A maximum hőmérsékletet minden ország egyformán méri, vagy vannak különbségek a módszerek között?

Van egy nemzetközi szervezet, a Meteorológiai Világszervezet:

[link]

aminek több ország is tagja

[link] about-wmo/wmo-members

köztük Magyarország is (1951 óta):

[link]

Ez a szervezet időnként kiad útmutatót arról, hogy milyen követelményei vannak a meteorológiai jellemzők mérésének - a jelenleg legfrissebb:

[link]

ezek alapján mér minden ország meteorológiai szolgálata.

Azt nem tudom, a mért rekord értékek mennyire valósak, vagy valótlanok, csak feltételezem, hogy igazak és rendesen mérték őket, megfelelő műszerekkel a feltüntetett hőmérsékleti skálán, mert semmi értelme nem lenne meghamisítani őket.

Földünk éghajlatát különböző tényezők befolyásolják, aminek összessége jelenik meg mindig regionálisan.

Röviden és a teljesség igénye nélkül szeretném azt a bonyolult összefüggést a kérdező számára vázolni.

A legfontosabb a bolygó tengelyferdesége, ami az éghajlatokat okozza.

Ez által vagy az északi, vagy a déli féltekére esik az a pont, ahol a Nap sugárzása a legmeredekebben süt a Földre. A változás a bolygó éves Nap körüli keringése miatt történik, amint az köztudott. A nyári Napforduló (junius 21) idején észak felé haladva ez a pont ahol a Napsugárzás a legmeredekebben éri a Földet, eléri a Ráktérítőt és akkor haladási iránya délre fordul, szeptember 22.-én áthalad az Egyenlítőn, majd december 21.-én eléri a Baktérítőt, amikor is visszafordulva megint észak felé kezd haladni.

Azt viszont tudjuk, hogy minél meredekebb a Nap sugárzása, annál jobban felmelegíti a felszínt, amely meg a levegőt és ettől keletkezik egy felszálló légáramlat, amely a Föld forgása miatt, (a Coriolis erő következtében) elindul nyugat felé.

Ez a legfontosabb uralkodó légáramlat, amely hatása az egész bolygó légáramlatait befolyásolja.

Ugyanis a gáztörvényekből tudjuk, hogy ha valahonnan elmegy a levegő, akkor valahonnan oda is kell áramolnia, kitöltve a rendelkezésre álló helyet, így észak felől is, meg dél felől is a felszálló légáramlat helyére áramlik a levegő, fokozatosan délnyugat, majd nyugat felé fordulva és ezeket híjuk passzát és monszun szélnek.

Csakhogy ezek is elhagyják eredeti helyüket, így az ő helyükre is levegőnek kell áramolnia, amit aztán már sok minden befolyásol, mert sorra keletkeznek így állandó szélirányok, de természetesen a domborzat, a nagyobb tavak, tengerek itt komolyan befolyásolják ezek kialakulását, például a Himalája, vagy az Alpok és más tényezők is.

Természetesen ezek az uralkodó szélirányok nincsenek teljesen kőbe vésve, hiszen légmozgásról van szó, amit globális légköri esemény ideiglenesen és helyileg megzavarhat, mint például egy hurrikán, vagy ciklon.

Az éghajlati zónákat viszont meg tudják teremteni, kialakulhat a mérsékelt égöv például, hiszen a sarkvidéki hideg levegő nem tud azonnal és gyorsan dél felé haladni, hanem az uralkodó légmozgások következtében el-elkószál kicsit kelet, vagy nyugat felé, így mire délebbre ér, (ha van ilyen légmozgás) a sarkvidéki hideg levegő egyre jobban felmelegszik.

Ugyanez érvényes a forró trópusi levegőre természetesen, amely szintén nem tud egyenesen az északi féltekén észak felé haladni, így közben le tud hűlni, így a mérsékelt égövben attól függetlenül, hogy néha előfordultak régen is, a hőhullámok eddig ritkák voltak. Így régen is lehettek extrém hidegek, vagy melegek ritkán és rövid ideig, mert ezek akkor is anomáliák voltak és előfordult, hogy minden összejött, így a sarki jéghideg levegő gyorsan dél felé hatolt, egyes területeken akár egészen mélyre, vagy fordítva, a trópusi meleg tört fel magasan északra.

A globális felmelegedés és az általa keletkező klímaváltozás ellenben ezeket a szigetelő zónákat, amiket az uralkodó légmozgások mindez ideig elég jól biztosítottak, egyre jobban gyengítik.

Az viszont garantálható, hogy az egyre jobban meggyengülő, szigetelő zónagént szolgáló uralkodó légáramlatok gyengülő hatása miatt ezek az anomáliák egyre gyakoribbak és összességükben erősebbek lesznek a jövőben és lényegében ez az egyik legfontosabb okozója a klímaváltozásnak.

Azt egyenlőre nem tudni, hogy a sokféle egymásra hatásnak regionálisan mik lesznek a következményei, mennyire fog egyes helyeken éves átlagban emelkedni a hőmérséklet és ez hogyan oszlik majd el a tárgyévben.

Mellékesen megemlíteném még a csapadék változását, a vízrendszer eloszlásának módosulását.

Az ugye világos, hogy az éves átlaghőmérséklet emelkedése azt okozza, hogy a tengerek, tavak jobban párologtatnak, így az esőfelhők több vizet hordanak majd, így az esők akár súlyos áradásokat is okozhatnak az erre alkalmas domborzati viszonyok közepette.

