Mi a különbség a véletlen és a szabad akarat között?

Bocsánat, javítás:

*persze tényleg definíció kérdése a dolog. De azért nézzünk meg EGY példát.

Kedves 20:00, te pontosan felcserélted az én definícióimat. Ahogyan én a szabad akaratot határoztam meg, te úgy definiáltad a véletlent, és fordítva. Nem tudom, melyikőnknek van igaza, ha mutatsz erről egy egzakt leírást, akkor hiszek neked. De azért hadd kommentáljam a hsz.-eidet.

""Tegyük fel, hogy a világunk determinált, azaz előre kiszámítható, ha úgy tetszik, előre el van rendelve benne minden. Ebben az esetben nincs szabad akarat"

Ebben az esetben vagy van, vagy nincs szabad akarat."

Kérlek, mutasd be nekem azt az esetet, amikor a világ determinált, ÉS van szabad akarat. Mert számomra a kettő pontosan egymás ellentéte, azaz kizárják egymást. Ahol világosság van, ott nem lehet sötétség.

""Ezzel szemben véleményem szerint a véletlen lehetséges egy determinált világban"

A véletlen esemény olyan esemény, aminek nincs oka."

Nem. Ez pontosan a szabad akarat definíciója. Az, hogy én szabadon döntök, hogy moziba menjek, vagy munkába, pontosan olyan esemény, aminek nincs oka. Én hozom létre a jövőt, és ez előre kiszámíthatatlan. Ettől van szabad akaratom. Ha determinálva lenne a jövő, vagyis pl. csak munkába mehetnék, akkor az akaratom is determinálva lenne, azaz lenne akaratom, de nem szabad.

De mondom, másképp definiáltuk a fogalmakat elejétől fogva.

A véletlenen én mást értek mint te. Véletlen lehet pl. egy véletlen egybeesés. Pl. Véletlenül kétszer egymás után 6-ost dobtam. Ez lehet igaz egy determinált és egy nem determinált világban is. Ugyanis a két dobás között semmiféle összefüggés nincs, tehát véletlen. De értem én, hogy te hogy érted. :) Egyről beszélünk, csak pont ellentétesen definiáljuk a fogalmainkat.

"A determinizmus azt jelenti, hogy minden, ami történt, szükségszerűen történt, azaz valamilyen ok következményeként."

Eddig oké.

"A determinizmus egy olyan világot tár elénk, amiben nincs véletlen. Fogalmi képtelenség egyszerre állítani a determinizmust és a véletlen meglétét."

Még egyszer mondom, te a véletlent definiálod azzal, amivel én a szabad akaratot.

""mondhatjuk, hogy véletlenül nem esett a fejemre a cserép"

Mondhatjuk, ahogy mondhatjuk azt is, hogy én vagyok Napóleon. Az, hogy "mondhatjuk", hogy én vagyok Napóleon, és az, hogy én ténylegesen Napóleon vagyok, két különböző eset."

De honnan tudod, hogy melyik az igaz eset? Most éppen két hipotézisről beszélünk, ami tudományosan jelenleg bebizonyíthatatlan, nem tudjuk, melyik verzió a helyes.

"Ha a fizika meg tudja magyarázni, hogy miért nem esett a fejedre a cserép, akkor nem véletlenül nem esett, hanem törvényszerűen."

Itt tűnik ki ténylegesen, hogy másképp használod a véletlen fogalmát, mint én. Ugyanis én azt mondom, hogy ami törvényszerű, az attól még lehet véletlen. Lehet törvényszerű, hogy kétszer egymás után 6ost dobtál (súrlódás, lendület, sőt még a te lelkiállapotod is törvényszerű, azaz determinált ebben az esetben), de a véletlen maga az egybeesés, vagyis hogy a dobásoknak EGYMÁSHOZ nincs közük.

"Ha mondjuk eldobsz egy követ, és az ahelyett, hogy leesne, fölfelé kezd esni, akkor az nem a fizikai törvényekkel összhangban történik, tehát véletlen."

Nem véletlen, egyszerűen csak nem törvényszerű.

