Miért állítják az oldalon többen, hogy nincs elég nyersanyag a napelemek tömeges előállításához?

Ez így van.

Csak éppen ez a lüke szilícium oxid állapotban a leggyakoribb, és én még nem láttam olyan napelemet, ami két marék homokból állt volna...

Azt meg kell olvasztani, formázni, tisztítani, ahhoz kell elektronika, vezérlés, üveg, műanyag. Nem csak egy szilíciumlap, azt jóvan.

A másik meg: a napelemek hatékonysága félelmetesen rossz. A beérkező energia rendkívül kicsi részét tudjuk hasznosítani, és a nyersanyag befektetés nagyon magas. Arról nem is beszélve, hogy sajnos egyáltalán nem örök életűek, sőt, átlag 10 év alatt tönkre is mennek, vagyis a drága befektetés meg sem tud térülni...

Annak a technológiának még fejlődnie kell.

Nagyon sok fajta napelem van, mindnek más és más kell. Az amire te gondolsz, az a CIGS-napelemek. A CIGS rövidítés a Copper (réz) indium gallium selenide (szelén)-et jelenti.

Réz van bőven, szelén is (a rohadó kelkáposzta például a H2Se miatt büdös). Gallium is van, bár eléggé drága. Ami viszont baromira ritka a Föld kérgében, az az indium. Az a kevés, ami van a Föld kérgében, az mind meteorok becsapódásával került ide. A legnagyobb baj az, hogy a napelemek leselejtezése után nem tudjuk kivonni, és újrahasznosítani az indiumot.

Ha jól tudom, akkor ma indiumot csak Kínában bányásszák, és durván 10 éven belül kimerülnek a kínai bányák. Van még néhány lelőhely Dél-Amerikában és talán az Usában, de ezek sem túl nagyok.

Ne felejtsd el, hogy ha veszel egy napelemet + invertert, meg ami még kellhet hozzá, akkor azt az összeget nem teheted be a bankba, nem fektetheted be befektetési alapba, államkötvénybe. Így nem tud kamatozni az a pénz, amit elköltöttél napelemre.

Nem úgy öregszik a napelem, hogy a 20. év után hirtelen már csak 80% lesz a teljesítménye, hanem az első néhány év után elkezdődik az öregedés, és mindig egyre gyorsabban öregszik. Szóval nem fog az első 20 évben sem 8000 kWh villamos energiát leadni. Egyébként a forgalmazóknak meg kell adniuk, hogy a napelemük évente átlagosan mennyi energiát tud leadni magyarországi viszonyok között. Ahogy néztem korrektek voltak a számolások, szóval nem kell újra számolni a napsütéses órák számából, napsugárzás intenzitásából. (De nagyjából jól számoltad, bár az öregedéssel korrigálni kellene.)

De arra is figyelni kell, hogy van-e akkora fogyasztás, amennyit a napelem lead. Mert hiába van verőfényes nyári napsütés, és hiába adja le a névleges teljesítményt a napelem, ha éppen senki nincs otthon, és semmi sincs bekapcsolva (bojlerben már meleg a víz, és senki sincs otthon). Ilyenkor a megtermelt energia 0 forintot ér. Kivéve, ha vissza tudod tölteni a fölösleges áramot a hálózatra. De ezt meg kell beszélni az áramszolgáltatóval, és szerződést kell kötni.

20 év hosszú idő. Sanszos, hogy lesz komolyabb jégeső. A gyártók (amiket néztem) csak 2,5 cm-es átmérőnél kisebb szemcsékre vállalnak garanciát, és csak 80km/órás sebességig. De ha kisebb méretű, vagy 80km/óránál lassabban becsapódó jégszemcsék teszik tönkre; úgy sem tudom bizonyítani.

Nem véletlen, hogy kevés napelem van Magyarországon. Csak azokban az országokban veszik, ahol bőkezűen támogatja az állam.

Ha az afrikai naperőművekből/szélturbinákból álló hálózatra gondolsz, azt DESERTECH-pojektnek hívják.

Azok viszont nem napelemekről, hanem naphőerőművekről szól. Egész más a működési alapjuk.

A naphőerőműveknél lefednek egy sokszáz négyzetméteres területet tükrökkel, amik fényét fókuszálva felmelegítenek valamit. Utána pedig valamilyen hőerőgéppel pl. stirling motorral, szokásos erőművi turbinával a hőből morgási energiát csinálnak, és az a generátorokat megforgatja.

A Desertech projekt CSP típusú erőműveket akar építtetni. Sókeveréket melegítenek fel a tükrökkel, és a sókeverékkel vizet forralnak fel. Onnantól már olyan, mint a többi hőerőmű.

A legnagyobb problémái:

Kell hozzá nagyon sok hűtővíz. Hiszen a turbinákra is érvényes a 2. termodinamikai főtétel. Így kell egy hőnyelő a működésükhöz. Márpedig a csak két hőnyelő jöhet szóba. Vagy az oázisok/néhány folyócska (ha van) vizét fogyasztjuk el, így a lakosoknak nem marad, Vagy a levegőt használjuk fel, és hatalmas nagy méretű, vízveszteséget minimálisan tartó hűtőtornyokat építünk a naphőerőművek mellé. Ilyen hűtőtornyokat szoktak az atomerőműveknél is alkalmazni.

Ezekkel meg az a baj, hogy nagyon drágák. Eleve drága a naphőerőmű, de ezek a hűtőtornyok rádobnak még egy lapáttal.

A másik nagy baj a szél és a por. Gyakran kell tisztítani/leporolni a tükröket, és a víz természetesen szóba sem jöhet a sivatagban. Marad a levegővel való lefúvatás. És ha megnézed mennyire nagy a tükrök összterülete, már sejted is, hogy ez nagyon sok villamos energiát fog felemészteni.

Szóval szívás!

Előnye legalább az, hogy nem kellenek mérgező nehézfémek, vagy drága és ritka indiumot felhasználni.

És mellesleg baromira jól néznek ki. Ha nem a sivatagba raknák, hanem Szicíliába, Korzika szigetére, akkor jó kis turistacsalogató lehetne. Persze ettől még nem lesz sokkal gazdaságosabb.

Ami pedig a megújulók kiszámíthatatlan termelését jobban toleráló hálózatokat illeti, ez sem megy ingyen...