Kedves fizikusok hogy telik a napotok?

Jól megfizetett meló hiányában unatkozom - és ezért válaszokat írogatok a gyakorikérdésekre.

A kocsmára több okból nem tudtam rászokni:

1. Ott csak egy rakás hülye van, akik értelmiségi mivoltom miatt kinéznek maguk közül.

2. Az alkohol elbutít, és én nem akarom elveszteni a sok év munkával megszerzett tudásomat és életszemléletemet.

3. A kocsmázás rengeteg pénzbe kerül - legalábbis az anyagi lehetőségeimhez képest. Világéletemben sóher voltam, ráadásul önérzeti megfontolásból is sajnáltam a pénzt az ilyen primitív kispolgári vállalkozásoktól.

#2

Nekem lenne egy kérdésem: hány évet tanultál azért, hogy fizikus legyél? Ha általános iskolás korodtól számítod.

#3 - ugyanannyit, mint bárki más. Sajna különböző okokból nem volt lehetőségem ledoktorálni (nem az én személyes hibámból kifolyólag), de mivel én a szakmaiságomra egyben élethivatásként is tekintek, így mind a mai napig a lehetőségeimhez mérten bővítem az ismereteimet.

Már nem igazán tulajdonítok jelentőséget a mindenféle díszes akadémiai titulusoknak és tudományos publikációk végeláthatatlan jegyzékének - ugyanis tudom, hogy ezek többsége hogyan készül...