Mi a különbség a sejtfal és a sejthártya között?

Minden elo sejtet sejthartya hatarol, de csak bizonyos elolenyeknek van sejtfala IS.

A sejthartyat kettos lipid reteg alkotja, ahol a lipid molekulak hidrofob resze egymas fel, mig hidrofil resze a intra vagy extracellularis ter fele nez.

A sejtfalat ezzel szemben valamilyen szerves polimer stabil merevszerkezete alkotja.

Döncike nagyon szakszerű és jól leírja, de hogy egy kicsit képszerűbb legyek:

A sejt anyaga olyan, mint egy majdnem folyékony kocsonya. Ezt az anyagot egy lufihz hasonló cucc tartja egyben, ez a sejthártya. A nevében is benne van, hogy ez egy nem túl merev valami, úgyanúgy képes az alakját változtatni (bizonyos határok közt), mint egy tényleges lufi. Tehát olyan, mint egy amőba. A sejt anyagát minden esetben, a Föld összes létező élőlénye esetében legyen az baktérium, moszat, gomba, növény, állat vagy bármi, körbe veszi egy ilyen lufiszerű hártya. Tehát sejthártyája minden sejtnek van.

Ez a kocsonyával töltött lufi sok esetben benne ül egy kemény dobozban. Ilyenkor az egésznek az alakját valójában a doboz merev fala határozza meg, hiszen a lufiba töltött zselé nem tudja belülről szétnyomni a dobozt, és a külső hatások sem tudják kívülről szétnyomni. Ilyen dobozolt sejtei vannak a növényeknek vagy a baktériumoknak. A doboz anyaga, mérete, alakja nagyon-nagyon sokféle lehet.

Az, hogy egy sejtnek van-e fala vagy nincs, nagyon sok dolgot meghatároz. Pl hogy hogyan tud mozogni a sejt. Ha nincs fal, akkor képes lehet amőbaszerűen mozogni, hiszen egy lágy, zselével töltött lufiról van szó. Ha van sejtfal, akkor vagy nem mozog, vagy valamilyen külső mozgató eszközre van szükség, mint egy hajó esetén az evezőkre vagy a propellerekre. Ez a baktériumok esetén pl az ostor.

Ha sejtfala van a sejtnek, akkor a méretet az határozza meg, hogy mekkora ez a doboz. Ha sejtfal nélküli, akkor viszonylag tágabb méretek közt mozoghat, de ahogy a lufit sem szabad túlfújni, úgy a sejt sem tud egy adott méretet meghaladni.

A sejtfalas sejtek alakja egyértelmű: a sejt olyan alakú, mint a doboz. A sejfal nélküli sejtek változatos alakúak lehetnek, de nem mindegyik alaktalan. A sejtfal helyett a sejt képes lehet egy belső vázat kifejleszteni, egyfajta csontvázat, ami miatt meghatározott alakja lesz, de ezt a vázat szükség esetén le tudja bontani és átalakítani. Példul az idegsejtek így nyerik el a jellegzetes idegsejt alakot.