"De általában a véletlen kérdése nem ebben a formában szokott felmerülni, hanem a kis részecskék világában. Ott az a kérdés, hogy amikor egy fizikai törvény azt írja le, hogy bizonyos valószínűséggel ez történik, bizonyos valószínűséggel meg az (a szubatomi részecskék világában ui. ilyen törvények vannak), akkor ez azért van-e, mert tényleg véletlenül (ok nélkül) történnek a dolgok így vagy úgy, vagy pedig van ott is törvény, csak mi nem látjuk."

Most hogy mondod, lehet, tényleg így fogalmaznak a kvantumfizikusok. De én más értelemben használtam a véletlen fogalmát.

""De tegyük fel, hogy nincs determináció, hanem szabad akaratom van. "

Én úgy mondanám: tegyük fel, hogy nincs determinizmus ÉS van szabad akarat. Mivel a kettő között nincs diszjunkció."

Ismételten kérnélek, hogy mondd el: Melyik az az eset, amikor van determináció, és ugyanakkor szabad akarat is?

""Ugyanakkor véletlenül történt, hogy nem esett a fejemre a cserép. Ez azt jelenti, hogy bár dönthettem volna úgy h gyorsabban sétálok (és akkor pont a fejemre esik), de mivel nem láttam az alternatív jövőket, így bármelyik eset megtörténte véletlen, mondhatni kétesélyes dolog volt. "

Ebben az esetben a "véletlenül" egy másik értelmét használod."

Pontosan ezt az értelmét használtam mindvégig a kommentemben. :)

"Ha van szabadság, de nincs véletlen, akkor az, hogy jókor léptél és nem esett a fejedre a cserép, szerencse, mert álvéletlenül pont így történt, azaz álvéletlenül helyes döntést hoztál, ráhibáztál a helyes időzítésre."

Ha álvéletlenül hoztam döntést a te véletlen-definíciód szerint, akkor mégsincs szabad akaratom, igaz?

""tudományosan JELENLEG egyik sem bizonyítható szerintem"

Nemcsak szerinted, hanem ténylegesen nem bizonyítható, és nem jelenleg, hanem semmikor, mivel definíció szerint van így."

Nagyon sok dolog van, amiről korábban nem hitték volna, hogy a tudomány nem fog foglalkozni, azóta mégis ezt teszi. Ilyen pl. pontosan az atomok és részecskék világa. De pl. Isten is: Isten vagy létezik vagy sem (a tudomány szemszögéből ez semleges kérdés), de nem húzhatsz rá olyan definíciót, hogy őt elvileg sem lehet bizonyítani soha. Isten ha létezik, akkor ő a saját definíciójaként létezik, a maga valóságában: ezért nem értettem soha, hogyan tudná őt definiálni az ember. Vagy akár a szabad akaratot, akár a véletleneket, determinációt, stb. Ezek olyan dolgok, amelyekről még nem egészen tudjuk, mik, de később a tudomány megértetheti velünk. A definíció nem tartalmazhatja azt, hogy ezeket eleve nem lehet megérteni.

"Ugyanis egyik tudomány sem foglalkozik ezzel a kérdéssel. Márpedig tudományos bizonyítás csak tudományokban történik."

Nem tudhatod, hogy pl. 200 év múlva mivel fog foglalkozni a tudomány.

""Ha ez nem lenne vizsgálható tudományosan, akkor nem is létezne tudomány."

Szerintem összetéveszted a tudományos állításokat azok interpretációival."

Ezt nem tudom hogy érted. A tudomány arra enged következtetni, hogy minden csak valószínű, semmi sem tény. Ezzel tudsz vitatkozni? És ha ez igaz, attól még létezik tudomány, nem?

""Ha determinizmus van, akkor úgymond már az ősrobbanásból következik, hogy én most milyen számokat írtam le és dobtam."

Ez pontosan így van."

Ebben az esetben hogyan létezhetne szabad akarat?

"Szerintem hasznos definíció az, hogy véletlen az az esemény, ami nem szükségszerűen következett be és nem szabad cselekvés. Röviden: véletlen esemény az, aminek nincs oka."

Ezzel a definícióval az okfejtésed logikus, de sajnos azt sehogy sem értem, hogy hogyan fér bele a szabad akarat egy determinált világba.

Az én véletlen-definícióm eléggé más: Ha két fogalom közötti korreláció csak látszólagos, akkor nevezzük az eseményt véletlennek.

