Az miért van, hogy ha egy cserebogár vagy egy pók ha sok méteren át esik majd földet ér, akkor semmi baja nincs, de ha az ember ugyanannyit esik, akkor bele is halhat?

A 7-es válasz miért lett lepontozva? A becsapódó test sérülésének mértéke a rá ható becsapódási energia függvényében változik, azzal egyenesen arányos. Azonban a becsapódási energiának nem az egésze hat a becsapódó tárgyra, hiszen az energia egy részét az a tárgy nyeli el, amibe becsapódik. (Ezért működik a golyóálló mellény.) Na most a becsapódási energia mértéke a becsapódó tárgy tömegéből és a két tárgy közti sebesség különbségből számítható. Egészen pontosan egyenlő a tömeg és a sebesség szorzatának négyzetével. Ebből adódik, hogy ha az adott felületen ható becsapódási energiát akarjuk növelni akkor ezt két módon tehetjük meg. Vagy a becsapódó tárgy sebességét növeljük, vagy a tömegét. Esetleg mindkettőt.

Na most az előző válaszokra reflektálva: Földi környezetben szabadesés közben valóban a gravitáció és a légellenállás hat. Azonban a #3-as megközelítése abban hibázik, hogy a test gyorsulása kizárólag a gravitációs erő függvénye, annak tömegétől függetlenül. Tehát ha kiküszöböljük a légellenállásbeli különbségeket, például két azonos átmérőjű de különböző tömegű golyót, azonos magasságból leejtünk, (pl egy vas és egy fa golyót), azok pontosan egyszerre fognak földet érni.

Ha nincs légkör, tehát nincs közegellenállás (pl a Holdon) akkor a tárgy formája is lényegtelenné válik, az elengedett tárgyak a tömegüktől és formájuktól függetlenül egyszerre fognak földet érni.

Ha van közegellenállás, amelyért az említett rovarok esetében a levegő a felelős, annak mértéke attól függ, hogy mekkora felületen képes hatni. Minél kisebb felületen, annál kisebb a jelentősége. Tehát mivel az apró rovarok nem rendelkeznek túl nagy felülettel, ezért a rájuk ható közegellenállás mértéke elhanyagolható. Így nem befolyásolja jelentős mértékben a gyorsulásukat.

Kijelenthetjük, hogy az azonos magasságból leeső emberre nagyobb mértékben hat a közegellenállás mint a hangyára vagy a pókra. Előbbi egyetlen okból szenved el mégis nagyobb sérülést mint apró társai, mert nagyobb becsapódási energia hat rá, amiért ez esetben egyetlen dolog tehető felelőssé, a plusz tömegéből eredő különbség.

#11

" Tehát mivel az apró rovarok nem rendelkeznek túl nagy felülettel, ezért a rájuk ható közegellenállás mértéke elhanyagolható. Így nem befolyásolja jelentős mértékben a gyorsulásukat."

Talán azért, mert ez az állítás egyszerűen nem igaz. Ha már elolvastad a 3. választ, az 5.-et is elolvashattad volna. A méret (pl. átmérő) csökkenésével a felölet négyzetesen arányosan csökken, a térfogat (és ezáltal a tömeg) viszont köbösen. Ha van két azonos alakú és sűrűségű tárgyunk, akkor ha az egyik 10-szer nagyobb átmérőjű a másiknál, akkor a felülete (és a közegellenállása) 100-szor lesz nagyobb, a térfogata (és ezáltal a tömege és a gravitációja) viszont ezerszer.

"Kijelenthetjük, hogy az azonos magasságból leeső emberre nagyobb mértékben hat a közegellenállás mint a hangyára vagy a pókra. "

Ezt valóban kijelenthetjük. Mint ahogy azt is, hogy a gravitáció meg még nagyobb mértékben hat.

Amúgy hétköznapi tapasztalatból sem nehéz ezt belátni. Vannak szikláid, és ugyanilyen anyagú és alakú porszemcséid. Ha kidobod őket egy toronyból, szerinted melyik fog először földet érni?

