Mi a különbség a véletlen és a szabad akarat között?

Dehogy mondom, szívd még a fogad egy kicsit. :D

18:08, jót röhögtem a hsz.-eden. :D

Hát érdekes vita alakult ki, de igazából rájöttem, hogy nem muszáj h köze legyen a szabad akaratnak a véletlenhez. Ezek létezhetnek együtt, vagy egymás nélkül is, persze tényleg definíció kérdése a dolog. De azért nézzünk meg két példát.

Tegyük fel, hogy a világunk determinált, azaz előre kiszámítható, ha úgy tetszik, előre el van rendelve benne minden. Ebben az esetben nincs szabad akarat, hiszen ez azt jelentené, hogy a saját döntésem formálja a jövőt, és az nincs összefüggésben, vagy csak részben van összefüggésben a környezeti okokkal. Ha viszont minden leeredeztethető a környezeti okokból, akkor nincs szabad döntési jog.

Ezzel szemben véleményem szerint a véletlen lehetséges egy determinált világban, persze definíciótól függően. Tegyük fel, hogy megyek az úton, és éppen elém esik egy nehéz cserép a mellettem levő ház tetejéről. Ilyenkor azt gondoljuk, hogy "ez majdnem a fejemre esett, épp hogy csak megúsztam". Pedig ha a világ előre elrendelt/determinált, akkor ez nem is történhetett volna másképp, mint ahogy történt. Ha viszont szabad akaratom van, akkor akár tényleg súlyos sérülést is szenvedhettem volna a járdán (pl. úgy döntök, h gyorsabban gyalogolok). De bármelyik világképet is fogadjuk el, bármelyik is igaz, ettől függetlenül mondhatjuk, hogy véletlenül nem esett a fejemre a cserép. Ugyanis ha determinált a világ, és vannak véletlenek, akkor örülhetek, hogy a fizika törvényei pont úgy hozták létre a helyzetet, hogy nem szenvedtem sérülést, de ezt a vak fizika nem tervezte előre, tehát véletlen. De mondhatom azt is, hogy determinált a világ, és nem véletlen h nem esett a fejemre a cserép. Ebben az esetben talán az egész világon uralkodó Isten rendelte úgy, hogy így történjen (tehát nem véletlen). De tegyük fel, hogy nincs determináció, hanem szabad akaratom van. Ugyanakkor véletlenül történt, hogy nem esett a fejemre a cserép. Ez azt jelenti, hogy bár dönthettem volna úgy h gyorsabban sétálok (és akkor pont a fejemre esik), de mivel nem láttam az alternatív jövőket, így bármelyik eset megtörténte véletlen, mondhatni kétesélyes dolog volt. De ha úgy veszem h szabad akaratom van, de nincs véletlen, akkor talán megint Istent kell bevinni a képbe: Akármilyen sebességgel sétáltam volna az úton, Isten nem engedte volna h a fejemre essen a cserép. Ha gyorsabban gyalogolok, akkor pl. gyengébb széllel löki meg a cserepet, így később esik le a földre mint hogy ott járnék. Vagy ha lassabban sétálok, akkor olyan erővel löki meg a cserepet, h pont előttem essen le, és ne rám. Tehát hiába van szabad akaratom, semmiképp sem esik rám a cserép: akár ez az eset is lehetséges.

Úgy gondolom, ezek szerint hit kérdése az egész, a 4 világkép közül bármelyik elfogadható, tudományosan JELENLEG egyik sem bizonyítható szerintem.

Pár reakció a hsz.-ekre:

"Pl. ha determinista vagy, akkor nincs sok különbség a kettő között, mert egyik sem létezik"

Attól még van különbség köztük; pl. hófehérke meg a jó tündér sem biztos h létezik, mégis különbség van a kettő között. :) Megjegyzem, a matematikában is definiálnak olyan dolgokat, amelyek nem léteznek.

"Ezt a sorozatok alapján nem lehet megmondani. Véletlenül dobhatsz 100 db hatost is egymás után, ezt semmi sem zárja ki."

Ez így van, azonban a tudomány ismeri a valószínűség fogalmát. Tehát ha 100 db 6-ost leírok egymás mellé, azt VALÓSZÍNŰLEG én találtam ki, és nem a valódi dobássorozatom volt. Így működik a statisztikus fizika, így működik a valóság is. A falon valószínűleg nem fogsz tudni átmenni, de azért van rá egy kicsike esélyed. :)

"A véletlennek pont az a lényege, hogy véletlenszerű."

A részecskefizikusok is pont a véletlen fogalmát kutatják, és a valószínűséggel tudják vizsgálni. Ha ez nem lenne vizsgálható tudományosan, akkor nem is létezne tudomány. Ugyanis minden a valószínűségeken alapszik, 100%-os tény nem létezik.

"Persze aki determinista, az mondhatja azt, hogy a dobókocka-sorozat csak álvéletlen számot állít elő."

Hát igen, ez megint a véletlen definíciójától függ. Ha determinizmus van, akkor úgymond már az ősrobbanásból következik, hogy én most milyen számokat írtam le és dobtam. Persze mint kifejtettem fent, ez szerintem nem egyenlő a véletlen fogalmával, mert a természet szempontjából lehet véletlen, hogy 4-es után 6-ost dobtam, akár determinált a világ, akár nem.

De még egyszer mondom, ehhez pontosan definiálni kell a véletlen fogalmát, és attól függ a helyes válasz.