Példa:

Én tippelek, hogy 6-ost fogok dobni, és tényleg 6-ost dobtam. Az emberiség legnagyobb része, melybe én is beletartozok, azt mondjuk, hogy a tipp és a megtörtént esemény egyezősége VÉLETLEN. Nincs összefüggés közöttük. Ez akkor is igaz, ha determinált a világ, akkor is, ha nem. Ha viszont én úgy tippelek, hogy utána DIREKT úgy állítom a kockát, hogy a 6-os oldalára álljon, akkor a kettő közötti összefüggés NEM VÉLETLEN, pontosan azért, mert DIREKT így csináltam.

Tehát röviden és tömören: A te "véletlen" fogalmad ellentéte a törvényszerűség; az én "véletlen" fogalmam ellentéte a szándékosság. Ezért beszéltünk el mindvégig egymás mellett. :)

De a szabad akaratra nagyon kíváncsi vagyok, hogy hozod be a képbe, a te "szabad akarat" definíciód szerint.

Bocsi, még egy javítás:

*Nagyon sok dolog van, amiről korábban AZT HITTÉK, hogy a tudomány nem fog foglalkozni, azóta mégis ezt teszi.

Na, aki még számolgatni akar a dobókockás példákat illetően, az ne olvassa el ezt a választ. :)

Az első sorozatot én találtam ki, míg a második volt a valódi dobássorozat. Többször dobtam benne 3-szor ugyanazt a számot, ezért is érdekes a dolog, de ez a helyzet. :)

"Mi az az "egzakt leírás", és mit "cserélek fel"? Nem cserélek fel semmit."

A véletlen egzakt leírásáról beszélek.

Egyébként vettem a fáradtságot, és megnéztem a már besárgult lapú szinonima szótárban a véletlen fogalmát. Mindkét jelentése használatos (ahogyan te is, meg ahogyan én is definiálom, tehát egyikőnk se hülye, mielőtt azt hinnéd). Egyik jelentése az, hogy nem szándékos, nem akart, önkéntelen. Másik jelentése a nem várt, a talán bekövetkező, esetleges esemény. Nyilvánvalóan látszik, h az első definícióját használtam én, a másodikat te. Az első definíciója összefér a determinisztikus világképpel, a másik nem.

Egyébént - nem mintha sokat vetne a latba - nem tudom, nézed, nézted-e a Dr. House sorozatot. Ha igen, akkor tudhatod arról a szereplőről, hogy az ő elmélete az hogy minden racionális, illetve mindennek van oka. ÉS emellett véletlenek előfordulnak. Tehát nyilván nem abban az értelemben használja a véletlen fogalmát mint te, és a legtöbb ember is így gondolkodik.

""Kérlek, mutasd be nekem azt az esetet, amikor a világ determinált, ÉS van szabad akarat."

Mondtam már, hogy ezt leírja többek között Spinoza, Kant, Leibniz, Schopenhauer és még tetszőlegesen sokféleképpen elképzelhető, csak kreatívnak kell hozzá lenni."

Mondj rá egy esemény példát, mint amilyent én említettem (tetőcserepes példa), hogy el tudjam képzelni. Mert én még mindig úgy vélem, hogy ha az egyik létezik, akkor a másik természetszerűleg nem létezik, ugyanúgy mint a fény és a sötétség viszonya.

"Az, hogy én moziba megyek és nem munkába, az egy olyan esemény, aminek "oka" az, hogy moziba akartam menni és szabad voltam. Ez a tettem egy szabad tett, melynek "oka" a szabadságom."

Ez így érthető, de ugye az számodra is világos, hogy nem a szabadságomból következik az, hogy moziba mentem? A szabadságból nem ez következik, hanem az, hogy BÁRHOGYAN dönthetek a kettő közül, mivel szabad vagyok. Ha a világ determinisztikus, és már az ősrobbanásból következik, hogy én a moziba fogok elmenni, akkor egész egyszerűen nincs szabad akaratom. Ugyanis mitől "szabad" a szabad akarat? Hát a körülményektől. Márpedig, ha egy determinisztikus világban élünk, akkor a körülmények határozzák meg az akaratomat, és nem én. Így tehát az akaratom nem szabad, hanem kényszerített. A szabad akarat nem jelent mást, mint hogy te magad határozod meg a jövőt, ami előre nem volt elrendelve. Még merészebb kifejezéssel a szabad akaratoddal új világot teremtesz.