#11

Nyugi. Elolvastam az #5 is...

"Ha van két azonos alakú és sűrűségű tárgyunk, akkor ha az egyik 10-szer nagyobb átmérőjű a másiknál, akkor a felülete (és a közegellenállása) 100-szor lesz nagyobb, a térfogata (és ezáltal a tömege és a gravitációja) viszont ezerszer."

Akkor megismétlem, a zuhanó tárgy tömege irreleváns a gravitációs gyorsulás szempontjából.

Ezért...

"...Ha kidobod őket egy toronyból, szerinted melyik fog először földet érni?"

Az amelyiknek kisebb a közegellenállása. :) Ez már Galileo óta tudjuk.

Csak a te kedvedért kerestem egy videót ahol ezt David Scott bizonyította is az Apollo 15 holdra szállása után.

Ámulj és bámulj, a leejtett kalapács és a madártoll egyszerre ér földet a légkör hiányában.

Makacs dolog ez a fizika.

https://www.youtube.com/watch?v=Oo8TaPVsn9Y

Neked hála találtam egy újabb kísérletet, amit itt a földön végeztek el vákuumban. Nem ismertem korábban, de látványos kísérleti bizonyítás. A lényege ugyanaz. Érdemes megnézni.

https://www.youtube.com/watch?v=QyeF-_QPSbk

"Akkor megismétlem, a zuhanó tárgy tömege irreleváns a gravitációs gyorsulás szempontjából."

Látom nem tűnt fel, hogy itt nem a gravitációs gyorsulásról beszéltem...

"Az amelyiknek kisebb a közegellenállása. :) Ez már Galileo óta tudjuk."

Szerencsére már Galileo, de legkésőbb Newton óta tudjuk, hogy nem így van. (Na jó, a tudjuk az túlzás, mert úgy látom, te nem, de aki ismeri a fizikát.) De próbálok segíteni: a közegellenállás által okozott gyorsulás (lassulás) a test közegellenállásának és tömegének(!!!) hányadosával(!!!) arányos.

"Ámulj és bámulj, a leejtett kalapács és a madártoll egyszerre ér földet a légkör hiányában."

Esetleg próbálj megnézni egy olyan videót, ahol légkör jelenlétében ejtenek le nagy és kicsi (hasonló alakú és sűrűségű) tárgyakat. Ha már a fentiek alapján neked magadnak ezt eddig nem sikerült megfigyelni...

Tényleg nem? Akkor hadd idézzelek. A következőt írtad:

"Ezt valóban kijelenthetjük. Mint ahogy azt is, hogy a gravitáció meg még nagyobb mértékben hat." a nagyobb tömegű emberre mint a hangyára. Ez azonban egyáltalán nem igaz. Akkor sem ha lepontozgatsz. Nem tűnt fel, hogy a vákuumban leejtett nagyobb tömegű test a kisebb tömegűvel egyszerre ért talajt? Vagy a saját szemednek sem hiszel? Vagy talán ennyire nem értenéd amit látsz!? Ha van közegellenállás a gravitáció akkor is ugyanúgy működik. A két test gravitációs gyorsulása a zuhanó testek tömegétől függetlenül megegyezik. A gravitáció ráadásul egyáltalán nem is hat egy szabadesésben lévő tárgyra. Ez egy a tárgyra rögzített érzékelővel mérhető is. A függesztett tárgyra 1G hat, a zuhanás alatt 0 azaz zéró G mérhető, a földet érés után újra 1G. A szabadesésben lévő tárgy gyakorlatilag a súlytalanság állapotában van. Talán elsőre nehéz ezt megemészteni, de pontosan így van. Nem azért zuhan mert hat rá a gravitáció. Azért zuhan mert egy a nagyobb tömeg által (a bolygó) meggörbített téridő struktúrában minimális idődilatáció keletkezett. A természet pedig egyensúlyra törekszik. Ennyi az ok. A gyorsulás mértékét pedig egyedül a nagyobb test tömege határozza meg, ugyanis ez utóbbi hat olyan mértékben a téridőre, hogy a kisebb tömegű test látványosan az irányába elmozduljon.

