Mi fogott meg a kémiában? Miért szeretted meg?

A komplexivitás. Az, hogy egyszerre kell érteni és tudni beszélni "a makorszkópikus és a mikroszkópikus világ" nyelvén is.

A kísérletek, a megértés és a felfedezés lehetősége, öröme.

Hmm... érdekes kérdés. Hetedikes koromban, október környékén feltette a tanárnő a kérdést, hogy ha indul szakkör, ki venne részt rajta? Feltettem a kezem, mert amiket addig órán csináltunk, azok mentek. Egyszerű százalékszámítás volt az egész (tömegszázalék, stb.). Szorgalmasan jártam szakkörre, és elindultam a Hevesy versenyen is. Mire észbe kaptam, megnyertem az országos döntőt is.

Nem tudom, hogy szerettem meg, valahogy ösztönösen szerettem, és volt benne sikerélményem is. Persze szeretem a kísérleteket, és minél látványosabb, annál jobb. Nyilván az is közrejátszhat a dologban, hogy nagyon jó tanárom volt, és én pedig nagyon reálos beállítottságú vagyok.

Mindig érdeklődtem a tudományok iránt, mint a fizika, kémia, elektronika, informatika. A kémiát a középiskolai kémiatanárom szerettette meg velem igazán, de már előtte is imádtam kísérletezni, amatőr labort is berendeztem otthon. Végül választani kellett egy szakmát, amit egész életemben űzni szeretnék, és nem a kémia lett az, később pedig már nem volt időm újra jobban belemélyedni.

Mitől szerettem meg már a kezdetektől? Számomra kiskoromban nagyon misztikus világ volt ez, a kémcsövekkel és lombikokkal, különböző vegyszerekkel. Órákig bámultam a felszerelés katalógust, keresgélve, hogy milyen eszközöket szeretnék a saját laboromba.

Tehát szerintem a kémiát vagy imádja valaki, vagy nem. Nem ismerek senkit, aki később szerette meg.

Én a számolás részét szerettem. Szinte minden példát meg tudtam oldani és büszke voltam rá. Persze megdolgoztam érte, heti 20-30 példát oldottam meg. Először még nehéz volt, de aztán ráéreztem a logikára és egyszerűen megoldottam a példákat. Sajnos a tanulós rész nem mentek, a szervetlen kémiát nagyon nem szerettem, mert lexikális az egész. A szerves kémiában voltak logikus részek, azt szerettem.

Hogy neked mi adhat ihletet: példamegoldás, ha neked megy a legjobban az sztályban, vagy ha büszke lehetsz arra, hogy mindig tudod egy kísérlet során, hogy mit látunk, és miért történik úgy.

Kémiát megszeretni? Azt a büdös, bonyolult, érthetetlen vacakot? Egy rémálom az egész. Agyon vagy komplikálva, nehogy már egy is nő megértse. Na és azok a számítások!

Egyszer feltett a tanár egy kérdést nekem, hogy mi a különbség a hidrogén, meg a nitrogén között. Néztem mint a moziban. Hát azt tudom, hogy a levegőben van hidrogén, meg a vízben is. De hogy mi a fene a nitrogén? Jó, már tudom, hogy az a szárazjég. De mi az? Nem fém, nem ásvány. Hanem..?

Á, túl bonyolult, túl összetett, túl fárasztó. Nem nekem való.

szőke nő

Azért kérdezte a tanár, mert nyilván fel volt adva, hogy x oldalt olvassatok át, tanuljatok meg. A kémia nem olyan, mint egy verselemzés, hogy lehet többféleképpen értelmezni, hanem le kell ülni, és elolvasni az anyagot.

Aki tehát a fáradságot sem veszi, és még szövegértési problémái is vannak, az mindig küzdeni fog a kémiával, de úgy általában az összes tantárggyal is.