Miért állítják az oldalon többen, hogy nincs elég nyersanyag a napelemek tömeges előállításához?

idézem: Kína miatt hamarosan megfordul a helyzet.

Miért? Nem tudok róla, hogy Kínában fejlesztenének ilyen naphőerőműveket. És nem is nagyon van mit fejleszteni rajta. A tükrök (fényvisszaverő felület, és egy nehezen karolható üveg) ára miatt drága a naphőerőmű. Abból kéne valami olcsót kitalálni.

Az interneten sok cikk kering mindenféle nagy áttörésről, de az a baj, hogy a napelemek és naphőerőművek még mindig az atoménál 8-szor, 10-szer magasabb villamosenergia átvételi ár mellett tudnak megtérülni.

A wikipédiától itt azért óvakodnék, mert ez egy érzelemmel átszőtt vita. Meg kell nézni, hogy az adatokat honnan szedték. A zöldbékétől, a szélturbina gyártóktól..., vagy megbízhatóbb helyről.

De például honnan tudják megtippelni, hogy Ausztráliában mekkora az atomenergia kWh-kénti ára, ha nincs és nem is tervezik a építését.

A másik probléma, hogy a zöldenergia kWh-kénti árát csökkenti a beruházásukra adott támogatás. Nem nagy kunszt alacsony kWh-kénti árat elkérni a tulajdonosnak, ha a beruházásának felét az állam fizette (vissza nem térítendő támogatásként)

De javaslom, hogy Egyesült Királyságra vonatkozó adatokat vesd össze a hivatalos Európai Uniós adatokkal.

www.energy.eu

Ez alapján az Egyesült Királyság on-shore szélerőművei 0,31 Eurót kapnak kWh-ként. MegaWattóránként ennek 1000-szeresét, 310 Eurót. A fotovoltaikusok farmok 420 Eurót kapnak 1 MWh-ért. Naphőerőmű pedig nincs az Egyesült Királyságban.

De vegyük példának Dániát. Ott a szélerőművek 0,035 Eurót kapnak kilówattóránként. Mégis a dán háztartásoknak kell fizetni a legtöbbet az EU-ban. Kétszer annyit, mint a Franciák. Pedig a dán áram legnagyobb részét szénerőművekből és gázból nyerik. (Bármennyire is el akarják hitetni az emberekkel, hogy a szélturbinákból nyerik.)

De visszatérve a dán árakhoz. Miért drágul meg ennyire a dán áram, ha ilyen olcsón termelnek a szélturbinák: Mert az állam támogatja anyagilag az építésüket. De brutálisan. A wikipédián gyűjtsd össze a dán szélfarmokat, és keress rá, mekkora szubvencióval épültek! Pedig az állam a Veritast (szélturbinagyártó) is támogatja

A másik költség pedig a rendszer kiegyensúlyozásának költsége. Mivel Dánia önerejéből ezt nem tudja megoldani, ezért áramot ad el a norvégoknak, svédeknek, ha van fölös kapacitás, később pedig, szélcsendben vásárol tőlük.

Az ausztrál napenergiás adatot nehéz értelmezni.

Azt írja a forrásod, hogy a naphőerőművek 85 AUD/MWh költségen mennek, még a fotovoltaikusok 120AUD/MWh. (Gondolom a szövegben véletlenül írtál egyszer hónapon MWh helyett.)

Ezzel szemben a 10 kW-nál kisebb teljesítményű betáplálók (magánszemélyek lehetnek) 50,05 centet kapnak kWh-ként. Ami dollárra és megawattórára számolva 500,5 AUD/MWh

10-30kW teljesítményű betáplálók 400,4 AUD/MWh

Ezt 20 évig kapják

forrás:

[link]

Az állam célja, hogy minél többen építsenek napelemet az erre elkülönített állami pénzből. Így a támogatott betáplálási ár csak kis mértékben nagyobb, mint a napenergia költsége. Hiszen az állam nem azt akarja, hogy néhány ember vegyen napelemet, és kapjon érte nagyon sok pénzt, hanem az, hogy a támogatásból minél több napelem legyen.

Ami pedig az ausztrál naphőerőműveket illeti.

A [link] oldalon találsz pár érdekes adatot.:

"The solar concentrator dish power stations together generate 720 kW and 1,555,000 kWh per year, representing a saving of 420,000 litres of diesel and 1,550 tonnes of greenhouse gas emissions.[17]"

Gyors számolás után az ausztrál naphőerőművek 24,6%-os teljesítménykihasználást produkálnak.

In 2009, the Arizona state government announced a 200MW plant for 1 billion US dollars. (forrás: [link]

Szóval egy 200MW teljesítményű naphőerőmű, ami ausztrál viszonyok közt éves átlagban csak 50MW, kerül 1 milliárd amerikai dollárba.

Na ez a baj a naphőerőművekkel. Lehet, hogy kétszer-háromszor tovább működnek, mint a fotovoltaikus, de még mindig drágák.

A finn EPR építésének költsége horrorisztikusan megnőtt 6-7 milliárd Eurora. Mázlija a finneknek, hogy fixáras szerződést kötöttek. Igen ám, de ez az EPR 1600 MW-ott termel legalább 90%-os kihasználtsággal. Érdemes összevetni az árakat.

