Az esővíz hogy hogy ivásra alkalmas,mikor maga az eső olyan vizekből (is) származik,ami viszont nem alkalmas ivásra?

Olyat még nem láttam hogy egy döglött ha csak úgy elpárolog egy tóból.

Amikor a víz elpárolog hátrahagyja a legtöbb szennyező anyagot. A víz pára meg nem old dolgokat úgy mint a folyékony víz, így nem visz magával semmi szilárd anyagot. Ami mégis kipárolog szerves anyagok azok vagy nem kerülnek fel a felhő rétegbe vagy a sugárzás elbontja őket.

az esővíz nem alkalmas ivásra.

gyakorlatilag az összes mocskot, port kiszedi a levegőből.

"Viszont ipari területektől távoli eső, az lehet kellően biztonságosan tiszta."

nem.

[link]

6: nem maga a homok a lényeg, hanem az, hogy ha a Szaharából eljön idáig a homok, akkor felejtsd el azt, hogy van olyan, hogy elég messze. meg az, hogy ha a homok ami egy szilárd anyag idáig eljön, akkor meddig jut el egy eleve folyékony, vagy gáz halmazállapotú szennyező?

a másik meg, hogy igen, amikor a víz elpárolog, akkor kb. tiszta. eddig oké, de a levegő mocskos. nem láttatok még soha levegőszennyezettségi adatokat?

oké, hogy általában nem rossz a helyzet és a szennyezés mondjuk éppen (pocira csaptam) 3 egység akármiből. de ez köbméterre vonatkozik. az eső meg pl. 6 km magasságból jön, azaz akár 3*6.000=18.000 egység szennyeződést is összeszedhet. ráadásul kisebb térfogatba nyomja össze, mert nem 1000mm csapadék szokott esni, hanem 5mm tehát az eső szennyezettsége 18.000*200=3.600.000 egység is lehet köbméterenként.

nyilván ezek eltúlzott számok, de akkor is érdemes rajta elgondolkozni.

az is nyilvánvaló, hogy az esővíz valószínűleg jobb választás, mint egy patak, amibe ki tudja mi döglött bele. én is inkább esővizet innék, ha választanom kellene. csak ne mondjuk, hogy iható, mert az mást jelent.

Ittál már esővizet?

Az euróapai ember, aki hozzá lett szokva, szoktatva a tiszta vízhez, az esővíz ihatatlan.

Rossz ízű, és a légkörben lévő szennyeződéseket is lehozza magával.

Az más kérdés, hogy egy hajótörött számára a túlélést jelentheti, bármennyire is rossz az íze.

Az elpárolgó víz a benne lévő sók nélkül kerül a légkörbe, majdnem desztillált víz,csak a légkörből kerül bele szennyeződés, az esővízből hiányoznak a sók, azok nélkül nem teljes értékű ivóvíz.

Az esővíz főleg az esőzés kezdetén szennyezett. Utána, ahogy kioldotta a piszkot, már tisztább vízként ér földet.

Főleg nagyvárosban, ha elkezd esni az eső, szinte összeragad utána a hajam, a sok olajtól és koromtól. Ha akkor megyek ki, amikor egy ideje már esik, alig válik koszossá a hajam. A városban nyáron gyakran feldúsuló nitrogén-oxidokat is az elején oldja ki, részben ezért is érezhető egy savanykás szag az eső legelején. Ennek a szagnak van másik oka is, a talaj pórusai is tele vannak nitrogéntartalmú gázokkal, a benne zajló lebomlási folyamatok eredményeként – amikor esni kezd, a víz hirtelen nagy mennyiségben kiszorítja a szabad levegőbe ezt a talajlevegőt.

Az eredeti kérdésre: a gázokban, így a vízgőzt is tartalmazó levegőben, minden molekula szabadon repked, nincs többé összetapadva piszkos anyagok molekuláival. Ha párolognak is egyéb anyagok normál környezeti hőmérsékleten a piszokból a vízen kívül, azok egyrészt max büdösek (pl. indol, szkatol), de nem fertőznek és nem is táptalajai mikroorganizmusoknak, másrészt teljesen más utat járnak be a légkörben, mint a vízgőz.

Miközben attól parázol, hogy az ivóvíz molekulái korábban szenny(ezett )vízből párologtak el, elárulom, hogy az általad elfogyasztott víz egy jelentős része a vastagbeledből szívódik fel. Magyarán a sz.rléből jutsz a folyadék-utánpótláshoz.

[Előnytelen is lenne, ha a vízfelszívódás (egész pontosan a vízfelszívódás és a bélnedvkilépés szaldója) már korábbi béltraktusban nagyrészt megtörténne, a besűrűsödött béltartalomból nem lenne hatékony a tápanyagok felszívódása, másrészt ezt a hosszú, kemény kolbászt alig bírná továbbítani az emésztőcsatorna perisztaltikus mozgása.