Fizikailag létezhet olyan hold, ami nem csak a bolygója elől rejti el folyamatosan az egyik oldalát, hanem a központi csillaga elől is?

Ehhez az kell, hogy mind a bolygó, mind a holdja kötött tengelyforgást végezzen. Tehát a bolygó is ugyanannyi idő alatt forduljon körbe a tengelye körül, mint amennyi idő alatt megkerüli a csillagot. A holdja ugyanígy, csak a bolygó tengelyforgásával ellentétes irányba keringve.

Ez Nap-Föld távolságban aligha kivitelezhető, mert a lassú tengelyforgás miatt nem tudna a Hold Föld körüli pályán maradni, de egy csillaghoz nagyon közel keringő bolygón elméletileg kivitelezhető lenne.

#3 A bolygó körbefordulási idejére nincs semmilyen megkötés, nem kell kötött forgásúnak lennie.

Ha a hold mindig csak az egyik oldalát mutatja a napja felé, akkor kizárt, hogy a bolygó felé is csak az egyik oldalát mutassa. Könnyű ezt belátni, hiszen amikor a bolygóról nézve holdfogyatkozás van, akkor a hold ugyanazt az oldalát mutatja a bolygónak, mint a napnak, viszont napfogyatkozáskor, ha a hold továbbra is ugyanazt az oldalát mutatja a napnak, akkor a bolygónak pont az ellenkező oldalát láttatja. Illetve van két, geometriailag helyes megoldás; amikor a hold kötött forgású a napjához képest és állandóan a nap-bolygó egyenesen van (mindig hold-, illetve napfogyatkozás állapotában), de sajnos ilyenkor nem kering a bolygó körül, így nemigen beszélhetünk holdról, meg nem is sokáig tartana ez az állapot, hiszen lezuhanna a bolygóra (hacsak nem pontosan a bolygó és a napja között van egy olyan pontban, ahol a rá ható erők (nap vonzása, bolygó vonzása, napszél hatása, stb...) éppen egyensúlyban vannak, de ez egy instabil állapot).

Egy csillag bolygórendszere és azok holdjainak elhelyezkedése (továbbá saját tengely körüli forgásuk) alapvetően a kezdeti feltételektől függ, amikor a csillag "begyűjti" a környezetében lévő törmelékeket. Hiszen a nap körül is több pályán keringenek bolygók, egyesek körül pedig holdak. Ha az erőegyensúly megfelelő, kialakulhat a megfelelő keringés és forgás, amely aztán vagy megfelel a te kívánalmaidnak, vagy nem.

Például, ha megadsz egy keringési pályát, abból kiszámítható, mekkora tömegűnek kell lennie a bolygónak az egyensúlyi feltételekhez. Ezután kiszámítható a bolygó keringési adataiból és tömegéből, hogy a bolygótól adott távolságban keringő holdnak mekkora legyen a forgási sebessége, hogy egyidejűleg a bolygó és a napja felé mindig azonos arcát mutassa. Ha a kezdeti feltételek éppen ekkora forgássebességet eredményeznek, akkor a kívánság megvalósult, különben nem. Ennek van elvi lehetősége, de megvalósulái esélye roppan elenyésző (de nem lehetetlen).