Egy kicsit kicsesztél a napenergiával amikor a képzeletbeli magyarországi naphőerőmű éves energiatermelését számoltad.

200MW lenne a teljesítménye, ha az év minden pillanatában tűzne rá a júliusi nap. Mivel Ausztráliában majdnem 25% a teljesítménykihasználása a naphőerőműveknek, ezért lett belőle 50MW.

DE, ha már korrigáltad a teljesítményt akkor ne 2000 órával számolj, hanem rendesen 24*365 órával.

Ráadásul te még beosztottál kettővel, mondván hogy van este... De ezt megint nem szabadott volna megtenned, hiszen ezt már beleszámítottuk az új teljesítménybe. Ezért (többek között) számoltunk 50MW-tal, és nem 200MW-tal

Magyarországon a pv napelemek teljesítmény kihasználtsága 10% és 15% között van. Nem emlékszem rá pontosan.

A naphőerőműveké viszont ennél valamivel magasabb. De nem tudom, hogy mennyivel.

Számoljunk inkább ausztrál példával, hiszen ott tudjuk mennyi a teljesítménykihasználás.

Tehát a képzeletbeli ausztrál naphőerőművünk 200MW névleges teljesítményű. Ennek durván a negyedét adja le éves átlagban.

50MW*8760óra=438000 MWh

Finn EPR (tegyük fel, hogy a finn üzemeltetők bénák, és a kihasználtsága kb akkora, mint az öreg paksi blokkoké, 90%)

1600MW*0,9*8760 óra=12614400 MWh

A naphőerőművet 50 évre tervezik, az EPR-t 60 évre. Itt az atomé nem nagy előny. De 28,8-szor több villamos energiát termel évente, mint a naphőerőmű, miközben 10-szer nagyobb az építési költsége.

A hozzászólásod 2. részében pedig van egy nagy tévedés a naphőerőművek javára. Ugyanis ott sem a portás, és az üveg takarítása a nagy karbantartási költség. Ott is van ugyan úgy, mint minden hőerőműveknél turbina, vízkörök, szivattyúk, generátor... Azokat ugyan úgy karban kell tartani, mint bármely más szénerőműnél, vagy atomerőműnél.

A 2. bekezdésben felsoroltál pár dolgot, ami szerinted jelentős extra költség az atomnál:

Az uránt dúsítani kell. Ez jelentéktelen költség. Az üzemanyagkazetták költségének aránya a teljes költségre nézve 10-20%. A 3. generációs blokkok jobban égetik ki a kazettákat így kevesebbet fogyasztanak. Szóval ott még kisebb lesz a költség. Gondolj arra, hogy az aktív zóna csupán néhány köbméter. Ennek is csak kis részében van a hasadóanyag. (4-5 évig. Szóval nem nagy mennyiség. Szállítani sem annyira drága)

Az urán "gyorsan" bomlik. Hát, attól függ, mi a gyors! A 238-as urán felezési sebessége összemérhető a Föld korával. A 235-ös uráné (amit használnak) ennél egy nagyságrenddel rövidebb. De még így is több, mint 70 millió év. Szóval nem fog sok urán elbomlani az alatt az egy év alatt, amíg "raktáron van" a friss üzemanyag. Ha nagyon unatkozol kiszámolhatod hányad része bomlik el. (Exponenciális eloszlásfüggvényt kell használni)

Bányászat. A vizekben (édesvizekben tengervízben egyaránt) annyi urán van, hogy -a jelenlegi technológia- mellett is több mint 1000 évre lenne elég. Ez a kWh-kénti árát az "atomáramnak" egy-két forinttal növelné meg. (Reprocesszálás, plutónium elégetése, 238-as urán felhasználásával együtt ez 2 nagyságreddel)

Inkább az építésnél drágulhat meg az atomenergia ára, ha nem fixáras, és nincs kötbér. Például az Usában volt(ak) olyan erőmű, amelyik évekig állt a megépítése után, mert a helyi politikai erő nem akarta, hogy üzembe helyezzék. De volt ahol a helyi rendőrség miatt késett az üzembe helyezés több, mint egy évet. A rendőrségnek részt kellet volna vennie egy közös kötelező katasztrófavédelmi gyakorlatban. Mivel erre nem volt hajlandó, ezért nem indíthatták el a próbaüzemet sem.

De volt olyan erőmű Amerikában amelyik építése azért csúszott 3 évet mert a helyi sajtóban (önmagukat mérnököknek, fizikusoknak kiadó) csalók elkezdték a helyi közvéleményt manipulálni.

Szóval inkább a természettudományos képzésen, és a reálértelmiség presztízsén múlik az építési költség.

idézem:

És semmiképp sem 10 x-es energiaárak mellett térül meg, hanem "csak" kétszeres. Ha azt vesszük, hogy haszon kell az újak építésére, akkor legyen 3x magasabb (120-140 ft/kW) az energia. Kicsit átgondoltabban építkezünk ( [link] , légkondik helyett, passzívház, stb) és ugyan ott vagyunk energiafizetés szempontjából.