"Eléggé félrevisz ez a "kiszámíthatatlanság"-vita, ugyanis a kiszámítás egy megismeréssel kapcsolatos téma, és mi arra vagyunk kíváncsiak, hogy mik a tények, nem arra, hogy mi "számítható ki" róluk."

Itt az elvben való kiszámíthatatlanságra utalok. Magyarán nem azért kiszámíthatatlan a szabad akarat által létrejött jövő, mert béna vagyok, hanem azért, mert elvileg sem lehet kiszámítani.

Megpróbálom szemléltetni még jobban a szabad akarat problémáját. Szerinted a rabszolgáknak van szabad akaratuk? Ha úgy vesszük, dönthet a szolgaság és a szökés között, ha leegyszerűsítjük a helyzetet. Ha a döntés kiszámíthatatlan, azaz megjósolhatatlan, hogy hogyan fog dönteni, akkor valóban szabad akarattal döntött. De ha marad rabszolgaságban, akkor a további cselekményei már kényszercselekmények, azaz előre kiszámíthatók, vagyis determináltak. Ugyanis nyilván azt fogják tenni, amit a gazdájuk mond nekik.

"Egy olyan világban, ahol szabad akarat is van és determinizmus is, ott pl. elvben minden kiszámítható, ami nem változtat azon, hogy van szabad akaratunk."

Még egyszer kitérek rá: Mi az hogy szabadság? Mitől vagy szabad? A körülményektől? Más emberektől? Az okoktól? Mégis mitől? Ezt nagyon fontos lenne tudni ahhoz, hogy bármiféle konklúziót levonjunk a szabad akarat és a determinizmus kapcsolatáról.

Ha determináció is van meg egyben akaratuk is van az embereknek, az semmiképp sem lehet szabad. Ugyanis ekkor függő akaratról beszélünk. Az akaratodat meghatározzák a körülmények, előre kiszámítható, hogyan fogsz dönteni. Ez tehát nem szabad akarat, ugyanis mitől lenne szabad?

"Nem attól vagy szabad, hogy elméletileg mi kiszámítható, hanem attól vagy szabad, hogy a tetteid nem csupán fizikai törvények által meghatározott természeti történések, hanem a te szabad tetteid."

Mitől szabad, és mitől nem szabad egy tett? Mondanál mindkettőre példát? Ezek után össze tudod hozni a szabad akaratot a determinációval?

"A két esemény FÜGGETLEN. Ennek semmi köze a véletlenséghez. A világon senki sem érti véletlenen a függetlenség statisztikai fogalmát, ami egy másik fogalom."

A két esemény egymástól valóban független, de az EGYEZŐSÉGÜK a véletlen. A két fogalom nem teljesen azonos, ugyanis a független az független, azonban a véletlen, az egy olyan függetlenség, amely ÚGY TŰNIK, mintha függőség, korreláció lenne két dolog között. Tehát a véletlen valamivel többet fejez ki, mint a független.

Pl. Egyszer tippelek, hogy 6-ost fogok dobni, és tényleg 6-ost dobtam. Akkor azt mondom, hogy ez összefüggőnek látszó függetlenség, egy szóval véletlen.

De tegyük fel, hogy egymás után 50-szer találom ki, hogy mit fogok dobni. Ekkor minden normális ember így fogalmaz: "Ez nem lehet véletlen." Hiszen vagy van jövőbe látó képességem, vagy DIREKT, azaz SZÁNDÉKOSAN úgy ejtettem le a kockát, hogy az mindig olyan számot mutasson, mint amit előtte kimondtam. De természetesen a "nem lehet független" kifejezés is ugyanúgy helyes, de azért valljuk be, ezt senki nem így mondaná.

""De értem én, hogy te hogy érted. :) Egyről beszélünk, csak pont ellentétesen definiáljuk a fogalmainkat."

Nem. Te a véletlent zavarosan definiálod, a szabadságon pedig a véletlent érted."

Egyáltalán nem zavaros a véletlen-definícióm; a kommentem végén le is írtam: "Ha két fogalom közötti korreláció csak látszólagos, akkor nevezzük az eseményt véletlennek."

