Miért lapos a legtöbb felhő alja?

ugyebár a hőmérséklet a magassággal együtt általában csökken

és azon a magasságon éri el a hőmérséklet a harmatpontot. ahol a relatív páratartalom eléri a 100 %-ot, és ami alá hűlve megindul a vízgőz kicsapódása.

"Miért lapos a legtöbb felhő alja?"

Nem mindegy, hogy milyen okból jött létre a felhő.

A helyi felmelegedés gomolyfelhőket hoz létre, azoknak az alja nem lapos.

A lapos aljú felhők frontbetörésnél keletkeznek. Szélesen közelít egy levegőáramlat és a vagy a meleg levegő emelkedik fel a hidegre, vagy a hideg kúszik be meleg alá. Az emelkedő meleg levegő nyomása csökken és emiatt lehűl. Amikor elér egy bizonyos magasságot=légnyomást, akkor a relatív páratartalma meghaladja a 100%-ot és kicsapódik a vízgőz.

"A helyi felmelegedés gomolyfelhőket hoz létre, azoknak az alja nem lapos."

tévedés. amíg nincsenek összekeveredve a különböző nedvességtartalmú légtömegek, addig a felhők alja egy magasságban van, és ez különösen igaz a helyi felmelegedés keltette felhőkre, legyenek azok kisebb, könnyen feloszló gomolyfelhők

[link]

[link]

vagy nagyobb, záport vagy zivatart okozó felhők

[link]

[link]

onnantól bonyolódik a helyzet, ha a kialakult zápor, zivatar áramlási rendszere összekeveri a különböző légtömegeket. ez hidegfront érkeztekor is így van, sőt pont hogy ekkor kaotikusabb a helyzet, mintsem sima helyi összeáramlás feláramlás esetén.