Most is azt írod:

"a közegellenállás által okozott gyorsulás (lassulás) a test közegellenállásának és tömegének(!!!) hányadosával(!!!) arányos."

Pedig állításod szerint te tudod a fizikát. Akkor mégis, hogy írhatsz le ilyen butaságot?

Esetleg te is megnézhetnél egy általad javasolt videót is:

https://www.youtube.com/shorts/8cOj9Pcwb0U?feature=share

Ezen pl látszik, hogy az azonos formájú és sűrűségű de különböző méretű és tömegű golyók (4,85 x tömeg a nagyobb golyó javára), légkörben zuhanva is kb ugyanakkor érnek talajt, mivel áramvonalas formájukból adódóan légellenállásuk közti különbség elhanyagolható, az közel ötszörös tömeg meg egyáltalán nem számít bele a képletbe, csak a gravitációs tér okozta gyorsulás számít, amely viszont mindkettőre egyformán hat a tömegüktől függetlenül. Bármily hihetetlen ez számodra. Gondolkozz el rajta picit. Miért gondolod, hogy szerepet játszik a gyorsulásban a zuhanó tárgy tömege? A trükk az, hogy a gravitáció nem egy erő, hanem a tömeg okozta téridő torzulás következménye.

"a nagyobb tömegű emberre mint a hangyára. Ez azonban egyáltalán nem igaz. "

Látom, hogy az erő és a gyorsulás közötti különbségig még nem sikerült eljutni.

"Nem tűnt fel, hogy a vákuumban leejtett nagyobb tömegű test a kisebb tömegűvel egyszerre ért talajt?"

Nem tűnt fel, hogy leírtam, hogy irreleváns?

"Vagy a saját szemednek sem hiszel? "

Oké, akkor még egyszer megkérdezem: szerinted adott magasságból (légkörben, nem vákuumban!!!) a sziklák, vagy a porszemek érnek földet hamarabb? Mert erre valahogy nem sikerült válaszolnod...

"Ha van közegellenállás a gravitáció akkor is ugyanúgy működik."

A gravitációs gyorsulás igen. (Mondjuk én erőről írtam, de látom, téged ilyen apróságok nem zavarnak...) A közegellenállás meg nem. Ez volna a lényeg, és ezért teljesen irrelevánsak a vákuumban végzett kísérletekről küldött videóid. Persze ehhez értelmezni kéne mások válaszait, nem csak újra és újra leírni ugyanazt...

(Azért kedves, hogy erről téped a szádat még fél oldalon keresztül, amikor ezt senki nem kérdőjelezi meg, viszont köze nincs a kérdező kérdéséhez.)

"Ezen pl látszik, hogy az azonos formájú és sűrűségű de különböző méretű és tömegű golyók (4,85 x tömeg a nagyobb golyó javára), légkörben zuhanva is kb ugyanakkor érnek talajt, mivel áramvonalas formájukból adódóan légellenállásuk közti különbség elhanyagolható"

Nagyon aranyos, hogy még le is írod, hogy ebben az esetben a közegellenállás különbsége közöttük elhanyagolható, és nem esik le, hogy pont ezért nem mutatja jól a kísérlet a helyzetet. Igen, ebben a kísérletben tényleg elhanyagolható a különbség, mert:

- kicsi a méretkülönbség

- kicsi az ejtési magasság, így nem tudnak ugyanarra a sebességre felgyorsulni

- a videó nem teszi lehetővé a pontos megfigyelést

Nyilván pont azért végzi így a kísérletet az illető, mert a közegellenállás nélküli állapotot akarja modellezni.

