Aki hisz istenben, tagadja az evolúciót?

Nem.

az evulucióhoz istenre is szükség volt.

èn hiszek istenben vagy másnéven a sorsban (más vallások allah, budha stb...).

isten az aki benned él aki hitet ad neked bármiben.

a biblia olyan történeteket dolgozott fel ahol az emberek hittek magukban ahol képesek voltak csodát tenni isten által vagy is saját maguk által. persze sok része ahogy a legtöbb legenda szájhagyomány által terjedt és kicsit felnagyitott.

AMikor kész az autó karosszériája, beleszerelik a motort.

Amikor kész a lakás, beköltöznek a lakók.

Amikor több tízezer év evolúció alatt elkészült a "test" beleköltözött a lélek. Isten amikor kiformálta az embernek a testet, utána bele lehelte a tudatos életet.

Az evolúció nulla százalékban mond ellent a teremtéselméletnek.

Épp így a földönkívüliek léte sem érv Isten léte ellen. Sőt.

Isten nem egy személytelen erő, hanem a világmindenség és párhuzamos univerzumok milliárdjainak az Ura. Aki Téged tudatos lénnyé formált, hogy élő kapcsolatba lehess vele a te szabad akaratodból.

Ahogy egy nő egy szerető és igaz férj mellett kiteljesedik. Ahogy egy gyerek egy gondoskodó és bölcs szülő mellett boldog, pont úgy az ember is ISten mellett és vele barátságban lehet igazán önmaga.

ISten törvényei nem korlátoznak, hanem segítenek emberi nemességedhez méltóan élni.

A Biblia teremtéstörténete gyakorlatilag az evolúció szimbolikus leírása. Ősrobbanástól az emberig. Aki ezt nem veszi észre, az szerintem nagyjából feleslegesen olvas Bibliát, mert ha már ezt az egészen egyszerű leírást sem érti, akkor mit fog kezdeni a komplikáltabb részekkel?!

Tehát nem tagadom az evolúciót, és hiszek.

Umm, először is, evolúció mint fajok eredete, igaz? Mert az öröklődést, génkeresztezést, esetleges mutációkat senki nem tagadja szerintem. Már az őskorban is tudták az emberek, hogy erős anyától és apától erős utód fog születni.

Arányaiban jóval kevesebb vallásos ember hisz az evolúcióban. Ennek a magyarázata szerintem az, hogy az evolúciós elmélet nincs kellőképp alátámasztva, és egy vallásos embert nem igazán érdekli az hogy pontosan hogyan keletkeztek a fajok. Egy "hitetlennek" viszont kell valami magyarázat, és a valláson kívül az evolúciós elmélet magyaráz meg a legtöbbet abból a kérdésből hogy miért létezünk. (Hiába nem vezet sehova, hiszen ez csak az élő szerves anyagok kifejlődésére lehet magyarázat, a szervetlenekére és nem élő szervesekére nem)

Én egy olyan vallásos vagyok, aki nem hisz az evolúcióban, de ha sikerülne meggyőznöm magam, természetesen akkor se dőlne össze a hitem.

Miért, szerinted az istenhit és az evolúció nem fér meg egymás mellett?

Hallottál már erről?: "A gép forog, az alkotó pihen".

Nézz utána ki írta, aztán visszatérhetünk a témára.

Azt kifelejtettem, hogy vallásos vagyok magam is,és 95%-ig hiszek az evolúcióban (az Újszövetséget komolyan veszem, az Ószövetséget viszont nem, még ha ezért most nem is tartotok annyira vallásosnak, mert az Ószövetség nagy része sumer és babyloni mítoszok átirata).

Mondjuk azt nem teljesen hiszem el, hogy amit a tudomány mond, az 100%-ig úgy volt, valamint a dátumokban is kételkedem.

Elég ha az emberi rasszokat megnézed, valóban tisztán levezethető a kialakulások, rokonságuk (vagy épp különbözőségük), de azt nem hiszem, hogy egyetlen őstől származnánk (manapság tabuként kezelik, pedig nem kéne, ugyanis nem kizárt, hogy a sárga/fehér/fekete rasszok teljesen más ősfajból alakultak ki és nem volt közös ős), és azt sem hiszem, hogy pontosan tudják hány évtízezrede volt.

Na és persze az ősrobbanásban és egyéb dolgokban sem hiszek (az ősrobbanás semmivel sem jobban bizonyított dolog, mint mondjuk Isten léte, stő, még sokkal spekulatívabb).

De mindezek ellenére a törzsfejlődésben, az emberi evolúcióban teljes mértékig hiszek, mert azt nem zárja ki a józan ész.

És persze akármelyik is igaz, a hitemen egyik sem változtat.

”Umm, először is, evolúció mint fajok eredete, igaz? Mert az öröklődést, génkeresztezést, esetleges mutációkat senki nem tagadja szerintem.“

“Ennek a magyarázata szerintem az, hogy az evolúciós elmélet nincs kellőképp alátámasztva.”

