A foton anyag? Ha igen mekkora tömeg? Mivelhogy fénysebességen elvileg a tárgyak tömege végtelen!

Elsőnek: a fotonnak a sebességével arányos tömege van. Tehát fénysebességen a fotonnak van egy, elhanyagolható, de létező tömege. Viszont ha meg tudnád állítani a fonton, akkor nem lenne tömege.

Képzeld el inkább úgy, mint egy adag mozgó energiát. Amikor becsapódik, átad némi lendületet, vagyis igazából energiát, de csak úgy a semmiben súly nélküli.

És felejtsünk már el ezt az árnyék dolgot :) Atomi és kvantum szintén, ahol a foton létezik, nem beszélünk árnyékról. Az árnyék az a hely, ahová nem jut foton, vagyis nincs fény. Tehát a fotonnak van árnyéka, ha a belecsapódó másik fotonnal kioltja egymást. Csak éppen ennek a kérdésnek nincs értelme :)

Egyébként ajánlom a figyelmedbe a wikipédiát.

Baleys válasza:

A foton invariáns tömege nulla. Ez egy kísérleti probléma, jelenlegi mérések szerint tömege nem haladja meg m ≲ 10−14 eV/c2 ezt az értéket, és persze a mérés a végtelenségig finomítható. Amenyiben beigazolódik hogy a foton tömege mégsem nulla, akkor ebből következően a foton a vákumban nem pontosan C-vel halad, továbbá a Coulomb törvény nem lenne igaz, vagyis csak véges pontossággal.

Sir honnan van ez az információ, hogy a fotonnak mozgás közben van egy elhanyagolható tömege?

Mi az a foton? Hétköznapi nyelven nem hiszem hogy ezt meglehetne fogalmazni. A foton az gerjesztett elektromágnes kölcsönhatás legkisebb kvantált egysége. "Az elektromágneses kölcsönhatás közvetítője és a fény és a többi elektromágneses hullám minden formájáért ez a részecske felelős." Egy rakat töltés jellegű tulajdonsága nulla, míg vannak amik nem nullák. Spinje 1, és annak két állapota lehetséges. Alapvetően csak elektromosan töltött részecskékkel hajlandó kölcsönhatni. Nincs bomlási ideje, vagyis egy foton végtelen ideig létezik. Egy foton 3 folytonos paraméterrel írható le. A fotont a bozoknok közé sorolják ami a közvetítő részecskék "családja" ide tartoznak még a Z,W bozon és a Gluon.

A foton egyszerre mutat részecske és hullám tulajdonságot.

Például a fény interferencia akkor magyarázható ha a fotont hullának tekintjük, (mgj. ez akkor igaz ha a kétrés kíséretet úgy végezzük hogy a foton kibocsátás, és a detektor közt nem hajtunk végre extra észlelést, amennyiben ezt megtesszük a foton azonnal részecskeként viselkedik) míg pl. a fekete test sugárzás leírásához a fotonnak részecske ként kel viselkedni, és csak kvantál energiamenyiségeket hordozhat.

A kvantummechanikában a hagyományos szemlélet egyáltalán nem használható, pl.: nincs olyan hogy egy részecske itt van A pontban, csak azt mondhatom hogy A pont valamilyen környezetében található X%-os valószínűséggel, és valamilyen v sebességgel mozog y% valószínűséggel.(Heisenberg határozatlanság) A kvantummechanikában minden részecske mutat hullám, és részecske tulajdonságot.

Ez már csak feltevés de egyes elméleti kutatások szerint minden részecske alapvetően 0 nyugalmi tömeggel rendelkezik, és bizonyos részecskék mint a barion ill lepton töltéssel rendelkezők a Higgs mezővel való kölcsönhatás folyamán nyernek tömeget, míg a foton nem hat kölcsön ezzel a mezővel, ezáltal neki továbbra is 0 az invariáns tömege.