Ha létezik egy Univerzum, amelynek semmi köze a mienkhez, akkor hogy helyes arról beszélni?

#2

"Ahogy a régmúlt idők nyomorultjait se sajnáljuk"

Miért nem sajnáljuk?

Elméletileg bizonyíthatatlan lehetőségként helyes arról beszélni.

🤔😕😟

Amúgy ez a kérdés csak egy felesleges trollkodás!

Jelenlegi tudásunk szerint a párhuzamos univerzumok létezése BIZONYÍTHATATLAN (és ez nem technológiai limitáció eredménye, hanem elméleti lehetőség sincs rá - innen a név, hogy PÁRHUZAMOS, azaz a miénkkel sehogyansem érintkező).

Tehát lehet, hogy van, lehet, hogy nincs, de praktikus értelemben felesleges róla beszélni, mert sosem fog kiderülni.

Ergo: lehet, hogy van a párhuzamos univerzumban szenvedő ember, de lehet, hogy nincs.

Ebből az következik, hogy pontosan ugyanannyi értelme van az ő potenciális szenvedéseit sajnálni, mint egy teljesen a fantáziánkban elképzelt lény szenvedéseit sajnálni. Praktikai értelemben véve a kettő ekvivalens. Nincs különbség.

Innentől kezdve a saját morális érzékünkre van bízva a kérdés. Emberi tulajdonságunk az, hogy elképzeld dolgokkal is képesek vagyunk azonosulni és sajnálni őket (pl. amikor sajnálod a kis jedi padawanokat a filmben, mert Anakin lekaszabolta őket).

Nincs is ezzel gond, csak érdemes a helyén kezelni.

Ahogy a lekaszabolt padawannak, vagy a mesében szüleit vesztett Vuknak sem lesz lehetősége megköszönni a sajnálatodat (bár ha jól esik, elképzelheted azt), úgy a párhuzamos univerzum hajótöröttjének sem lesz lehetősége megköszönni, hogy együttérzel vele. A dolog egyoldalú lesz, és fizikai korlátok miatt az is marad.