Jelenleg csak olyan országokban működik naphőerőmű, vagy fotovoltaikus erőmű, ahol a napenergia átvételi ára kb 10-szerese az atoménak. És/Vagy ahol a beruházáshoz az állam vissza nem térítendő támogatást ad.

Ha az áram ára 140Ft lenne kiloWattóránként, azt te sem vennéd ilyen könnyen. Egy csomó iparág költözne külföldre. És az infláció is meglódulna. Gondold csak végig, mennyire számít az alapvető élelmiszerek áránál a villamos energia ára.

Passzív ház tényleg jó ötlet. De Magyarországon az emberek életükben többnyire 1-szer építkeznek. Szóval ha ma minden új házat passzív háznak építenének, még akkor is hosszú évtizedek kellenek, amíg kiszorítják a régieket.

És van még két probléma a passzívházas ötleteddel: A passzív házakkal főleg földgázt spórolunk. Áramot kevésbé.

A lakossági áramfogyasztás csak egy szelete a teljes országos fogyasztásnak. Az iparnak legalább ennyi áram kell.

Nekem sincs semmi elvi ellenérzésem a napenergia iránt (kivéve ha elpazarolja az indiumot, vagy arzént, tellúrt, kadmiumot használ fel nagy mennyiségben (és nem kezelik a hulladékot). Annak viszont baromira nem örülnék, ha bármilyen zöldenergia megdrágítaná az áramot. A napenergia erre sajnos alkalmas. Igaz, hogy a Földre érkező napsugárzás összteljesítménye hatalmas, de ez sajnos nagy területen oszlik el. Túl "híg", ezért drágul a kihasználása. A napnál (beleértve a naphőerőműveket is) még a szélturbinák is jobbak.

Ráadásul mindegyik maga után vonzza a földgázfelhasználás emelkedését. Ugyanis az év nagy részében nem termel sem a naperőmű, sem a szélturbina eleget. Kipótolni meg csak olyannal leget, amit gyorsan lehet ki-be kapcsolgatni. Ezt pedig csak a gázturbina tudja.

Ezért van zöld-szocialista koalíció Németországban. Ne felejtsd el, Schröder miután megbukott a választáson, egyből a Gazprom egyik vállalatánál kapott állást.

Ha már elhatároztuk, hogy alacsony fajlagos CO2 kibocsátású erőműveket akarunk, és nem akarjuk felélni a legszűkösebb energiaforrásainkat (olaj, földgáz), és nem akarunk atomerőművet sem; akkor csak egy szalonképes megoldás van a szememben. Hulladékból, mezőgazdasági melléktermékből, fenntartható erdőgazdálkodással kell bioerőműveket táplálni. Ez nem okoz problémát az élelmiszer termelésben, ráadásul egy rakás segélyen tengődőnek adhat alkalmi vagy tartós munkát. Ez az egyetlen megújuló, amelyik megéri a felárat. Nem a Veritast, a spanyol szélkerekeseket, német és kínai fotovoltaikus gyártókat kellene támogatni, hanem az isten háta mögötti zsákfalvakban kellene munkát adni az embereknek.

A költségek összehasonlításánál nem értem, miből jött ki az az 1-2 milliárdos üzemanyagköltség. És azt sem, hogy ezt milyen valutában számoltad.

Ami a vizekből való kitermelést illeti, ez egy kicsit több, mint spekuláció. Egy kicsit ráguglizol (uranium extraction from water), akkor megtalálod, hogy 200 usadollár/kg feletti sárga pogácsa árnál éri meg a tengerből kiszedni. Most durván a fele az ára a sárga pogácsának.

Amíg a sárga pogácsából használható üzemanyag kazetta lesz, az ár megduplázódik-megháromszorozódik. (Dúsítás, porkohászat,...)

Szóval, ha megduplázódna a sárga pogácsa ára, akkor az üzemanyagkazetták ára max 50%-kal növekedne. Az üa kazetták ára pedig a éves összköltség 10-20%-ka, így azok 50%-os árnövekedése hozzávetőlegesen 5-10%-kal növelnék meg az atomáram árát. Paks 2011-től 12 forinttért adja az áramot a szolgáltatónak. Tegyük fel, hogy ennyiért is állítja elő.

12 forint 10%-ka 1,2 forint. Tehát erősen túlbecsülve ennyivel drágítaná meg az árat.

Utólagos hőszigetelés: Szüleim példájából: 20%-os gázfogyasztás-csökkenést jelentett 3 millió forintért. Nem kell túlértékelni. Ha azt nézzük, hogy 1-2 millió házak kellene szigetelni, akkor az már nagyon komoly összköltség.

Írtad a LED világítást is. Ez is klassz dolog, de az ember hajlamos ezek hatását túldimenzionálni. Ha összehasonlítod az egy főre eső magyar áramfogyasztást a franciával, némettel, Benelux államok lakóival, akkor láthatod, hogy a jövőben nőni fog a magyar. Mégpedig erősen, ha növekedik a GDP. Szóval a villamosenergia takarékossággal nem lehet megállítani az igény növekedését. Csak mérsékelni.