Az miért van, hogy ha egy cserebogár vagy egy pók ha sok méteren át esik majd földet ér, akkor semmi baja nincs, de ha az ember ugyanannyit esik, akkor bele is halhat?

#20

Ez van :) Az általános relativitás nem a legkönnyebben emészthető elmélet. Van akinek megfekszi a gyomrát. Viszont a leginkább igazolt elmélet. ;)

Lehet azt állítani, hogy a nagyobb tömegű test gyorsabban zuhan mivel "nehezebb", de a természet nem pont így működik. A fizika meg ugye egyenlőre még természettudomány, nem ezotéria.

Szép dolog a Newtoni fizika és nagyjából működik is. Azonban ha a dolgok miértjét szeretnénk megérteni akkor egyáltalán nem elegendő.

Próbálom rávezetni a fiatalságot, hogy az azonos sűrűségű nagyobb szikla nem azért esik le előbb légkörben a kavicsnál mert a nagyobb tömegre nagyobb gravitációs erő hat, (hiszen a zuhanó tárgy tömegére egyáltalán nem hat gravitáció), nem is azért mert kisebb közegellenállás hat rá, (hiszen nagyobb hat rá), hanem mert nagyobb a tehetetlensége.

De nehéz a gondolat magvát elvetni, ha ilyen ellenállásba ütközik az ember. :)

A tömeg-felület arány valóban számít de nem a gravitáció hanem a tehetetlenség miatt. Az azonos sűrűségű de nagyobb tömegű testek tehetetlenebbek, ezért a közegellenállás arányosan kevésbé fékezi őket. Mivel a tárgy méretnövekedésével a tehetetlen tömeg nagyobb mértékben nő mint a nagyobb felületből adódó közegellenállás, így ez utóbbi arányosan kisebb fékező hatást fejt ki. Még akkor is, ha abszolút értéken nagyobb közegellenállási erő hat a nagyobb tárgyra. Ha azonban azonos a tömege a hasonló formájú kisebb kavicsnak és a nagyobb sziklának, akkor a büdös életben nem fog a nagyobb előbb leesni, hiszen azonos a tömegükből eredő tehetetlenségük de a nagyobbra jelentősebb felületen hat a közegellenállás. Ezért ezesetben bizony a kisebb kavics fog előbb földet érni. Gravitációs erő meg továbbra sem hat rájuk, a zuhanó tárgyra rögzített szenzor a zuhanás időtartama alatt végig 0 azaz zéró G-t fog mutatni. A gravitáció a téridőre hat. A zuhanó tárgyak súlytalanul és egyenes vonalon haladnak egy a bolygó tömege által meggörbített téridőben. Erről szól Einstein téridő geometriája.

De mindezektől továbbra is teljesen független, hogy a bogár miért nem kenődik szét olyan magasságból zuhanva, ahonnan az ember igen. Ahogy azt korábban írtam a jóval kisebb tömegből eredő kisebb becsapódási energia a kulcs. Hiszen lássuk be, nekünk nem kell túl magasról leesnünk és túl nagy sebességre gyorsulnunk ahhoz, hogy "szétkenődjünk" a betonon.

Na lehet megint lepontozgatni. Nem baj ám. :)

"Lehet azt állítani, hogy a nagyobb tömegű test gyorsabban zuhan mivel "nehezebb", de a természet nem pont így működik."

Mondjuk senki nem is állított ilyet. De kellemes további szalmabábozgatást!