De egy rovar magasról való leesésénél már nagyon nem elhanyagolható a légellenállás (amúgy embernél sem, ha elég magasról zuhan ki). Szóval megint olyan videót sikerült találnod, ami irreleváns. ¯\_(ツ)_/¯ Ügyes!

"Miért gondolod, hogy szerepet játszik a gyorsulásban a zuhanó tárgy tömege? "

Leírtam, miért. Hogy te ezt következetesen ignorálod, az már a te dolgod...

De tényleg, kérlek, csak erre válaszolj: szerinted légkörben egyszerre leejtett szikla és porszemek egyszerre érnek földet???

"Látom, hogy az erő és a gyorsulás közötti különbségig még nem sikerült eljutni."

Tehát itt van a kutya elásva. Azt gondolod a gravitációról, hogy egy "erő". Csakhogy a gravitáció nem erő, hanem a téridő egy tulajdonsága. A vákuumban zuhanó testre nem hat semmilyen erő, ahogy azt a kísérletek is bizonyítják. Ez mérhető. Newton még valóban azt gondolta, hogy egy univerzális erőről van szó. Einstein bebizonyította, hogy nem így van.

"Nem tűnt fel, hogy leírtam, hogy irreleváns?"

Hiába írod le, ha nem az. Hogyan lehetne fizikáról beszélni, ha annak alaptermészete, működése törvényei szerinted irrelevánsak?

"Mert erre valahogy nem sikerült válaszolnod..."

Válaszoltam. Sőt idézed is a válaszomat.

"irrelevánsak a vákuumban végzett kísérletekről küldött videóid"

Ha megnézted volna tudnád, hogy a videóban légkörben és vákuumban is elvégezték a kísérletet, hogy szemléltessék a különbséget.

"(Azért kedves, hogy erről téped a szádat még fél oldalon keresztül, amikor ezt senki nem kérdőjelezi meg, viszont köze nincs a kérdező kérdéséhez.)"

Mert ennek a fröcsögésnek van ám bármi köze a témához. Én válaszoltam a kérdező kérdésére. Te válaszoltál nekem. Én pedig a te válaszodra reflektáltam. Valóban, a te válaszodra adott reakciómnak már nincs közvetlen köze a kérdező által feltett kérdéshez. Micsoda éles meglátás.

"Igen, ebben a kísérletben tényleg elhanyagolható a különbség, mert:

- kicsi a méretkülönbség

- kicsi az ejtési magasság, így nem tudnak ugyanarra a sebességre felgyorsulni

- a videó nem teszi lehetővé a pontos megfigyelést"

Te kértél ilyen videót. :)

- A "kicsi" nem egy egzakt megállapítás. A méretkülönbség közel 5x-ös.

- Pontosan ugyanarra a sebességre gyorsultak, hiszen egyszerre értek talajt.

- Valóban nem, de korábbi videók megfigyelései és számos laboratóriumi körülmények között elvégzett kísérlet megfigyelései és mérései pontosak.

"De tényleg, kérlek, csak erre válaszolj: szerinted légkörben egyszerre leejtett szikla és porszemek egyszerre érnek földet???"

Akkor válaszolok még egyszer utoljára. NEM érnek egyszerre földet. A probléma az, hogy nem érted miért nem.

Szerinted melyikre hat nagyobb közegellenállás, a porszemre vagy a sziklára? Na és melyik ér előbb talajt? Miért?

Milyen módon hat a közegellenállás a porszemre és milyen módon a sziklára? Milyen körülmények hatnak még a porszemre és milyenek hatnak még a sziklára a közegellenálláson kívül?

Elfogadod azt a megállapítást, hogy a gravitáció nem hat a szabadesésben lévő testekre?

Tudnál mutatni egy kísérletet amelyben egy porszem és egy szikla zuhanását hasonlítják össze nagy magasságból légkörben és a kísérlet lehetővé teszi az objektív "pontos megfigyelést"?

🤔

Úgy látszik, hogy Egely Gyuri bácsi - vagy valamelyik tanítványa - ide is beregisztrált!