Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Ha valóban több milliárd éves...

Ha valóban több milliárd éves a Föld, akkor hová lett az óceánokból a só?

Figyelt kérdés

Végeztem egy egyszerű számítást, az adataim, amiket felhasználtam, a következők:


az óceánok átlagos sótartalma: 35 g/l = 35 kg/m3

az óceánok térfogata: 1,37 x 10^9 km3 = 1,37 x 10^18 m3

a Duna sótartalma 0,2 g/l = 0,2 kg/m3

a Duna vízhozama a torkolatánál: 6500 m3/s


A fenti adatok szerint jelenleg körülbelül 4,795 x 10^19 kg só található az óceánok vizében.

Számoljunk mondjuk 1 milliárd évvel és nézzük meg, hogy a Duna folyónknak (vagy egy Duna méretű folyónak) mennyi sót kellett volna ennyi idő alatt szállítania az óceánokba.


1 milliárd év = 10^9 x 365 x 24 x 60 x 60 = 3,154 x 10^16 s.

Ennyi idő alatt a Duna 0,2 kg/m3 x 6500 m3/s x 3,154 x 10^16 s = 4,1 x 10^19 kg sót szállít az óceánokba, ami majdnem annyi, mint a jelenlegi sótartalma!


És ez csak a Duna (aminek a vízgyűjtő területe a szárazföldek területének csupán 0,55%-a), illetve csak 1 milliárd évvel számoltam.


Ha veszünk még néhány nagy folyót, ennyi idő alatt (ha valóban több milliárd éves a Föld) rég telített sóoldatot kellett volna 'varázsolniuk' az óceánokból. A párolgással a levegőbe jutó só mennyisége több nagyságrenddel kisebb, mint a folyók sótartalma, ezért az így kijutó só mennyiségét elhanyagolhatjuk.


Az adatokat innen vettem:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]


2011. aug. 30. 18:08
1 2 3 4 5
 31/48 A kérdező kommentje:

A válasz írója 75%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: tegnap 22:08


Tudnál valami konkrét adatot/kísérleti eredményt vagy bármilyen számítást mutatni?

2011. szept. 3. 12:25
 32/48 Tom Benko ***** válasza:
Nos, egyet akár te is elvégezhetsz... Egy pohárba desztillált vizet, egybe szénsavmentes ásványvizet, egybe meg mondjuk szódabikarbónás vizet öntesz (természetesen azonos mennyiségűt). Mindegyikben feloldasz azonos mennyiségű konyhasót, majd figyeled, melyikben mikor kezd kiválni a só.
2011. szept. 3. 18:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/48 A kérdező kommentje:

Kipróbáltam egyelőre ásványvízzel és csapvízzel. Egy-egy lezárt (most nyilván nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy, ha elpárolog a víz, akkor ott marad-e a só) üvegbe raktam kb 200 g vizet és feloldottam bennük kb 20-20 g konyhasót. Mennyi ideig kell várnom, hogy bármi történjen velük?


A szódabikarbónásat is kipróbáltam, 2 kísérletet végeztem. Először 200 g vízben 10 g szódabikarbónát és 20 g konyhasót oldottam fel, a másodiknál ugyanezt, csak egy késhegynyi szódabikarbónával. Mindkét esetben elég látványos volt az, hogy az üveg alján elég gyorsan elkezdett valamilyen anyag kiválni. A második kísérletből teljesen egyértelmű volt, hogy a kivált anyag mennyisége erősen függ a feloldott szódabikarbónáétól (ezen nagyon nem lepődtem meg).


Most már csak az a kérdés, hogy konkrétan milyen anyagok lehetnek a felesősek azért, hogy kivált a só az óceánok vizéből, ezek közül melyek azok, amelyek ténylegesen meg is találhatók a vizekben olyan mennyiségben, hogy képesek legyenek olyan ütemben a só kiválását okozni az óceánokban, mint ahogyan a folyók szállítják azt (mert ugyebár egyensúlyról beszélünk). Segítségképpen, itt van néhány adat az óceánok vizének összetételéről:


[link]


De várnék konkrét számadatokat.

2011. szept. 4. 00:55
 34/48 A kérdező kommentje:
Kétféle sót is kipróbáltam, mert a 29 Ft-os só nagyon koszos volt (már az elején fekete és szürke szemcsék ülepedtek le a víz aljára - ez gondolom nem só benne). A Himalája só (ez 'kicsit' tisztább, mint a másik) viszont teljesen feloldódott, nincs semmi kirakódás/ülepedés a csapvízben.
2011. szept. 4. 11:16
 35/48 A kérdező kommentje:

A válasz írója 72%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: tegnapelőtt 12:08


A radioizotópos kormeghatározásról most ne nyissunk új vitát, maradjunk a témánál.


