Biológusok! Génmanipulációval elméletben ellehetne érni a halhatatlanságot?

Két okból nem lehet:

Az elsőbe beletartozik az, amit az előbb elmondtak, és, hogy a szív egy idő után le fog állni, mert elöregednek az izmok, eloxidálódnak a fémionok, pl. a vas a hemoglobinban, mert elöregedett az is, és kész.

A másik ok: Nincs olyan, hogy örökké, hogy végtelen, hiszen matematikai szemmel sincs végtelen, mert egyszer majd csak ér valami baleset, hiába mondjuk ötmillió év múlva, az akkor se végtelen idő. (Persze ez csak elmélet, mert hamarabb elpuszul a Föld.)

"eloxidálódnak a fémionok, pl. a vas a hemoglobinban,"

Ugye neked nincs sok közöd a kémiához vagy a bioszhoz? :)

"Épp ezért kell belemászni kicsit a génekbe, hogy az ami huszonöt éves korig megy, menjen később is. Elvben be lehet kapcsolni a tejfogváltó géneket is és annyiszor cserélsz fogsort ahányszor csak akarsz."

Namost én genetikusként állítom, hogy ez nem ilyen egyszerű. Itt nem arról van szó, hogy csak úgy "belepiszkálunk", hogy menjen tovább.

Nagyon tanulságos eset a telomerázok felfedezése, ami óriási szenzáció volt a maga korában, hogy végre az örök élet titka. Aztán persze jött a "nem is egészen úgy van", mert egy aktivált telomeráz ("csak egy kis belepiszkálás") nem okoz örök életet, habár valóban hosszabbítja kísérleti állatokban, ugyanakkor feltehetően növeli a rák esélyét is.

Az örök életnek az az egyik legnagyobb gátja, hogy a sejtekben levő DNS hosszú távon mindenképpen romlik. Azt kell figyelembe venni, hogy az élet során a sérült, elhalt sejteket (amiből mindenképpen begyűjtünk párat pl napozással, betegségekkel, káros szenvedélyekkel és úgy amúgy is), szóval ezeket az elhalt sejteket pótolni kell. A pótlás sejtosztódással történik, amely során a DNS lemásolódik. A DNS másolás nem tökéletes folyamat, ezért minden másolás hibákat fog jelenteni a DNS-en, de a hibák a másolások közti időkben is halmozódnak például a napsugárzás vagy egyes elfogyasztott anyagok (pl növényvédőszer maradványok) hatására.

A sejtben egy csomó védő fukció van, hogy hiba esetén ne osztódjon, és valójában ezek a védő funkciók azok, amik az öregedést okozzák. Az öregedés (és a halál) nem más, mint amikor már túl sok sejt nem hajlandó osztódni, ezért az elhaló sejteket már semmi sem pótolja. Azaz mikor már több sejt hal el, mint amennyi születni képes.

Ezeket a védő funkciókat ki lehet ütni, de akkor valójában csak a rossz, rákos sejtek szaporodását indukáljuk.

Nem értem az eddigi válaszolókat. Még elvben sem engedik meg a lehetőséget. Miért? Mert a szív elhasználódik egyszer? Talán már 20 év múlva megoldott lesz az olcsó szervgyártás, a kilökődés veszélye nélkül.

De ez még valóban nem elég. Előbb-utóbb a sejteket is ki kell cserélni újakra. Az összeset…

De nem egyszerre, hanem apránként. Az agysejteket is újakra kell cserélni. Ez nem okoz pszihikai halált, hiszen naponta több ezer agysejted pusztul el természetes módon, és mégsem érzed, hogy más ember lennél, mint tegnap. Az új agysejtek beültetése sem okozna személyiség változást.

Ez egyelőre megoldhatatlan, de 100 éve még képtelenek lettek volna egyetlen molekulát megjelölni, elkeverni százezer trillió hasonló között egy gáztartályban, aztán újra megtalálni. Ma ez lehetséges.

100 év múlva a hallhatatlanság lesz az emberiség legnagyobb problémája, mert hát kevés a hely. De ez is megoldható.

Az entrópia növekedés törvénye nem kötelező olyan véges rendszerekre, amelyek kívülről energiához és információhoz jutnak.

