan?

Egy szupernova, mikor robban, akkor általában hélium van csak benne (meg esetleg valamennyi hidrogén).

Először ez nyomódik össze: ilyenkor kezdenek termelődni a nehezebb elemek. Azonban ez akkora hőfelszabadítással jár, hogy szétrobban tőle az egész csillag:

- kifelé ledobja a burkát, amiben közben már mindenféle anyag van. Ez szóródik szét aztán az egész világmindenségben.

- befelé pedig egyetlen nagy atommaggá nyomódik össze: ez a neutroncsillag.

Aztán, ha ez a neutroncsillag is túl nagy, akkor nem bírja el a saját súlyát, és tovább nyomódik össze: ebből lesz a fekete lyuk.

Nagy vonalakban helytálló az előző válasz de.

Nem akarok oldalakat írni, elég sok cikk fellelhető neten, csak annyiban korrigálnék, hogy nem hidrogén és hélium van a csillagban, igazából elég komplex az összetétel alakulása. A fúziós szakaszban a magban a vasig bezárólag a legtöbb elem kialakul.( a nap halálakor, a maradék fehér törpe pl. nagyrészt szénből lesz.)

A robbanás szakaszában a vasnál nehezebb elemek is létrejöhetnek, ólom, arany.... mivel ezek energia nyelő folyamatok.

Valamint a hátramaradó neutron csillag felszínén vas, és szabad elektronok vannak, mélyebben már a neutronok stabilak. Valószínűleg egy átmeneti zóna után már csak neutronok alkotják.Általában nagy sebességek forognak saját tengelyük körül, és esetenként pulzárként viselkednek.

Nem visszapattan hanem ahogy a mag sűrűsége áthalad azon a ponton mikor már az elektromos taszítás nem tud ellentartani és az elektronok belepréselődnek(szemléletes szó) az atommagba, a felszabaduló neutrínók lökik ki a külső régiót. (Ugyebár proton elektron egyesülésénél nem csak az elektromos töltéssel kell elszámolni, hanem pl. a leptonnal is, amit elvisz a neutrínó....)

normál esetben ez a neutrínó lökéshullám vagy hogy nevezzem simán átsuhanna egy fényév vastag ólmon is, csakhogy itt olyan extrémek már a körülmények, hogy a degenerált anyagban rövid úton, szinte azonnal lefékeződik. A fénysebességhez közeli mozgási energiáját átadja a környező befelé tartó anyagnak, így az megindul kifelé.

[link]

Itt egy kép róla

A szupernove robbanás nem kifelé, hanem befelé indul el. A csillagok olyan egyensúlyban vannak, hogy a fúzió (és egyebek) hatására kifelé nyomja magából az anyagot, de a nagy gravitáció mégis összetartja. Amikor elér egy kritikus szintet a hidrogén (illetve a fúzió által keltett erők) aránya, akkor voltaképpek összeroskad.

Amikor a hlyegyerekek kiszedik a képcsövet a TV-ből és be tudják ütni egy kalapáccsal úgy, hogy közben nem üti őket agyon az áram, akkor az is befelé robban szét a vákuum hatására, majd a lendület viszi tovább a szilánkokat és szétrepíti a TV-től. A szupernova robbanás is kb. ilyen.

A vasig az elemek spontán létre tudnak jönni, az utána lévők már extrém körülmények között, pl. szupernova robbanás hatására (amúgy az oxigénnél nehezebb elemek fő forrása szintén szupernova robbanás). Az univerzumban minél jobban haladunk előre az időben, annál nagyobb a nehezebb elemek aránya.

Több féle szupernova robbanás jöhet létre, ami függ a csillag tömegétől, forgási sebességétől, vagy attól, hogy van-e kísérője (pl. kettőscsillagok). (Egyébként ha a csillag tömege nem éri el a Chandrasekhar-határt, akkor fehér törpe lesz belőle szupernova robbanás nélkül.)

Szupernova robbanás után az anyag túlnyomó részét "ledobja" magáról a csillag, a megmaradó rész pedig fekete-lyuk, pulzár (neutroncsillag), vagy magnetár keletkezik a csillag tömegétől függően. Mindhárom típusú égitest óriási sűrűségűvé roskadt össze. Annyira, hogy az anyagát már nem is különálló atomok alkotják, hanem nagyon-nagyon összesűrűsödött valami, amire vannak elméleti modellek, de egyik sem az igazi.