Mekkora pusztító ereje van egy átlagos szupernóva robbanásnak?

Elég, hogy egy jó 10-50 fényéves távolságra mindent kiirtson, és a sok-sok fényév távolságban lévő bolygók is megpörkölődnek az érkező sugárzás mennyiségtől :)

A saját bolygórendszerük (már ha volt nekik egyáltalán) abban a pillanatban beszüntetik a létezést :)

Szerintem nagyon kicsit mondott a válaszoló, hiszen pár hétig, 1-2 hónapig is, az egész galaxis összes, azaz 100-200 milliárd csillagának együttes fényerejét is meghaladó fényesség szabadul fel hirtelen, ugyanennyi energia is kb.

Mi a tejútrendszerünknek a külső harmadában vagyunk, ha a belső harmadánál lenne egy szupernóvarobbanás, akkor az élet ki is pusztulhat nálunk fullra is. Eleve a szupernóváknak lehet a mágneses pólusoknál két nyaláb, ami akár egy tejút távolságról is lehet halálos. annyi energia szabadul ott fel, hogy másodper töredéke alatt többszáz bolygónyi nehezebb elem keletkezik, és a hátramaradó neutroncsillagot sem tudja semmi más összepréselni. Vannak csillagok, ahol milliárd foknyi a belső mag, ez annál nagyobb hő.

"...hiszen pár hétig, 1-2 hónapig is, az egész galaxis összes, azaz 100-200 milliárd csillagának együttes fényerejét is meghaladó fényesség szabadul fel hirtelen..."

Akkor most hirtelen, vagy 1-2 hónapig? Jó nem kötözködöm, a robbanás pillanatok alatt lezajlik, viszont láthatatlan, takarja a csillag sűrü átlátszatlan anyaga. Amit látunk, az képződött radioaktív nikkel bomlása (szintén radioaktív kobalton keresztül) vassá.

"Mi a tejútrendszerünknek a külső harmadában vagyunk, ha a belső harmadánál lenne egy szupernóvarobbanás, akkor az élet ki is pusztulhat nálunk fullra is."

Írott történelmünk során galaxisunkban három szupernovát jegyeztek fel. 185 (kínai csillagászok), 1572 (Tycho de Brahe) és 1604 (Johannes Kepler). Írott történelem előtti időkben szintén hasonló gyakorisággal fordultak elő. Hogyhogy még élünk?

"Eleve a szupernóváknak lehet a mágneses pólusoknál két nyaláb, ami akár egy tejút távolságról is lehet halálos."

Jetnek hívják. Nem a mágneses pólusoknál, hanem a forgástengelynél. Nem jellemző a szupernóvákra, de előfordul, viszonylag kis energiájú.

[link]

"Vannak csillagok, ahol milliárd foknyi a belső mag, ez annál nagyobb hő."

A hőt Joule-ben mérjük nem fokban. Egyébkénk egy friss neutroncsillag hőmérséklete 100 milliárd K, ami egy éven belül 1 milliárdra hül.

"Úgy gondolom, hogy nagyon nehéz a kérdésre választ adni, mert nincsen átlagos szupernova."

Ez csak részben igaz. Van szupernóváknak egy népes csoportja (1a típus). Itt a robbanás akkor következik be, amikor a csillag tömege átlépi a Chandrasekhar-határt (3.10^33kg). Azonos tömeghez azonos energiájú robbanás tartozik, azonos fényességgel. Ezért használhatóak távolságmérésre.

"Egy-egy csoporton belül valóban lehet átlagolni,..."

Ezt a mondatot szerintem nem olvastad el, hiszen aztán ezt írtad le te is. Az Ia típus az a klasszikus eset ami nagyon jó átlagot ad (saját típusán belül), ezt én is tudom (nem hiába lehet távolság meghatározáshoz is használni). De attól még nem az Ia típus az átlagos szupernova. Én így értettem. A lottó hasonlathoz visszatérve ha megteszed az átlag 45-öt aztán kiderül, hogy skandi lottózol (1-35) :)

11:34-nek. Köszi az infókat, lehet nem akkora a pusztító ereje, de majd utána nézek a Rák köd távolságának. Mert ezt, az 1054-est kihagytad a sorból... A többi 3 közül az egyik a Magellán felhőben volt, egy másik az Androméda galaxisban ,ami felénk száguld. De valóban, lehet, hogy nálunk, a mi galaxisunkban is volt. 1 biztos.

Abban viszont igazam volt, hogy a kitörés, a Jet (sugár) (nemtom miért muszáj idegen nyelvű elnevezésekhez ragaszkodni, hiszen azon simán sugarat jelent, ahogy a repcsiket is hívják...) Na mindegy. Szóval a forgástengely irányában van a kitörés ,a pólusoknál!!! Ha a Forgástengely nem esik egybe a pólusokkal, akkor azt pulzárként látjuk! Tehát teljesen jól írtam, a tiéd egy speci eset, ha egybeesik, akkor van igazad.

[link]

Lényeg, hogy a robbanás tényleg töredékmásodperc alatt megy végbe, az összeomlás alatt másodpercek alatt az évmilliárdoki legyártott minden elem újra szétesik részecskéire, és a robbanás erejétől újra létrejönnek, de ott már a vasnál nehezebb elemek is, radioaktívak is. A 1054-est is két hónapig látták nappal is az égen. Ez lehet rádióaktív bomlás miatt, de a neutroncsillag sugárzása által gerjesztett gáz miatt is részben... Ennek is majd utánaolvasok.

[link]

Valóban kimaradt az SN1054, ez 6500 fényév távolságban történt.

Magellán felhőben az SN1987A robbant 1987-ben. 3 magnitúdó fényességgel, ami egy átlagos szabad szemmel látható csillag.

Az első extragalaktikus szupernova az SN1885A volt, és tényleg az Androméda galaxisban van, viszont csak távcsővel volt érzékelhető.

Amelyekről beszéltünk, azok mind itt robbantak nálunk, távcső nélkül alig lettek volna érzékelhetők.

Jetekről meg pulzárokról még olvasgass egy picit, mert nem sok értelme volt amit írtál.

Javaslom mindenkinek - azaz akit érdekel a téma - elolvasásra az alábbi linket.

Szó van benne a szupernóvák fő típusairól, arról milyen csillagokból lesz I-es, és milyenekből II-es típusú szupernóva. És szerintem a csillagfejlődési részek sem unalmasak. Mindezt egyszerű, érthető nyelven megfogalmazva. Talán kissé túlzottan is dióhéjban...

[link]

A "történelmi" szupernóvák egyike sem volt ötezer fényévnél közelebb. Szerencsére. Tudni kellene, melyik az a távolság, amely bizonyosan elegendő, hogy csak szemlélői, ne pedig áldozatai legyünk a jelenségnek.

A Betelgeuse végét járó vörös szuperóriás. Hogy veszélyes-e ránk nézve? (450-640 fényévnyire van kb.)

[link]

Persze a cikk "origo"-s.

Azután meg:

[link]

És:

[link]

dellfil