>> Ha globálisan nézzük a Földön a víz körforgását, akkor

>> azt kapjuk, hogy kb 13 millió évenként ki kéne az

>> óceánokban cserélődnie a sónak ahhoz, hogy a jelenlegi

>> állandó koncentrációhoz jussunk. Arra nem adtatok

>> választ, hogy ez hogyan lehetséges."


> De adtunk! a Föld felszínének alakulása során

> számtalanszor előfordul, hogy az aljzat megemelkedik, és

> szárazulat lesz. Létrejönnek tavak és elpárolognak. Majd

> visszamaradnak a hatalmas sótelepek. Ez tény, ezt is

> kitárgyaltuk.


Igen, ilyen előfordulhat, de számoljál már egy kicsit és nézd meg, hogy kb 13 millió évenként ezt a teljes óceán vízével el kéne játszani - és hogy igaz legyen amit mondasz, mondjuk 3 milliárd év alatt több mint 200-szor. És számold bele azt is, hogy ha megemelkedik az aljzat, akkor ott egy sekély víz keletkezik a teljes vízmennyiséghez képest. Tegyük fel, hogy egy Ázsia méretű, 1 km-es átlagos mélységű óceánrészt el tudsz így párologtatni. Utánaszámolhatsz, ez az óceán vizének kevesebb, mint az 1/30-ad része, és azért ez igen tekintélyes víztömeg. És hol van ehhez képest a tengerekben és tavakban levő vízmennyiség? Szerintem te se gondolhatod komolyan, hogy így jutott vissza a szárazföldre az a hatalmas sótömeg több százszor/ezerszer-/tízezerszer... a Föld élete során.


Ami a folyók sótartalmát illeti, akkor számoljuk ki, hogy mennyinek kéne lennie az elmúlt 3 milliárd év alatt a folyók átlagos sótartalmának, ha feltételezzük, hogy kezdetben nem volt az óceánokban só és azt mind a folyók szállították oda.


Ha az óceánok sótartalma 300-szorosa a folyókénak és 100 millió év alatt 2270-szeres vízcsere történt, akkor kb 13 millió év alatt cserélődik ki benne a só. 300 helyett N-szeres szorzóval számolva, és kivetítve 3 milliárd évre:


100 x N / 2270 = 3000 (millió év)


Vagyis a mostani 3,5%-os sókoncentráció eléréséhez 3 milliárd év alatt az kellett, hogy ez alatt a folyók átlagos só koncentrációja 3,5%/N, vagyis kb 0,0000514%-os legyen. Az esővízben nagyságrendekkel több só van ennél!

2011. szept. 4. 11:57
 36/48 Tom Benko ***** válasza:

Pont, hogy számít! Ugyanis az elpárolgó víz sómentes, illetve egy elhanyagolható mennyiségben visz magával sót. Ez a víz jut aztán a folyókon keresztül vissza az óceánokba. Azonban ha egy akármilyen tenger nem kap elég vizet, akkor elkezd kiszáradni, a sótartalom visszamarad. Ebből fognak aztán a Földtani változások során ide tévedő folyók sót hordani a tengerbe.

A gyors kiválásra pedig rögtön tudok adni magyarázatot is. A tömény nátrium-klorid-oldat is egyensúlyi elegy. Ha szódabikarbónát teszel bele, a nátrium koncentrációja megnő, úgyhogy elkezd kiválni a só, amíg az egyensúly helyre nem áll.

2011. szept. 4. 21:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 37/48 A kérdező kommentje:

Igen, ha teljesen hagyjuk elpárologni, akkor igazad van, de az óceánok esetében van vízutánpótlás, és pont az a probléma vele, hogy a folyók is szállítanak sót az óceánokba, így egyre több só lesz bennük. Ha modellezni akarjuk ezt, akkor folyamatosan kéne pótolnunk az elpárolgó vízmennyiséget.


A szódabikarbónás kísérletről pedig írtam, hogy kéne mutatni hasonló anyagot (megfelelő mennyiségben) az óceánokban.


A kőzetlemezek mozgásával magyarázni a teljes óceán elpárologtatását és kiszáradását, teljesen abszurd elképzelés (lásd az elképzelt Ázsia méretű, 1 km mély tengeres példámat).

2011. szept. 5. 09:08
 38/48 anonim ***** válasza:
De épp ez az, hogy nem kell egész óceánoknak kiszáradni egyszerre. Elég, ha mondjuk egymillió évenként elzáródik, majd kiszárad egy kisebb terület.
2011. szept. 5. 10:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 39/48 A kérdező kommentje:

Én egy Ázsia méretű 1 km mély vízzel számoltam. Még ha 1 millió évenként száradna ki egy ekkora tenger (és azért lássuk be, ez egy igen extrém példa), az is kevés lenne, mert ez az óceánok vizének kb 1/30-ad része, és 13 millió évenként kéne elpárologtatni így az óceánokat.


