Mennyiségi és minőségi jellegek. Írnátok rá példákat vagy definíciót? Bármit, amivel megérthetném, hogy mi a különbség.

Mennyiségi jellegeknél a domináns allélok száma a fontos, több gén működik együtt, a gének között nincs különbség, mind ugyanazt a hatást fejtik ki. (Legalábbis gimis genetika alapján, tehát ez nem 100%. Lehet egyetemen kiderül, hogy mégis van különbség.) Minőségi jellegeknek általában (ha nem génkölcsönhatásról van szó) csak egy génjük van. Itt az számít, hogy van-e domináns allél, vagy több gén közül melyikből van domináns allél jelen.

Mennyiségi jelleg lehet pl. egy szín erőssége. Vagyis itt lényegében ugyanolyan színűek az egyedek, (pl. mind vörös) csak az egyik világosabb, a másik sötétebb színű.

Minőségi jelleg pl. az emberi AB0 vércsoportrendszer.

Génkölcsönhatásnál több gén alakít ki egy tulajdonságot, és számít, hogy melyik van jelen domináns formában és melyik nincs. Mennyiségi jellegnél a gének között nincs különbség. (Csak a domináns allélok mennyisége számít.)

Remélem érthető volt, megmondom őszintén rég tanultam már (kb. 2-2,5 éve). Ha valaki valamit jobban tud, nyugodtan javítson ki.

"Mennyiségi jellegeknél a domináns allélok száma a fontos, több gén működik együtt, a gének között nincs különbség, mind ugyanazt a hatást fejtik ki. (Legalábbis gimis genetika alapján, tehát ez nem 100%. Lehet egyetemen kiderül, hogy mégis van különbség.)"

Igen, egyetemen már elmondják, hogy vannak nagy és kisebb hatású gének, amik befolyásolhatják a tualjdonságot. Pl. poligénes tulajdonság az elhízásra való hajlam, de lényegében két-három, legfeljebb nyolc nagyobb hatású gén tehető felelőssé, a többi minor: módosít, de ha a "fő gének" nem tesznek hajlamossá az elhízásra, akkor gyakorlatilag lényegtelen, hogy a picik mit mondanak.

Mindazonáltal a válaszod jó volt.

A kérdéshez: talán még úgy lehet jól megfogni a mennyiségi és a minőségi jelleg közti különbséget, hogy más skálán mérhetőek. A mennyiségit tudod számokkal jellemezni (pl. hány centi, hány kiló, mennyire erős vörös stb.), a minőségire viszont a legtöbb esetben csak szavakat, kategóriákat tudsz húzni, sőt, sokszor mindössze igen/nem besorolással tudod illetni (pl. AB0 vércsoport, vagy férfi/nő, kék/fehér virág stb.).

(Röviden: a mennyiségi jelleg általában adat skálán értelmezett, a minőségi meg vagy nominális, vagy ordinális. De ne hagyd, hogy összezavarjalak, ezzel ne is foglalkozz.)