Ha minden atomból épül fel, akkor azért van olyan nagy különbség a világban lévő formák, színek, érzékelés stb. között, mert az adott dologban az atomok másként rendeződnek el?

Igen, pontosan ahogy írod:

"Meg kell értened a kémia alapjait!"

🤦

Na, most sajnálhatod azt a tanulási időt, amit az iskolakerüléssel elvesztettél, hisz minimum 16 évesen (ennyi a regisztrációs korhatár) ezt már többször is tanulnod kellett volna a kötelező közoktatás keretein belül!

A kérdésedre a rövid válasz:

Több tíz fajta atomból (vagyis kémiai elemből) épül fel a közvetlen környezetünk, ráadásul ezek közvetlen (úgynevezett molekuláris) kapcsolatai is messzemenően meghatározzák az anyagok makroszkopikus szinten érzékelhető tulajdonságait.

Hát igen - az a "biológia" utólag eléggé érdekes meglepetésekhez juttathatja az embert!

🤔

Például a tészta megkel a kovásztól - így a jócsajnak annyi - és a fiatalkori felelősségtudatosság alapján jól kiérdemelt szalagmunka is büdös lett...

😆

"Mindenkit a csajok érdekelnek a középiskolában." Azért ez erős általánosítás. Milyen középiskolába jártál?

"atomok másként rendeződnek el?" -> Nem csak az atomok hanem a molekulák, kristályok stb. Azért ez nem egy ennyire egyszerű dolog. De feltehetően most sem érdekel téged komolyabban "Az a probléma, hogy kamaszkorban azon a pár született zsenin kívül a lőtéri kutyát nem érdeklik az atomok, meg a kémia." -> Mert kb. ugyanannyi googlezéssel mint amivel ide kiírtad ezt a kérdést találsz releváns találatokat.

"Ha minden atomból épül fel, akkor azért van olyan nagy különbség a világban lévő formák, színek, érzékelés stb. között, mert az adott dologban az atomok másként rendeződnek el?"

Azért is. Meg azért is, mert különböző atomokból állhatnak. Az almumínium és az arany például elsősorban azért tér el egymástól, mert mások az atomjaik. Az egyes elemek atomjainak aránya is fontos lehet. Például mind a víz (H2O) és a hidrogénperoxid (H2O2) is hidrogén és oxigén atomokból áll, de más arányban, és persze máshogy is kapcsolódnak a molekulákban. A vízben meg lehet fürödni, a hidrogén-peroxidban nem volna túl jó ötlet.

De van olyan, hogy atomi összetételében megegyezik két vegyület, még is eltér a molekulaszerkezetük. Tehát itt tényleg csak az atomok elrendeződése okozza az eltérést. Az ilyen vegyületeket izomereknek nevezzük. Ilyen például a gyümölcscukor és a szőlőcukor.

Szóval nem csak az elrendeződés, hanem az atomi összetétel és arány is fontos, de igen, az elrendeződés is nagyon sokat számít.

Még azt is hozzá lehet tenni a témához, hogy az elemi összetétel szempontjából teljesen egynemű anyagok is nagyon különbözőek lehetnek, ha más a kristályszerkezetük.

Ilyen különbség van például a vörös és fehér foszfor, vagy a kén különböző allotróp módosulatai között, a gyémánt és grafit közötti különbséget meg mindenki jól ismeri.