Te mekkora kisebb területre gondoltál? Várnék számadatokat.

2011. szept. 5. 14:05
 40/48 anonim ***** válasza:

"...és azért lássuk be, ez egy igen extrém példa..."


És ugyan miért kellene belátni? Mutass bármilyen hiteles forrást arra, hogy ez nem következett be! Megint oda lyukadunk ki, hogy eleve kizársz lehetséges tényezőket, és nem veszel figyelembe bizonyos dolgokat.


De rendben, vegyük a legextrémebb szituációt:


Van egy Föld nevű bolygó, és NINCS tektonika NEM változik az éghajlat NEM változik a folyók nyomvonala, VAN egy eleve kialakult föld-vízrajz. VAN egy eleve kialakult sótartalom, EGY bizonyos só mennyiség, EGY bizonyos vízmennyiség.


Első következtetés:


Könnyen belátható, hogy ilyen extrém definiált esetben az óceánok sótartalma állandó. Hiszen ha párolog a víz azt só nélkül teszi. A folyó meg szépen visszahozza a vizet, igaz sótartalma nincs! Most kérdem én; ez az állapot elméletileg meddig maradhat fent? Bármeddig! Tehát ez így önmagában nem zárja ki hogy akár évmilliárdokig így maradjon!


Na folytassuk. Egyszer csak valahol valamilyen úton módon kiszárad egy része az óceánnak. Aztán ottmarad a sótelep, amin mondjuk kicsit később egy folyó fog keresztül folyni. A folyó innentől, amíg a sótelepen folyik át, oldani fogja a sót, és szépen visszaviszi az óceánba. Most ez az állapot maradjon így változatlanul. A só mennyisége a Földön nem változott, igaz a vízé sem. Hmmmmm remek! Most ez az állapot legyen RÖGZÍTVE! Innetől megint nincs semmiféle változás se a nyomvonalban se a vízhozamban se semmiben


Nnnna ez az álapot medig állhat fent? Megint csak azt kell mondani hogy bármeddig. Megint nyugalom van a folyócskánk pedig mindaddig amíg folyik keresztül a sótelepen szépen viszi vissza a sót a tengerbe (igaz - és ez rendkívül fontos- folyamatosan csökkenő sóhozammal!).


Na most ha egy folyóra igaz, hogy bármeddig fennállhat a szitu, akkor könnyen belátható, pusztán logikai alapon is hogy akármennyi folyóm lehet és bármekkora időtartományt is figyelek igaz, hogy a só és a víz mennyisége nem változik (hiszen ahogy említettem a Föld ebből a szempontból gyakorlatilag zárt rendszernek tekinthető).


Levonhatjuk a következtetéseinket is:


1. Ha egy kialakult VÁLTOZATLAN rendszerben figyelem a tengerek és folyók sótartalmát, az előbbieké növekszik, az utóbbiaké csökken. Ez ugyan mindaddíg igaz, ameddig a körülmények nem változnak, de a töményedésnek és a folyók sóhozamának is van határa. A tengerek sótartalmának határértéke = Összes víz a Földön / Összes só a Földön. A folyamok minimális sóhozama pedig nulla. Ez a két határérték, amihez a mérhető értékek (az összes többi körülményt állandónak változatlannak tekintve) közelíteni fognak!


2. Ha bárhol bármi miatt az óceán vagy egy része kiszárad, a tengerek töménysége átmenetileg csökken, és a folyók sóhozama növekszik.


3. Lehet több folyóm is, az eredmény ugyanez!


4. A Tengerek sótartalma és a folyók sóhozama , és a Föld teljes vízkészletének sótartalma egy jól meghatározható állandó, és az óceánok tengerek sótartalma egy kis érték körül ingadozni fog. Ennek pontos mértéke ARÁNYOS a mindenkori édesvíz, sósvíz aránnyal (tehát a folyók bőségének idején a tengerek töményebbek sósabbak, míg a száraz időszakoknak megfelelő időszakokban hígabbak, azaz a sótartalmuk kevesebb, és ennek megfelelően a folyók sóhozama is jóval kisebb érték)


4. Ezen folyamatoknak NINCS elméleti felső időhatára, azaz, BÁRMEDDIG történhetnek folyamatosan!



Magyarul ez a módszer teljesen alkalmatlan a Föld korának megállapítására.


Sajnálom de ez van! Úgyhogy ne dobd el könnyen azt a radiocarbon módszert, amit viszont mindenki elfogad amikor a Föld korának megállapítása a kérdés!


a 72% os vagyok....


maci

2011. szept. 5. 16:01
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!