Mi az ozmózisnyomás?

A két magyarázat teljesen ugyanaz.

Fogsz egy edényt.

Középen van egy féligáteresztő hártya.

Az egyik oldalon cukoroldat, a másik oldalon víz.

Ha hagyod a rendszert, akkor a "sima vizes térfélből" a víz egy része át fog vándorolni a cukoroldathoz, így annak meg fog nőni a térfogata.

Az ozmózisnyomás az a nyomás, amelyet a cukoroldatra kell kifejtened ahhoz, hogy a víz ne vándoroljon át a hártyán.

Ugye azt is megfigyelheted, hogy ha hagyod a rendszert, akkor az összes víz nem fog átmenni a másik oldalra.

Mert ahogy a cukoroldatba vándorol át a víz, úgy a cukoroldat hidrosztatikai nyomása is nőni fog. Egy idő után akkorára fog nőni, hogy megakadályozza a többi víz beáramlását.

Nah az a hidrosztatikai nyomás lesz az ozmózisnyomás.

Az ozmózisnyomás az ozmózis irányával ellentétesen hat.

Az a nyomás, amellyel az egyik oldalon lévő oldat nyomja a hártyát végül is.

De szerintem az előző hozzászólásomból ki lehet szűrni.

Tehát egy idő után beáll egy egyensúly ugye.

Az egyik oldalon lesz vmennyi víz, a másik oldalon pedig annál vmennyivel nagyobb térfogatú cukoroldat.

És a cukoroldatnak a hidrosztatikai nyomása lesz az ozmózisnyomás.

az ozmózisnyomás az egy magára hagyott ozmotikus rendszerben nincs jelen,azt nekünk(külső erő)kell kifejteni ahhoz hogy megálljon az oldószeráramlás.(a sejteknél az a normális alaphelyzet, hogy ha a környezet és a sejt között nem zajlik le ozmózis,ezért fontos hogy az infúzió pontosan 0,9 tömegszázalékos sóoldat legyen.

2. nem amire te gondolsz annak szerintem nincsen neve,az a koncentrációkülönbség miatt a hígabb oldat által kifejtett nyomás a féligáteresztő hártyára->ennek a nyomásnak a hatására áramlik át a víz,ozmózisnyomásnak pedig azt nevezzük,amit a hártyára kell kifejteni hogy megálljon az áramlás,így logikus hogy ez a vízáramlás irányával ellentétesnek kell hogy legyen,ergo ezt a töményebb oldaton "keresztül" kell gyakorolni a pemiszermeábilis hártyára.

úgylátom hogy egyre több kérdésed van:D szóval ha ez világos akkor szóljál és mehetünk tovább

"az ozmózisnyomás az egy magára hagyott ozmotikus rendszerben nincs jelen,azt nekünk(külső erő)kell kifejteni ahhoz hogy megálljon az oldószeráramlás.(a sejteknél az a normális alaphelyzet, hogy ha a környezet és a sejt között nem zajlik le ozmózis,ezért fontos hogy az infúzió pontosan 0,9 tömegszázalékos sóoldat legyen. "

Miért ne lenne jelen? Persze sejteknél nem, mert előbb pukkan szét szegény, minthogy beáll az egyensúly.

De annál a példánál amit írtam, igen van:)

Van egy U alakú cső.

Középen benne van a hártya.

Egyik oldalon cukoroldat, másikon víz.

Ha magára hagyjuk, akkor egy idő után beáll egy egyensúly. Úgy fog kinézni, hogy a cukoroldatos szárban magasabb lesz a vízszint, a sima vizes szárban pedig alacsonyabb.

Azért áll be az egyensúly, mert az oldat ozmózisnyomása meg fogja akadályozni a további víz beáramlását.

Tulajdonképpen tök ugyanaz a két dolog.

Vagy azt nézzük, hogy ugyanolyan a vízszint mindkét szárban, és az oldatot nyomjuk vmekkora nyomással (ez az ozmózisnyomás!), hogy megakadályozzuk a víz belépését.

Vagy hagyjuk a rendszert amíg meg nem állapodik, és az oldat hidrosztatikai nyomását nézzük...

Ugyanakkora a kettő.

Ha megnézed az ozmózisnyomás képletét, akkor láthatod te is:)

Szerintem nekem van igazam,azaz egy ozmotikus rendszerben(ahol még nem alakult ki az egyensúly)nincs ozmózisnyomás.Te valószínűleg azért kevered mert ugyan jól gondolod hogy van egy nyomás ami áramlásra készteti a vizet,de ez pontosan ellentétes irányú az ozmózisnyomással(viszont a nagysága ugyanakkora)

Ebből fakad az is amit a végén írtál,hogyha megnézed a képletet akkor láthatod,hiszen a nagysága megegyezik,csak az irányban különböznek,de ezt nem látni a képletben mivel a nyomás skalár mennyiség