Ha egy kicsit nagyobb léptékben nézed az “öröklődést, génkeresztezést, esetleges mutációkat”, akkor te is beláthatod, hogy az már egy bizonyos fokú evolúció. Az evolúció nem csupán a “fajok eredetéről” szól. Nem úgy kell nézni, hogy volt a hal, lett belőle kétéltű, aztán hüllő, aztán madár meg emlős. Ennél sokkal kifinomultabb folyamatról van szó, és ami ebben a leegyszerűsített formában nagy ugrásnak tűnik, az a valóságban apró, szinte észrevehetetlen változásosk sora volt. Erre rengeteg a bizonyíték is. A fajkeletkezés példájára ott vannak például a gyűrűfajok. De ha csak belegondolsz, hogy mennyi élőlény él a Földön, nem furcsa, hogy ilyen kevés a testszerveződési séma? Miért van a legtöbb rovarnak hat lába? Miért nincs a szárazföldi gerinceseknek négynél több végtagja (eltekintve attól az egy-egy véletlen esettől, amikor mondjuk háromlábú kacsa születik, stb)? Istennek így tetszett, ezért nem termtett nekik többet? Nem tudom, te hogy vagy vele, de ez szerintem elég gyenge érv. Nekem valahogy logikusabbank hangzik, hogy valaha volt egy közös ős, ahonnan mindig apró változásokkal új fajok, majd azokból további új fajok fejlődtek ki. Az evolúció csak annyit állít (nagyon leegyszerűsítve), hogy ha van egy nyúlpopuláció, ahol minen egyednek mondjuk 10 cm-es füle van, és egyszer az egyik kisnyuszinak egy véletlen mutáció során 11 cm-esre nő a füle, aminek következtében kicsit joban hall és előbb észreveszi a ragadozókat, akkor annak a nyuszinak több utódja lehet, mint a többinek (mert nagyobb a valószínűsége, hogy megéli a párzási időszakot). Vagy egyszerűen ha semi előnnyel sem jár, akkor is ugyan olyan valószínűséggel élheti meg a párzási időszakot, mint a 10 cm-es fülű társai. Neki is lesznek utódai, akik között már gyakoribb lesz a 11 cm-es fül is. Végül sok-sok év után, ha a hosszabb fül nem jár előnnyel, akkor szerencsével, ha viszont előnnyel jár, akkor amiatt a nyúlpopulációban több lesz a hosszabb fülű nyúl, vagy talán minden nyúlnak 11 cm-es lesz a füle. Mivel más populációkban (ugyan ez a faj, máshol élő egyedei) lehet, hogy a fül mérete ezidő alatt semmit sem változott, vagy náluk meg pont mondjuk a 9 cm-es hossz az előnyös, így gyakorlatilag már beszélhetünk két önálló alfajról. Még pár évtized, és kialakul egy olyan mutáció (viselkedési változás, vagy testi eltérés), ami megakadályozza a két alfaj közti szaporodást, és máris két új fajunk van.

“Arányaiban jóval kevesebb vallásos ember hisz az evolúcióban…”

Elég sok biológus van viszont, aki vallásos. Nem hiszem, hogy ők ne “hinnének” az evolúcióban... (Bár az evolúció nem vallás, hogy hinni kelljen benne, hanem elmélet...)

“…és egy vallásos embert nem igazán érdekli az hogy pontosan hogyan keletkeztek a fajok.”

Ez viszont a nem kellő tájékozottságnak, nem megfelelő médiának tudható be szerintem. Ameddig léteznek városi legendák, addig biztos a félretájékoztatás is, aminek következtében az emberek tipizálnak, és néhány dolog mögé olyat képzelnek, ami nem is igaz. Gondolok mondjuk a tipikus “hány százalékát használjuk ki az agyunknak” témára, amiből a következő kérdés adott: “Ha a 100%-ot ki tudnánk használni, akkor mire lennénk képesek? Telepátia? Stb...”

“Én egy olyan vallásos vagyok, aki nem hisz az evolúcióban, de ha sikerülne meggyőznöm magam, természetesen akkor se dőlne össze a hitem.”

Nem is kell, hogy összedőljön, az evolúció és a vallás nem zárják ki egymás létezését.

Nem értettétek meg a mondandóm lényegét: nem a vallás miatt nem hiszek az evolúcióban, hanem a vallás miatt nincs szükségem arra, hogy higgyek az evolúcióban.

Ha én egy érzelmek nélküli robot volnék, és ateista, akkor se hinnék az evolúcióban.

Az evolúcióban könnyű hinni, mert azt mondják: nagyon sok idő alatt ment végbe, és nagyon nagy véletlenek kellettek ahhoz hogy valami sikeres és teljesen újszerű változás legyen.

Konyítok egy kicsit a genetikus algoritmusokhoz, és az a tapasztalatom, hogy ahogy egyre bonyolultabbá válik egy rendszer, nagyon gyorsan csökken az esély arra hogy megváltozzon. Ha beáll egy optimális értékre - ami segítség nélkül bonyolult rendszereknél nagyon messze van a lehető legoptimálisabbtól - akkor onnan kis lépésekkel nem fog elindulni mégjobb irányba. Genetikai sodródás pedig lehetséges, de csak bizonyos keretek között.

Egy fejlettebb állatnál, pl egy csimpánznál a szaporodás nagyon alacsony, és a populáció kicsi. Még akkor is kicsi volt, amikor az ember nem volt így elterjedve. Elméletileg 6 millió éve váltak szét a csimpánzok és az emberek, ez az idő nagyon kevés, ennyi idő alatt nem alakulhatott ki az ember véletlen mutációk sorozatával.

Egy baktériumnál-vírusnál még oké lehet, hogy átalakulgatnak, és néha néha születik egy ügyes mutáció, hiszen rengetegen élnek a földön, és nagyon gyorsan szaporodnak, de egy majomból nem lesz ember 6 millió év alatt. (Sőt, szerintem 600 millió év alatt sem)

Bocsi, korrigálnék:

...Ha beáll egy LOKÁLISAN optimális értékre - ami segítség nélkül bonyolult rendszereknél nagyon messze van a globális optimálistól...

Tehát, adott viselkedéshez, izomzathoz, csontvázhoz, emésztéshez, satöbbi satöbbihez, tehát adott csapásirányhoz képest optimális az nem annyira jó, mint az állat szerepéhez optimális, pl egy tökéletes ragadozó (éjjeli lesből támadó/erőt használó/gyorsaságot használó/intelligenciát használó), tökéletes növényevő, vagy tökéletes dögevő.