BIOSZOSOK, ORVOSTANHALLGATÓK! Mennyire igaz az alábbi? Rosszul választottam az egyetemet?

Szerintem nem rosszak a kilátásaid, szerintem biológus kutatóként kitűnően el lehet helyezkedni, ugyanis nem csak az orvosi egyetemnek vannak emberközpontú kutatásai. (Az orvosi élettanon állatkísérleteket is végeznek, de biológus élettanon is kaphatsz humán mintát.) Orvosi kutatásokban laborvezető, nagy ember csak akkor lehetsz, ha orvosit végzel. DE! Ha nem akarsz mindenáron orvosi laborba kerülni, akkor nagy kutató is lehet belőled, a kérdés csak az elhivatottságod. Az egyetemek biológia tanszékein rengeteg projekt fut, bármelyiknél lehetsz szakdolgozó. Egy azonban biztos, ha kutató akarsz lenni, PhD előtt ne állj meg. A PhD adja a kezedbe azt a lehetőséget is, hogy akár külföldre is kimehess egy jobban kereső postdoc állásra.

Farmakológiai kutatások szép számmal folynak biológus laborokban, patkányokon. Ha ez neked megfelel, csak azt kell megnézned, hogy melyik egyetem munkái állnak hozzád legközelebb.

Az orvosok és a biológusok (egyébként pl. a gyógyszerészek, vegyészek, kémikusok, állatorvosok is) nagyon jól együtt tudnak dolgozni egy jól megtervezett kutatási projekten. Ez csakis az együtt dolgozók személyiségén múlik. Egyébként a nagyobb kutatási projekteknél előírás is, hogy több különböző intézmény együttes munkája legyen benne, így orvosi, kémiai és biológiai laborok is dolgoznak együtt.

Sok humán gyógyászati kutatást (pl. élettani, kórélettani, neurobiológiai, farmakológiai, toxikológiai, immunológiai témájút) több különböző végzettségű kutató együtt végez, így több különböző szempontot is tudnak egyszerre vizsgálni.

Még egy szempont: a legtöbb orvos nm kutatóként akar dolgozni, ezért a kutató laborok általában nem is tudnak annyi orvost felvenni, amennyi helyük van. Az ilyen betöltetlen állásokra előszeretettel vesznek fel biológusokat vagy gyógyszerészeket. Csak hogy egy példát mondjak az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben a kutatók több mint fele nem orvos.

„Hát, PhD kelleni fog, mivel csak a doktori iskolában tudok specializálódni, mesterképzésen az előfeltételeket, az alapozást kapom meg, ahogy elnéztem.”

Ez nem így van. BSc alatt kapsz alapképzést. Közben elmész egy laborba szakdolgozni, diplomamunkát írni. Ha tetszik, ott maradsz, és MSc alatt már arra specializálódsz.

„Márpedig orvosokkal lennék körülvéve, ahogy minden más, az idegrendszert tanulmányozó területen...”

Ez sem igaz. Az idegrendszer az élettan fontos kutatási területe is. Azaz biológusoké is. Nem csak orvosi élettan létezik. És a farmakológiai kísérletek nagy részét állatokon végzik. Nálunk is fut pár projekt az egyetemen.

„Ezek szerint egyrészt rossz szemmel nézik, hogy ha már biológia+kémia, akkor miért nem az orvosi, másrészt van bennük egy kis lenézés is.”

Ez mindig is meg fog maradni, ha biológus leszel. Nem akartam írni, de szerintem egy orvosi élettani laborban a biológusokat lenézik, mert ők nem tanultak annyit, mint ők, holott ez egyáltalán nem igaz.

„Nekik viszont sok minden egyébről nincs fogalmuk, nem értem, miért kell előítéletesnek lenni, és rangsorolni.”

Csak, mert ők orvosok. Én sem értem. Viszont „mi biológusok” pedig „ugyanúgy lenézzük” a bölcsészeket, meg a kommunikáció szakosokat, mondván hogy az „büfészak”. Ilyen az élet. Ha biológus szeretnél lenni, semmivel nem leszel kevesebb egy orvosnál. De ha ezt veszed: a te képzésed 5 év + 3 év doktori (PhD), ha minden jól megy. Ennyi év alatt több tudást lehet szerezni, mint az orvosin 6 év alatt, mire a neved elé biggyesztik a „Dr.”-t. :)