Ha tehát véletlenül pofon vágom a húgomat, akkor ő lehet, hogy azt hiszi, hogy szándékos volt, azaz korreláció van az akaratom és a tettem között LÁTSZÓLAG. De mivel valójában nincs korreláció, azaz összefüggés az akaratom és a tettem között, ezért mondom azt, hogy véletlenül ütöttem meg. Ez egy teljesen hétköznapi használata a véletlen fogalmának, semmi kínai sincs benne.

A szabadságon pedig nem értek mást, mint a környezettől, az okoktól való függetlenséget. Aki szabad, az olyan, mint aki teljesen tiszta lappal indul, tehát teljesen új világot teremt. Az új világ pedig nem következtethető ki a korábbi világból, azaz nem szükségszerű, nem determinált.

""Még egyszer mondom, te a véletlent definiálod azzal, amivel én a szabad akaratot."

Csak hát az a probléma, hogy ez a részedről egyszerűen HIBA. Mondjuk nagyot nézne az a részecskefizikus, aki véletlenül hisz a véletlenben ("koppenhágai interpretáció"), hogy akkor szerinted az elektronok nyüzsgése voltaképpen szabad cselekvés."

A szinonima szótár szerint a véletlen mindkét jelentése használatos, és ezekben a mély kérdésekben tűnik ki, hogy ezek nem igazán férnek össze egymással. Egyébként meg a részecskéknek sok fajta leírása van, és talán nem is lenne olyan abszurd egy "szabad részecskék"-ként elnevezett új interpretáció.

"Ami törvényszerű, az nem véletlen. Definíció szerint. Neked értelmező kéziszótárra van szükséged, nem logikaelméleti vitákra."

Jelentem, megtaláltam az értelmező kéziszótárt, és teljes mértékben igazam volt. Az érdekes az egészben, hogy neked is. :)

De ez csak amiatt lehet, mert a hétköznapi véletlen-fogalmak között nem találunk ellentmondást, míg ha mély filozófiai vagy tudományos dolgokról vitázunk, nagyon fontos a helyes megválasztása a véletlen definíciójának.

""De én más értelemben használtam a véletlen fogalmát."

Kérdés, hogy az téved-e, aki egyedül megy az autópályán a több száz másik autóval szemben, vagy a több száz, aki dudálva, villogva kerülgeti."

Azt nem mondtam, hogy egyedül használom ezt a definíciót. Sőt, te tartozol a kisebbséghez, de hát mit számít ez egy tudományos vitánál?

""Ismételten kérnélek, hogy mondd el: Melyik az az eset, amikor van determináció, és ugyanakkor szabad akarat is?"

Leibniz, Spinoza, Kant, Schopenhauer, meg talán Davidson is. Sőt, esetleg Unger is? Ez nem biztos."

Nem személyneveket kértem, hanem hogy szemléltesd egy példán keresztül, hogy valaki szabad akaratból dönt, miközben determinisztikus a világ.

"A részecskékkel és atomokkal a tudósok, mióta van tudománynak nevezhető valami, folyamatosan foglalkoznak, szóval ez nem túl jó példa."

Jó, mondok más példát. Például a pszichológia elismert természettudomány. Mégis sok kérdéskörével egészen a 19. század végéig csak a filozófusok foglalkoztak. Ez is pont azt bizonyítja, hogy filozófiai kérdésekből lassan, előbb-utóbb lehetnek természettudományos, vizsgálható kérdések is.

Tehát az, hogy szerinted se a véletlen, se a szabad akarat, se Isten nem vizsgálható tudományosan sohasem definíció szerint, az csak a te szűklátókörűségednek a bizonyítéka. Ugyanis ha ezek közül bármelyiket meg tudjuk figyelni a jövőben, akkor eredetileg egész egyszerűen rossz definíciót használtunk. Olyan dolgokat, amikről nem tudjuk, hogy van-e, nagyon káros lehet definiálni, főleg olyképpen, hogy az soha nem is lesz bizonyítható.

Vegyük pl.-nak az agnosztikusokat. Szerintük Isten definíció szerint nem bizonyítható sohasem. De tegyük fel, hogy Isten egyszer csak úgy megjelenik, ekkor nyomban kiderül, hogy az agnosztikusok rossz definíciót használtak.