Azt viszont plusz számításba kell venni, hogy a csapadék eddig sem oszlott el egyenletesen és ráadásul a szárazföld is párologtatja a nedvességet, így azokon a területeken, ahol eddig is kevesebb volt a csapadék, a kiszáradás dominál, egyre több lesz az aszályos terület, az elsivatagodás.

Az időjárásunk törékeny.

A Föld vízkészletének 97,5 %-a a tengerekben, óceánokban van. további 2 % a sarki jégsapkákban, így az időjárás körforgásában csak 0,5 % vesz részt a vízkészletnek, ebből állnak az összes folyók, tavak, a talajvíz, a csapadékok, az eső, hó, így ezek arányának csekély változásait is drasztikusan meg fogjuk sajnos érezni.

"Az ugye világos, hogy az éves átlaghőmérséklet emelkedése azt okozza, hogy a tengerek, tavak jobban párologtatnak, így az esőfelhők több vizet hordanak majd, így az esők akár súlyos áradásokat is okozhatnak az erre alkalmas domborzati viszonyok közepette."

A párolgás a hőmérséklettel közel arányos, viszont a légkör vízgőz megtartó képessége exponenciálisan nő, ezért a felhőképződés feltételei egyre nehezebben teljesülnek.

[link]

"Ezért hihetetlen, hogy Belgiumban 41.8 volt 2019-ben ami szinte annyi mint nálunk, annak ellenére hogy Belgium egy sokkal hűvösebb ország, és ami a még érdekesebb hogy előzőleg 38.8 volt a csúcs és mindjárt 3 fokkal dőlt ez meg."

Ebben nagy szerepe van annak, hogy Belgium egy alapvetően hűvös nyarú ország, a nyár nagy része változékony, nem túl meleg idővel telik, a stabil nyári strandidő ritka vendég. Szóval a mérések kezdete óta egyszerűen nem adódott rá túl sok alkalom, hogy érvényre juthasson, hogy különleges helyzetekben tulajdonképpen milyen melegekre képes az ország éghajlata. Ahol rendszeres a nyári forróság, mint a mediterrán országokban vagy nálunk, ott nem szokott 3 fokkal megdőlni a melegrekord. Az olaszoknál is pár éve megdőlt az abszolút melegrekord 48,8 °C hőmérséklettel, de csak pár tizedet vert az előző 48,5 °C-os rekordra.

"Ami meg szintén érthetetlen az Kanada, ott hogyan lehetett 49.6 amikor északon van, Görögországban sem volt soha ilyen."

Ez valóban nagyon különleges, de hát a rekordok többnyire különleges helyeken szoktak dőlni, főleg egy akkora országban, mint Kanada.

Megint csak azt tudom mondani, hogy a helynek speciális mikroklímája van, és nagy ritkán, a körülmények rendkívüli összjátéka esetén ki tud alakulni nagyon forró időjárás. Már a korábbi (a 40-es évekből származó 44,4 °C-os rekord) is nagyon extrém volt. Egyébként az a település az 50-edik szélességi körön van, szóval azért nem annyira nagyon északon. Egy olyan térségben, amit keletről és nyugatról is magas hegyláncok öveznek, így az éghajlata meglehetősen száraz (különösen nyáron, amikor a hideg tengeráramlatok miatt az egész nyugati part hajlamos a stabil száraz időjárásra, a hűvös nedves levegő nem száll fel, hanem egyszerűen megreked a tengernél), ráadásul egy déli irányból nyitott mély völgyben fekszik. Szóval azért valamelyest adja magát az alkalmankénti komoly nyári felmelegedés.

"Szerbiában állítólag volt hidegebb mint nálunk annak ellenére hogy délebbre vannak, és nem is hegyen, egy faluban ami síkságon található."

A hivatalos hidegrekordjuk (-39,8 °C) egy 1000 méter felett fekvő faluból származik. Újvidéken vagy Belgrádban elég hasonlóak a hidegrekordok, mint az Alföldön. Egyébként a fagyzugok feltétele leginkább az, hogy alacsonyabban legyen, mint a tágabb környező térség, s így az éjszaka lehűlt levegő oda gyűlik össze. Az Alföldön is vannak fagyzugos fekvésű települések.

Igen mint már írták, egységesen mérjük a legtöbb országban, de a Meteorológiai Világszervezettől eltérő mérőműszerek még nem jelentenek pontatlanabb műszereket. Nem csak egy hőmérő képes megfelelően mérni. Az országok linkje pótlásként, mert nem szétesett a beillesztésnél.

[link]

"A National Oceanic and Atmospheric Administration ( NOAA ) szerint jelenleg több mint 14 000 aktív meteorológiai állomás működik naponta, amelyek megfelelnek a WMO összes szabványának."

És a műszereket is mutatja.

[link]

Szintén a műszerekről.

[link]

BBC hírcsatorna - 2022. október 14.

"2022 nyara több tucat brit rekordot döntött meg"

"Hőmérsékleti rekordok dőltek meg 2022-ben az Egyesült Királyság meteorológiai állomásainak több mint felében"

[link]

( [link] )

Nyilván lehetne több országot is sorolni, de az Egyesült Királyság elég ismert példája 2022-ből. Olyan riasztási fokozatokat használtak, amit még sosem.

Ugyanez a Sky News-ban - 2022. július 15.,

[link]

( [link] )