Erwin Schrödinger macskás példáját ma hogyan értelmezik a fizikusok?

Korábban még lehetett lamentálni, hogy akkor élne vagy halna e a macska, meg voltak minden féle gondolatkísérletek, hogy a macska által már egyértelműen beállt egyik állapotba, de lehet hogy csak amikor a mérést végző személy megmérte, akkor de lehet akkor se csak ha az elmondta másnak stb. stb. lehet ragozni.

Nobel-díjt érdelműen 2022 óta ez bizonyítva van, hogy ami részecske szinten kevert állapotba lévő, az nem terjeszthető ki macskára, ott már nem lesz igaz. Ugyanígy egy foci labda se fog egyszerre 2 lyukon áthaladni egyszerre és nem lesznek olyan interferencia anomáliák mint a részecskék világában lennének. A foci ladba esetében a sok foton a sok levegőmolekula elvégzi úgymond a mérést már csupán az elmossa ezen kvantummechanikai effektust. A Schrödinger macskás esetben úgyszintén. Ahogy veszünk egyre több részecskéből álló rendszert ezen kvantummechanikai hatás egyre jobban elmosódik, majd el is fog tűnni, amiért fizikai Nobel díjat is kaptak 2022-ben.

Pontosabban mondva a fizikai Nobel-díat, az összefonódott fotonokkal végzett kísérleteikért, a Bell-egyenlőtlenség sérülésének megállapításáért, valamint a kvantuminformatika területén végzett úttörő kutatásokért, a kvantumfizikai véletlen szerepének pontosításában végzett döntő fontosságú kísérleti bizonyítást 3 fizikus : Alain Aspect francia, John F. Clauser amerikai és Anton Zeilinger osztrák fizikus akik a 2022-es fizikai Nobel-díjat kapták.

Én úgy tudom “nagyban” is megfigyelhető.

Pl.: elkezdesz ágyúval lőni egy beállításban. A golyók nem 1 helyre fognak érkezni, hanem “össze-vissza” egy szóráson belül.

Ha jól tudom bizonyos lövés után felfedezhető az interferencia képe az ágyú golyók helyzetében, van ahol sűrűbben vannak, van ahova meg nem is esik.

Ha jól emlékszem még a PBS Spacetime-ban volt szó erről, ott meg butaságot még nem hallottam.

@Kólauborkával

Van szórása nagyban is, a kilőtt ágyúgolyók összessége megfeleltethető hullámfüggvénynek, de nem lesz igaz az ami a kétrés kísérletben kicsiben pl egyesével elektronokkal, fotonokkal. Ezért fogalmaztam úgy hogy "egy foci labda se fog egyszerre 2 lyukon áthaladni egyszerre".

Az ernyő elszíneződik ahol az adott részecske becsapódik, de csak 2 apró lyuk van hagyva neki hogy átmenjen. Ha csak az egy lyuk van nyitva akkor is kialakul egy mintázta, ha csak a másik lyuk van akkor is kialakul egy mintázat az egyesével "kilőtt" részecskék által. Makroszkópikus esetben pl labdákkal ugyanolyan jellegű kép lesz ha először egyik lyuk van nyitva és így lövünk ki sokszor, majd a másik lyuk van nyitva és így lövünk ki sokszor, ez ugyanolyan jellegű lesz mintha eleve mindkettő lyuk nyitva volt. Részecskék szintjén viszont nem, ott önmagával is fog interferálni, vagyis egyetlen részecske is hullámként visselkedik mintha átmenne mindkét résen egyszerre. Ha viszont megfigyeljük (pontosabban ha mérést végzünk rajta) akkor meg nem. Jóvel 2022 előtt is de azóta a (végtetekig) Nobel díjt érdemlően kísérletileg bizonyítva van, hogy nem a konkrétan a kölcsönhatás következménye hanem a mérés következménye mely eredeti állapotát szét is roncsolja így elvész az a jellegzetes hullámfüggvény is és megkapjuk azt az "unalmas" képet mint klasszikusan makroszókupus testekkel,puskagolyókkal, labdákkal, ágyúgolyókkal. Bele mehetnénk itt a kvantumradirba is, hogyha kiradírozzuk ezen útinformációkat akkor is visszakapjuk ezt a jellegzetes interferenciaképet stb. stb.

*végtetekig

végletekig

A fizikusok azt mondják, hogy az emberi tudat mint megfigyelő eszköz hatására változik meg egy kvantumrendszer állapota. Minden kvantumrendszer egy valószínűségi hullám, ami anyagtalan. Amikor megfigyeli az emberi tudat, akkor egyetlen állapotba esik össze ugynevezett hullámfüggvényredukció kövekezik be. Az anyagtalan hullám egy anyagi részecskévé válik. Ez a Koppenhágai értelmezés. Ez a hivatalos álláspont

Minden valószínűségi anyagtalan hullám,amíg az emberi tudat meg nem figyeli. Utána anyaggá válik. Összeomlik részecskévé

2@ Tévedés. Te sem érted a kvantumfizikát. Az Aspect kísérlet pont arra mutat rá, hogy nagy atomok és molekulák is lehetnek a határozatlanság állapotában. Nem pusztán elektronokon, fotonokon sikerölt elvégezni a kétréses kísérletet, hanem molekulákon is amik átmentek egyszerre két résen, mert amíg nem figyelték meg bizony azok is csak hullámok voltak. A hullám pedig átmegy a réseken

2@ Az sem igaz amit a írtál a levegőről írtál. J.A.Wheeler kétréses kísérleteiben miután részecskévé redukálódott a foton a pályáit egyesítették és így nem lehetett tudni melyik résen megy át, erre az ismét hullámmá terjedt szét, pedig ott voltak a levegőmolekulák

*

A kvantumfizika szerint egy kvantumrendszer egyszerre minden lehetséges állapotot felvesz, amíg az emberi tudat meg nem figyeli. Akkor összeesik egyetlen állapottá részecskévé válik azaz anyag lesz. Schrödinger macskája egyszerre él és halott, amikor megfigyeljük ugrik össze az egyik létformába

1Fizikus