A tanulsága a dolognak az, hogy csak olyan dolgokat szabad definiálni, amiket az ember kreál össze, például matematikai fogalmak. A matematikában nagyon sok szerepe van a definícióknak, de a valóságban létező dolgokat nem az emberek definiálják, hanem azok már alapból definiálva vannak valami vagy valaki más által.

"A kérdés nem az, hogy a tudomány fejlődik-e és mennyit. Ugyanis bármennyit fejlődik a biológia, nem fog az elbirtoklás fogalmával foglalkozni."

Vannak fogalmak, amiket egyszerűen nem tudsz ilyen triviálisan besorolni. Pl. a 19. században még szent meggyőződésük volt a fizikusoknak, hogy a világ determinált, és a (te definíciód szerinti [ami szintén helyes]) véletlenszerű eseményekkel soha nem fog foglalkozni, mert azok csak a mesékben léteznek. A 20. század fizikája azonban megmutatta nekünk, hogy a véletlenszerűségnek nagyon is sok köze van a fizikához. Ha van egy adott fogalom (pl. véletlen, szabad akarat), amit ma még nem vizsgál egy tudománykör, az nem jelenti azt, hogy később nem fogja. De amúgy is, én általánosan a tudományról beszéltem, és nem a fizikáról. Tehát az is lehetséges, hogy a szabad akarat és a véletlen körül egy teljesen új tudománytárgy jelenik meg.

"Egy tudományt sem tudsz mondani, aminek TÁRGYA az, hogy van-e véletlen."

Mint említettem, ami korábban filozófia volt, az később lehet tudomány.

""Isten ha létezik, akkor ő a saját definíciójaként létezik, a maga valóságában: ezért nem értettem soha, hogyan tudná őt definiálni az ember."

Hát akkor most definiálom neked: ő az egyetlen szubsztancia (Spinoza). Vagy ő az első mozgató, a magát gondoló gondolat, a Legboldogabb (Arisztotelész). Vagy ő az abszolút jó (sokan). Stb. stb. stb.

Istent lehet definiálni, mint ahogy mindent lehet, a baj inkább az szokott lenni, hogy túl sok definíciója van. Ezt a problémát már régen észrevették, megjelentek rendszerezési kísérletek már a 4. századtól."

Pontosan ez a baj, hogy definiálják. Definiálni csak azt lehet, amit te teremtesz. De mivel elvileg nem az ember teremtette Istent, ezért értelmetlen Istent definiálni. Ez pontosan ugyanolyan, minthogy a hollót is definiálhatod így rosszul, hogy fekete madár. Mert mi van ha látsz egy fehér hollót? Hát csak az, hogy rosszul definiáltad a hollót, mert valójában nem is neked kellett volna definiálnod, mert a természet, a valóság már megtette helyetted.

""de később a tudomány megértetheti velünk."

Melyik tudomány? Mert olyan, hogy "a tudomány", olyan nincs. Van fizika, kémia, biológia, matematika, jogtudomány, politológia, szociológia, pszichológia, sőt, asztronómia, gasztronómia és ilyesmik. Melyik fogja megmondani, hogy "mi" a szabad akarat?"

Tudományágak nap mint nap keletkeznek. Én személy szerint el tudom képzelni a fizikán vagy a pszichológián belül, de elképzelhető hogy egy teljesen úgy tudományterületet nyitnak erre. A lényeg hogy az a fajta definíció h a szabad akarat vizsgálhatatlan, egész egyszerűen hülyeség, mert nem tudhatod előre.

"Egyébként az a kérdés, hogy "mi a szabad akarat?" kb. a legérdektelenebb, amit fel lehet tenni, mert mindenki első kézből ismeri, szóval különösebb magyarázatra nem szorul."

Azt hittem értem, de te valami miatt másképp magyarázod a fogalmát, amit még mindig nem mutattál be nekem egy példán keresztül.

"Inkább azon szoktak menni a viták, hogy a szabad akarat végső soron illúzió-e vagy valóságos cucc."

Ha illúzió, akkor egész egyszerűen nem létezik. Ilyen egyszerű.

""Nem tudhatod, hogy pl. 200 év múlva mivel fog foglalkozni a tudomány."

A fizika 200 év múlva fizikával fog foglalkozni, a halbiológia pedig halbiológiával."

