Mi határozza meg, hogy egy csillagból vörös óriás, szupernóva, neutroncsillag, pulzár, vagy fekete lyuk lesz?

Minden csillag élete vége felé voros óriássá alakul. További sorsa a tomegétol fugg:

1. kevesebb, mint 1,4 Naptomeg esetén fehér torpévé alakul

2. 1,4 - 5 Naptomegig a csillagban neutronok keletkeznek a nagy nyomás miatt = neutroncsillag. Osszeomlásakor nagy lokéshullám keletkezik, ami anyagának nagy részét kisopri az urbe, ez a szupernóva-robbanás

3. tobb, mint 5 Naptomeg esetén fekete lyuk lesz belole.

A pulzár gyorsan forgó neutroncsillag, gondolom akkor keletkezik, ha a csillag eredetileg is gyorsan forgott. Azt nem tudom, elveszti-e a tomegét, egy ido után kifogy az "uzemanyaga".

Annyit még, hogy ezek a folyamatok a csillag anyagától függenek. A normál csillagban hidrogénfúzió megy.

A vörös óriásban a hélium egyesül (max. vas lesz belőle).

A szupernovában mindenféle anyag keletkezik.

A neutroncsillag összeesik egyetlen nagy atommaggá.

A fehér törpében nincsen semmiféle atommag átalakulás, és előbb barna majd fekete törpe lesz belőle.