Szóval, tessék abbahagyni az ivást és dohányzást, hátha szerencséd lesz, és megéred azt az időt, mikor a Halhatatlanság RT. postázza neked a szerződési papírokat. Ezer évig nekik kell dolgoznod ingyen, hogy kifizesd a kezelés költségeit, de szerintem megéri. Kitartás !

Utolsó! Tudod, te, hány sejtünk van? -,-'

Érdekes lenne "apránként" kicserélni...xD

Igen, tudom hány sejt van az emberben. De ismételten emlékeztetnék a tudomány fejlődéséből adódó beláthatatlan perspektívákra.

Ha Edisont megkérdted volna, hogy legyen már szíves, találjon fel gépet, amely zenét komponál, és közben megkeresi az első 100 millió prímszámot – és mindezt 1 perc alatt !-- elküldött volna melegebb éghajlatra. Ma viszont van ilyen (számító) gép.

Ha saját sejtünkből sikerül kitenyészteni egy egész májat, és beültetik, akkor nem is apránként, hanem egy csapásra jutunk több milliárd új sejthez. Ezek valószínűleg újak és fiatalok lesznek. ( a jövőben !!)

Fogalmam sincs, hogyan vitelezik ki a gyakorlatban, de valamiféle önfenntartó és szabályozott automatizmusra gondolok. Például ha elültetsz egy palántát, nem kell egyenként belehordanod az atomokat és sejteket, és aztán mindegyiket a saját helyére tenned. Elegendő, ha növény energiához jut ( ez jön a Napból), és ha egy tudatos, tudással bíró ( tehát információt birtokló) lény gondoskodik róla ( öntözi, kapálja , permetezi, stb).

Azt hiszem, az egyik első válaszoló voltam, és van biológus diplomám.

A telomerás Nobel igen meglepő volt az autofág kutatók körében, mivel ennek a felfedezésnek várták a Nobelt (gyakorlatilag borítékolták, aztán buktak). Ez a nem osztódó sejtek "védőmechanizmusa", gyakorlatilag "örökéletet" biztosít egy sejtnek, és ha megfelelő módon pörgetjük fel, akkor a szervezetnek is (a rákos elburjánzásokkal vigyázni kell a telomerás rendszernél is). Ez a két mechanizmus a fő biológiai csapásirány az öregedéskutatásban.

Gond lehet az osztódó sejtek mutációja (DNS-törés, bypass hibajavítás), illetve az őssejtpopuláció ilyentén való leromlása, bár már vannak kísérletek ennek a kiküszöbölésére (ez nem az IPS-kutatás, az mesterséges). Azonban a DNS-hibajavítási mechanizmusok elméletben - én is csak ezt tudom hangsúlyozni - képesek ezt ellensúlyozni.

Vagyis elméletben jeleneg nem ismerünk olyan súlyos korlátozó tényezőt, amit akadályozhatná a halhatatlanságot. (Kérés, mit értünk ez alatt. Ha a Föld megsemmisül, vele semmisül az ember is. Mondjuk úgy, "ameddig fenntartható a rendszer", addig halhatatlan.) Igaz, hogy gyakori lenne a szervcsere, vagy az őssejtterápia, illetve egyéb virális beavatkozások, néha monitorozni is kéne a szervezetet, hogy a telomeráz enzimek jól működnek, a hibajavítás megfelelő stb., de tegyük fel, ez az orvosi apparátus adott.

Klasszikus értelemben vett halhatatlanságról szerintem senki sem álmodik - elnézést, ha a kérdező így értette -, hiszen a Naprendszer is megsemmisül egyszer.

Persze ezeknek a rendszereknek a megfelelő felpörgetéséről jelenleg halvány lila segédfogalmunk sincs. :) (Igyunk vörösbort, ez az egy, ami használ. Meg étkezzünk egészségesen, tartsunk néha diétát. És a stressz rossz.)

Volt már párszor a kérdés.

Adalékul annyit lehetne hozzátenni, hogy a jelenlegi élőlények minden egyes sejtje több, mint 4 milliárd éves. Persze közben osztódott, mutálódott, az anyaga cserélődött - csak két dolgot nem tett:

nem pusztult el, és nem született.