Az miért van, hogy ha egy cserebogár vagy egy pók ha sok méteren át esik majd földet ér, akkor semmi baja nincs, de ha az ember ugyanannyit esik, akkor bele is halhat?

Szabadesés esetén van egy G erő, ami lefelé nyom, és van egy közegellenállásból származó erő, ami pongyolán fogalmazva felfelé nyom. Ez utóbbit sok egyszerű esetben el lehet hanyagolni. Azonban kis tömegű test esetén az előbbi lesz az elhanyagolható(pók), nagy felület esetén meg utóbbi lesz számottevő(ejtőernyő).

Ugye G=m*g a "g" az adott, ha "m" azaz a tömeg kicsi, akkor ez az erő kicsi. Nem mennék bele a légellenállás képletébe, de ott meg az "A" felület szerepel a képletben, ha nagy a felület, akkor nagy a légellenállás.

Az nem igaz, hogy azért nem sérülnek meg, mert külső vázuk van.

Igen, a kitin viszonylag kemény külső vázat ad neki, viszont nem rufgalmas anyag, és ezért elég törékenyek ám, és minél nagyobb méretűek, annál törékenyebbek.

Pl. egy nagy méretű madárpók, ami a méretéhez képest jó nehéz is, aránylag rövidebbek a lábai, de jó nagy az utóteste (potroha), az simán elpusztul, ha másfél méterről leejted a földre. Hiába kemény a külső váza, mivel nem rugalmas, ki fog hasadni, és az állat elvérzik (oké, ez pongyola megfogalmazás, a testfolyadék elszivárog a megrepedt külső vázon keresztül). Sajnos én is jártam így saját pókommal.

A kis tömegű, könnyű rovarok valóban nem pusztulnak el akkor sem, ha magasról esnek le. pl. egy hangyának a tömege annyira kicsi, hogy ha a harmadik emeletről dobod ki, akkor sem lesz semmi baja.

Azok sem, amelyeknek az átlagos sűrűsége kisebb (pl. van egy jó nagy szárnya, aminek a felülete nagy, de a tömege kicsi, pl. egy nagy termetű sáska vagy szöcske).

Kiegészítve 3-as hozzászólását: ha valaminek a méretét csökkentjük, akkor a súlya köbösen csökken, míg a felülete csak négyzetesen. Vagyis a kis testek esési sebessége a kevésbé csökkenő légellenállás miatt kisebb lesz.

És a kis méretű rovarok szilárdsága is nagyobb, mint az emberé. Pl. egy hangya a súlya többszörösét is fel tudja emelni, míg egy átlagember nem.

A porszemeket elfújja a szél de a nagyobb köveket nem.

A finom"liszt" aranyat nem lehet mosási technikával gyűjteni a folyók medréből csak a nagyobb szemcse méretűt.

A kis emlős állatoknak többet kell enniük testtömeg arányosan mint a nagyoknak.

A méret számít.

Vannak térfogati erők és felületi erők.

A térfogat a sugár köbével nő míg a felület csak a sugár négyzetével.

A gravitáció térfogati erő azaz a térfogattal arányos míg a közegellenállás pedig felületi, azaz azzal arányos.

Ezért minél kisebb egy test, szabad esés esetén, a közegellenállás lassító hatása annál kevésbé elhanyagolható.

Másrészt a becsapódás során a test által elszenvedett deformáció is más lesz akkor ha a test kisebb méretű. Vannak olyan deformációs erők amik maximális értéke arányos a test tömegével és ha eléri a szakító szilárdságot ami az anyagi minőségtől függ, akkor szakadás vagy egyéb sérülés lép fel.