A bolygók értelmetlenül keringenek a Naprendszer körül?

"a nagy méretű tárgyak vonzzák egymást, mint két mágnes, ezt a jenelséget úgy hívják, hogy gravitáció."

A gravitáció nem csak a nagyméretű tárgyaknál működik...

akár hiszed, akár nem, neked, nekem, de még egy porszemnek is van gravitációja, csak kisebb, mint egy bolygóé.Ha egy testnek van tömege, akkor gravitációja is van.

Visszatérve a kérdésre, engem is nagyon érdekel az Univerzum. Az, hogy a Föld, meg az összes többi bolygó az univerzumban kering a csillagja körül, az azért van, mert a csillagja vonzza a bolygót. Azért vonzza, mert nagyobb tömegű és, ezért nagyobb a gravitációja is. És igen, a mi 9 bolygónk a Nap melléktermékei, de olyan értelemben, hogy a Nap nélkül nem jöhettek volna létre. Amikor kialakult a nap, akkor odavonzotta a port, kőzeteket maga mellé és azok egybeálltak. Amikor majd a Nap felfúvódik vörös óriássá (nagyon soká lesz még), akkor egy idő után ki fogja lökni az anyagát az űrbe és ezzel vége lesz a mi rendszerünknek, de ebből az anyagból egy új rendszer jön létre.

A Naprendszer kialakulása

A csillagászat történetében először tisztán elméleti úton próbálták a Naprendszer keletkezését megmagyarázni. Az első elméletet 1644-ben Descartes állította fel, majd a későbbiek folyamán többek között Kant, Laplace, Jeans és Hoyle is foglalkozott a problémával. A teóriákat négy különböző típusba sorolhatjuk:

I. A Nap és a bolygók egyidőben, ugyanazon folyamat eredményeképpen, a csillagközi anyag egy-egy ugyanazon felhőjéből egyszerre alakultak ki. (Kant, Laplace, Roche, Hoyle)

II. A Nap már kész csillag volt, amikor a bolygók anyagát por és gázfelhő formájában a csillagközi térből befogta. (Smidt)

III. A Nap eredetileg kettős csillag volt, és az egyik komponens valamilyen ok következtében darabokra hullott, s ebből a törmelékből keletkeztek a bolygók. (Lyttleton)

IV. Egy csillag túlságosan megközelítette a Napot, ennek hatására a Napból vagy csillagból anyagfelhő vált le, s ebből később bolygók jöttek létre. (Woolfson)

A III. és IV. számú elméletet cáfolják az utóbbi évek méréseinek eredményei, mely szerint a bolygókon és a csillagközi anyagban a deutérium-hidrogén arány ugyanakkora, míg a Napon ennél lényegesen kisebb. Smidt elgondolása, a gázfelhő befogása elméletileg lehetséges, azonban igen kis valószínűséggel történik meg. A Naprendszer kialakulásának magyarázatára az I. elmélettípus a legvalószínűbb. Ezt nebuláris vagy ködelméletnek szokás nevezni. Ezek közül is a legkevesebb ellentmondást Hoyle elmélete tartalmazza. Eszerint a Naprendszer csillagközi gáz- és porfelhőből alakult ki. A felhő tömege megközelítőleg egy Naptömeg volt, és saját gravitációs tere húzta össze. A felhő az összehúzódás következtében egyre gyorsabban forgott, belapult, majd egyenlítője mentén megindult belőle az anyagkiáramlás. A levált gyűrű magával ragadta az anyaghoz tapadt, hajlékony rugóként viselkedő mágneses erővonalakat, melyek megnyúltak és feltekeredtek a Napra. Ez egyrészt lassította a Nap forgását, másrészt gyorsította a levált gyűrű forgását. Az egyre gyorsabban forgó gyűrű részecskéi kidobódtak a Nap környezetéből, s így megindult a gáz lassú áramlása kifelé. A Nap közelében lévő szilárd halmazállapotú anyagrészek az itt uralkodó kb. 1000 K hőmérsékleten megtartották halmazállapotukat, a kifelé áramló gáz nem tudta magával ragadni. Ezek a Nap körül keringő szilárd anyagok folyamatos összetapadása, ütközése során jöttek létre a Föld típusú bolygók. A Napból kiáramló gáz hőmérséklete kifelé haladva egyre csökken, majd elegendő távolságra érve a gáz megfagy, és kisebb-nagyobb szilárd testek kondenzálódnak ki belőle. Ilyen testek sorozatos összeütközése és összetapadása következtében alakultak ki a Jupiter típusú bolygók.

A Hoyle-féle elmélet szerint a jelenlegi megfigyelésekkel megegyezően a bolygók csaknem egy síkban, egy irányban keringenek. A Nap lassan forog, hiszen forgási energiájának egy részét a bolygóknak adja át, továbbá két bolygótípus alakult ki. Ez tehát az az elmélet, amely jelenleg a legjobban megmagyarázza a Naprendszer ismert sajátosságait, és a legkevesebb ellentmondást tartalmazza.

Az egész Naprendszer egy hatalmas anyagfelhőből keletkezett. Jóval nagyobb volt, mint a jelenlegi rendszer, és az összeomlása során kezdett el pörögni. Ma is léteznek ilyen rendszerek, amelyek a keletkezés különböző stádiumában tartanak - szerintem a legszebbek a "Teremtés Oszlopai": feltétlenül nézd meg!

De van olyan is, ahol a napok még nem lobbantak be, és az egész rendszer csak nagyon halványan izzik, ahogy éppen összeomlik és ettől felmelegszik.

...de gondolom, te arra vagy kíváncsi, hogy ennek az egésznek mi a célja?

Nos: SEMMI.

Célja azoknak az élőlényeknek van, amelyek már valamilyen szinten képesek gondolkodni. Minden más csak történik a világon.