Mint említettem, a határozatlansági reláció megjelenése előtt pár évtizeddel még határozottan blődség lett volna annak a gondolata is, hogy a fizika valaha is ilyesmivel fog foglalkozni. Ugyanis hát a fizika definíciója az előre kiszámítható dolgok tudománya, és lám, a kvantumfizika pont ellentmond ennek a definíciónak.

""A tudomány arra enged következtetni, hogy minden csak valószínű, semmi sem tény."

Micsoda?"

Bizony. Nem tudtad?

Hiszen minden fizikai, kémiai, biológiai rendszernek az alapja a részecskék világa, amely jelenlegi tudásunk szerint megjósolhatatlan, azaz nem szükségszerű, nem törvényszerű. A makroszkopikus világban csak ezen bizonytalan részecskék összessége jelenik meg, és statisztikailag tudjuk őket vizsgálni, magyarán ha nagyon mütyürke is, de van egy halvány esélye, hogy a makroszkopikus világban is megjelennek furcsaságok, pl. átmész a falon.

De, hogy belemennénk a részecskefizikába, anélkül is tudnod kellene, hogy a tudomány hogy működik. Pontosan a tudomány működéséből következik, hogy semmi sem tény, csak valószínű. Ugyanis a tudomány úgy működik, hogy felállítasz egy hipotézist, és ha az egyezik a valósággal, akkor megtartod. És lehet, hogy elég sokáig egyezik, míg meg nem látsz valami különbséget a valóság és a modell között. Épp ezért minden modell helyessége csak valószínű, és sohasem tény.

Egyszerű példa megint: A tudomány mondhatná azt, hogy minden holló fekete. Ezt nem lehetne bebizonyítani sohasem, ugyanis ehhez a világ összes élő és valaha élt hollóját szemügyre kéne vennünk. Tehát ez csak valószínű, de nem tény (mint minden más a tudományban). A tény csak a cáfolat lehet, pl. mutatnak 1 db fehér hollót, ezzel 100%-osan megcáfolták a tudomány eredeti állítását.

"Egy korreláció sohasem látszólagos (ha nem érted miért, akkor vegyél elő egy statisztika tankönyvet és nézd meg a korreláció fogalmát)."

Az előbb a szinonimaszótárra hivatkoztál, most meg a statisztika könyvre. Az előbbit te se nézted meg, így nem merném rá a fejemet tenni, hogy az utóbbit tényleg egy statisztika könyvből veszed.

De azért hadd mondjak példát egy lehetséges látszólagos korrelációra. Azt mondjuk, hogy a testek tömege és gravitációs vonzóereje között összefüggés (korreláció) van, ugyanis minél nagyobb az egyik, annál nagyobb a másik. De a mai napig kérdés, hogy valós vagy látszólagos-e ez a korreláció. Jelenleg a CERN-ben pont azt kutatják, hogy feltehetőleg a testek tömegét egy Higgs-bozon nevű részecske okozza. Ha ez tényleg így van, akkor lehetséges, hogy a jövőben létre tudnak hozni olyan testet, amelynek lesz gravitációs tere, azonban nem lesz tömege, mert egész egyszerűen csak leválasztották róla a Higgs-bozonokat. Ez azt jelentené, hogy a tömeg és a gravitáció közötti összefüggés csak látszólagos volt, valójában a bozonok és a tömeg között van az összefüggés. (Na persze ennek felfedezése után az lesz a kérdés h valóban a H-bozonok, vagy azon belül más valami okozza-e a tömeget.) De valós példákat is lehetne említeni látszólagos korrelációra, a lényeg, hogy ebből remélem már megértetted, hogy ez mit is jelent.

""De a szabad akaratra nagyon kíváncsi vagyok, hogy hozod be a képbe, a te "szabad akarat" definíciód szerint."

Szabad akarat, amikor én cselekszem. Nem véletlen, nem determinált, hanem az én tettem."

Ez nem szabad akarat, hanem saját akarat. Ennek ugyanúgy meg lehetnek az okai. Ha nincsenek okai, akkor egész egyszerűen nem determinált a helyzet.

"Mondjuk a tölgyfának mi a definíciója?"

A tölgyfát nem az ember definiálja, hanem aki vagy ami megalkotta. Éppen ezért a tölgyfának pontosan az a definíciója, ahogyan megfigyeled.