A Holdnak hideg fénye van, annak ellenére hogy a Nap meleg fénnyel világítja meg. Hogy lehet ez?

"annak ellenére hogy a Nap meleg fénnyel világítja meg"

Ez honnan jött?

[link]

A Nap felszíne kb. 6000 K.

Összesítem az eddigieket.

--- A Holdunk amit felénk ver vissza az icipici töredéke még az őt érő sugárzásnak is.

- Részben mert gömbalakú ezért domború tükörként mindenfele ver vissza.

- Részben mert nem képes a teljes spektrumot visszaverni. A különböző frekvenciűkat másképpen tükrözi vagy épp nyeli el.

- Részben mert nem is túl jó tükörnek.

- Részben mert 300 ezer kilóméterre van és azalatt bőven szóródik is onnan bármi ami felénk tart.

--- A nap felszíne 6000K cirka 5730C a holdé meg jóval hidegebb változó de

minusz 273 és plusz 140 között váltakozik. A 140 C még bőven kevés

ahhoz hogy érezhető hősugárzást adjon ekkora távolságból.

Egy kicsit hangsúlyoznám a távolsági tényezőt, nem mintha ez lenne a legfontosabb a kérdés szempontjából csak hogy érzékeltessem.

Tegyük fel hogy a Cár bombát felküldik a Holdra és nem is a végleges lefelezett ( 50MGT) erejű verziót, hanem a teljes 100 Megatonnás TNT egyenértékű verziót.

Felrobban egy kráterben. Ha az a kráter napfényben volt szabad szemmel semmit nem veszel észre.

Ha épp nem sütötte a nap akkor talán van esély a villanás szabad szemes észlelésére.

És ennyi amit látsz belőle.

Ez szerintem elég jól megmutatja mennyit jelent ez a távolság és így is még mennyi fényt ver vissza ide a Hold.

És vica versa ez mégis mennyire jelentéktelen semmiség a közvetlen napfényhez képest.

Farkas999 - ha kék tárgyat írtál volna, akkor talán a kérdezőnek (és másoknak is) is leesne az általad használt hasonlat lényege!

😁

#7 számítás 1

Nézzük meg a betekintési szöget.

Vegyük 50km -esnek a tűzgömböt amit meg kívánsz látni.

És 300 000 km -es távolságból.

Mivel körre nézel egy "kúp" alakban látod.

De ezt vehetjük úgy hogy körberakott derékszögű háromszögekből áll.

Tehát a két befogó 25000m és 300 000 000 méter.

Ebből kijön hogy az átfogó majdnem annyi mint a hosszabbik oldal.

a = 300,000,000

b = 300,000,001.04167

c = 25,000

A szögek pedig így alakulnak:

Alfa = 89.995° = 89°59'43" = 1.57071 rad

Béta = 90° = 1.5708 rad = π/2

Gamma = 0.00477° = 0°0'17" = 0.00008 rad

Innen a gamma érdekes számunkra az a hegyesszögű háromszöged csúcsának szöge.

A duplája a betekintési szöged.

34 ívmásodperc.

Hát ha az asztalodra nézel rá a legkisebb porszemet amit meglátsz ennek a kúpnak a betekintési szöge jóval nagyobb lesz.

Ilyen kis betekintési szöget csak mikroszkóppal látnál meg.

Vica versa ilyen kis betekintési szöget csak távcsővel látnál meg.

Még emellett a fényerőt lehetne számolni ekkora távolságban mennyit szóródik.

Ehez viszont nincs alapadatom mekkorát villantunk...

De szerintem ott is hasonlóan alakulna a dolog.

A teljes villantás gömbalakban terjed szét. Tehát a kezdeti fényerőből kellene egy 300 000 km sugarú gömbfelületre számolni mennyi a négyzetmilliméterenkénti fényerő. És vagy ezekből kellene számolni a két kúpot ami a 2 szemedig ér mekkora felület és mennyi össz fényerő ekkora távolságban. A teljes villanási gömbnek ekkora távolságban csak annyi részét láthatod.

Lehet még túl is becsültem a dolgot.

Emberi szem ezt meg nem láthatja...csak távcsővel.